Szemantika

Kézirat/Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Szerző

Budapest

'Zsilka János: Szemantika ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1993
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	264 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	126 példányban jelent meg. Tankönyvi szám: J 2-1342. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Kézirat. 4. változatlan kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szemantika a nyelvi leírás fiatal ága - a mult században indult. Az utóbbi évtizedekben, az 50-es évektől kezdve a szemantika jelentős fejlődésen ment át - a generatív koncepció keretében. A... Tovább

Tartalom

Előszó	3
Bevezetés	5
A szemantika előzményei/alapja	7
Rethorika	7
Alexandriai filológia	8
Jelentés-kutatások elméleti irányban	10
Jelentéstan és grammatika	11
Jelentés leírás a rómaiaknál	12
Etymológia a Középkorban	12
A XII. század Grammatika Speculativa	13
A szemantika megszületése	14
Ch. Karl Reisig	14
M. Bréal	17
H. Paul	22
Rendszerszerű kutatás a szemantikában	27
F. De Saussure	27
A történeti nyelvészet kritikája	27
Jel-elmélet	28
Eredmények	29
Mező-elméletek	30
A történeti szemantika fejlődése - a kontextuális jelentés-elmélet	43
A mező-elméletek és a kontextuális jelentés-elmélet szintézise felé	44
A nyelvi leírás alapkérdése - történeti dimenzióban	61
A jelentés és szerkezet összefüggésének határai - a strukturális szemantikában	62
Uj utak a mondat jelentésének meghatározásában	64
Ch. Fillmor: Casus-grammatika	64
A 65-ös Chomsky-féle grammatika általános válsága	69
Egy újabb dimenzió bekapcsolása a mondat jelentésének elemzésébe	70
A Propositió fogalma	71
Igék szemantikai osztályozása - valóságértékük alapján	72
A formális szemantika határai	74
A nyelvi leírás fejlődésének egy képlete	74
A 65 után kibontakozó logikai elemzés/egyben az egész deduktív leírása határai - a jelenségek egy új csoportja	78
A felszabaduló új lehetőség - a leírás egységes folyamatán belül	80
A jelentés működése	82
Az ige jelentésének szerkezete - a jelentés belső működése	82
Az ige jelentése - általában	82
Jelentésintegráció; jelentéselemzés három dimenzióban	82
Metaforizálódás - közvetítéseken át	97
Az integráció egy új aspektusból - ad; esetrelációk az integrálódó mondatok között	159
Határozók szerepe a jelentés-integrációban	174
A főnév belső szerkezete - ige és főnév kölcsönössége	200
Elemi nyelvi entitás: substantia - functio elemi viszonya	200
A főnév mint a functio/mondatok egy tömegének általánosulása	201
A főnév jelentése - mint általánosítás	202
A szó és a szerkezet	204
Elégtelenség a szó belső szerkezetének meghatározásában	204
A jelentés belső szerkezetének és külső/szintatikai terének egy közös eleme	205
Archaeologia lingvistica	210
A mondat jelentésének magva: S(X)) - (az ige és főnév viszonyának problémája továbbfejtve; a mondat ősibb rétege	210
S(X) ill. a functio belső szerkezete - egy elvont elem (=Tesz); a cselekvés "általános tartalma" mint a szerkezet alapja	212
A Tesz és a személy fogalmának összefüggése	218
Jelentés és szerkezet - a konkrét funcionálás során	218
Elemi mező - a szó jelentésében	219
Metaphorikus jelentés	222
Mondatok, mondatformák összefüggése	232
A mondat működésének mechanizmusa; a működő rendszer aspektusai és azok egysége	238
Mondatok, ill. formák rendszere	238
Jelentések rendszere	239
A formák és a jelentések rendszere	240
Az esetek rendszere	242
A mondat	243
Állapot és történet egysége	245
Történet és állapot - a leírásban	245
Az interszintagmatikus mondatok szintagmáinak eredete	253
A szintagmák által képviselt "mondatok" -on tul/alatt	256-264