Nagyvárad

Tartalom

A KÉPEK MAGYARÁZATA
1. A biharváradi székesegyház építése. Miniatűr Kálti Márk
székesfehérvári őrkanonok Képes Krónikájából (1370 körül), a fol. 50a. lapon. Hertul fia, Miklós, festő műve. Országos Széchenyi Könyvtár.
2. Szent László győri hermája. 1400 körül. A győri székesegyházban. a fej ereklyetartó törzsét a magyar későközépkor
kedvelt ötvöstechnikája, sodronyzománc, díszíti.
3. Szent László trencséni hermája. 1400 körül. (A Magyar
Nemzeti Múzeumban.) Az ereklyetartó fejéről a korona elkallódott.
4. Nagyvárad látképe a XVII. század elejéről. Georg Houfnagel metszete. G. Braun, S. Novellarius és F. Hoghenberg
„Beschreibung und Contrafractur der vornembster Stät der
Welt" c. művéből (1572-1618). A szőlőhegyek alatt terül el Olaszi, a várat a Sebes-Körös és a Pece-patak fogja
közre, amelyeket a vár előtt vízárok köt össze. A vár udvarán áll Szent László székesegyháza, előtte a Kolozsvári
testvérek lovasszobra, mellette a három gyalogszobor. (Ez
a váradi szobrok egyetlen fennmaradt ábrázolása.)
5. Nagyvárad 1692-ben, a törökök kivonulása után. Kaiserfeld Mátyás, a Váradot ostromló sereg táborkari főmérnökének rajza, 1692 május 20-án. Eredetije a bécsi hadi levéltárban, Türkenkrieg, 1692, No. 1. Alter Archiv jegyzet alatt.
6. Várad első temploma a törökök kivonulása után. Szent
Brigitta tiszteletére van szentelve; épült 1693-ban. 1723-ig
székesegyház volt, 1723-1730-ig a ferenceseké, innen a
pálosoké; 1752-ben Forgách Pál gróf püspök renováltatta,
majd Patachich Ádám báró püspök az örményeknek engedte á)t. Kollonich László gróf püspök 1786 május 10-én
a ruténajkú görög katolikusoknak engedte át, akik ma is
birtokolják. A jelen század húszas éveiben átalakították.
7. Szent László szobra. Ismeretlen mester műve, készült a
XVIII. század negyvenes éveiben. 1748-tól 1892-ig a
Szent László-téren állott, ma a papnövelde kertjében van
elhelyezve.
8. A vártemplom. A vár közepén álló ötszögű kaszárnyaépület
tömbjébe építve, ismeretlen mester műve. 1736-ban, más
adatok szerint 1751-ben épült; az 1836-iki tűzvész elpusztította és Lajcsák Ferenc püspök újjáépíttette.
9. A Szent László-templom. Alapkövét Csáky Imre gróf bibornok-püspök tette le, 1720 körül. Építése 1741-ben fejeződött be, a torony 1790-től 1800-ig épült. 1723 január
10-től 1780 június 25-ig székesegyházul szolgált, azóta újvárosi plébániatemplom.
10. A Szent László-templom főoltárképe, festette Silcher Frigyes, bécsi mester, 1863-ban.
11. A pálosok temploma. Tervezte Vépi Máté pálos szerzetes,
épült 1740-70 között. 1808-tól a premontrei kanonokrend
temploma.
12. A római katolikus székesegyház, épült 1752-1780 között.
(Giovanni Battista Ricca, Domenico Lucchini és Franz Anton Hillebrandt műve.)
13. A római katolikus székesegyház főhajója. A főoltár Hillebrandt műve.
14. A székesegyház kupolafreskója. Schöpf Nepomuk János
műve, 1774-76 között készült. A szentély felé eső boltszakaszon Storno Ferenc freskója: „Szűz Mária, mint Magyarország Patrónája" (1878-1880).
15. Fischer Vince: „Szent László égi jelenés által megintetik,
hogy építse fel a váradi székesegyházat" (1778). A székesegyház egyik nagy mellékoltárának képe.
16. A püspöki palota. Tervezte és építette Franz Anton Hillebrandt (1762-1777).
17. A püspöki palota egyik fogadószobája.
18. A püspöki házi kápolna oltára. A falfestmények és
Borromeo Szent Károlyt ábrázoló oltárkép Schöpf Nepomuk János műve (1776).
19. A püspöki palota házi kápolnájának mennyezetfreskója,
Schöpf Nepomuk János műve (1776).
20. Az Irgalmasrend kápolnájának homlokzata. Ismeretlen
mester műve, épült 1754-1760.
21. A kanonoki házak földszinti homlokzati árkádos folyosója.
(XVIII-XIX. század).
22. A Kálvária-hegyen épült kápolna, Barthel György műve,
épült 1839-1840.
23. Nagyvárad a XIX. század utolsó negyedében, acélmetszet.
24. A székesegyház és a püspöki palota. L. Rohbock acélmetszete, Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben c. művéből. (1856).
25. Nagyvárad látképe északról. L. Rohbock acélmetszete
Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben
c. művéből. (1856.)
26. A nagyváradi múzeum egyik terme..
27. A Szigligeti-Színház. Épült 1899-1900.
28. Szent László szobra. Alkotta Tóth István, felszentelte
Schlauch Lőrinc bibornok-püspök 1893 szeptember 10-én.
A Szent László-téren állott és az oláh megszállás alatt vitték át a székesegyház elé, ahol ma is áll.
29. Kilátás a Szent László templom tornyából a városházára és a Körösre.
30. A Bémer-tér a színház feljárójáról nézve.
31. Nagyvárad látképe a Körös hídjával.
32. A Királyhágó, Magyar- és Erdélyország kapuja.



Miinii
A fényképek közül I 6, 7, 8, 10, 11, 12, 20, 22, 28 27, 29 és
32 számú „Fotofilm", Kolozsvár, a 9, 15, 21, 28 és 31 számú
a szerző, a 16 és 30 számú a Magyar Film Iroda felvétele, a
13, 14, 17, 18 és 19 számú felvételeket dr. Némethy Gyula
pápai prelátus, apátkanonok úr szívességének köszönhetjük.

Témakörök