Szelek szárnyán

Előszó

Harmincöt esztendővel ezelőtt az Adria hullámain ringatózó hajón mutattak be Herczeg Ferencnek. Ezeken a vizeken suhant a "szelek szárnyán" a Sirály, az író jachtja, amelyről a tulajdonosa költői lelkesedéssel és tengerész-önérzettel áradozott. Kevés magyar írónak jutott luxus-jacht a századforduló idején, pontosabban egyetlenegynek: Herczeg Ferencnek. A többi magyar író rendszerint kispolgári lakásban, esetleg albérletben vagy zajos kávéházban alkotott. De füstös kávéházban is születtek remekművek: Molnár Ferenc katonazenekar csinnadrattájának harsány hangjai mellett írta a "Pál utcai fiúk"-at, a New York kávéház karzatán.
Herczeg Ferenccel senki sem találkozott kávéházban. A békebeli Magyarország gentleman-írója ifjúkorában sem vitatkozott kávéházi törzsasztaloknál, nem izgult a kártyaszobákban, nem járt lóversenyre, nem kilincselt írásaival főszerkesztők előszobájában vagy színigazgatói irodákban. Őt nem sanyargatta, de nem is élesztette a kezdőknek kijáró visszautasítás vagy akár bizalmatlanság. Egyszerre lett "beérkezett" író, majd országos híresség, előkelő kaszinótag, képviselő, főrend, kegyelmes úr és minden egyéb méltóság, amit az elmúlt korszak nyújthatott. "Elefántcsont-toronyban" él - mondogatták róla, akik nem ismerték sem őt, sem műveit. Mert Herczeg Ferenc dús könyvtárra való színes kötetei, egy hosszú és termékeny élet gazdag gyümölcsei, sok évtized távlatából is azt hirdetik, hogy a kiváló író nemcsak ismerte korát, és korának embereit, hanem az írói mondanivaló nemes keretébe foglalva maradandó képet is nyújtott róla. Vissza