Fülszöveg
Szekrényessy Attila (1968) történész. Működött a Révai Lexikon szócikkírójaként, a Budapesti Történeti Múzeum megbízott kutatójaként, egyetemi oktatóként valamint Budapest Főváros Várostervezési - és Városképvédelmi Bizottsásának felkért szaktanácsadójaként. Mintegy félszáz magyarországi település címerét tervezte. Önálló kötetei sorában ezúttal a magyar nemesi gazdálkodás és társadalmi élet bemutatását kísérhetjük nyomon.
„Áldott kövér föld volt s ez olyan, mintha az egész világ oda volna teremtve kicsiben. Volt ott folyó végig a hosszú, széles réten, folyó hátán malom, hegy s hegy hátán szőlő, ott volt erdő, ősvadon körülbelül ilyen lehet a paradicsom, ha nagyon szép."
(Mikszáth Kálmán: A Balóthy domínium)
kötet dacolva az idővel, országos viszonylatban is egyedülálló módon kelti életre Borsod megye névadó településének, az egykori Borsod falunak (ma Edelény város egyik kerülete) uradalmi gazdálkodását és birtokoséletét, teljes keresztmetszetet nyújtva az irodalomból oly jól...
Tovább
Fülszöveg
Szekrényessy Attila (1968) történész. Működött a Révai Lexikon szócikkírójaként, a Budapesti Történeti Múzeum megbízott kutatójaként, egyetemi oktatóként valamint Budapest Főváros Várostervezési - és Városképvédelmi Bizottsásának felkért szaktanácsadójaként. Mintegy félszáz magyarországi település címerét tervezte. Önálló kötetei sorában ezúttal a magyar nemesi gazdálkodás és társadalmi élet bemutatását kísérhetjük nyomon.
„Áldott kövér föld volt s ez olyan, mintha az egész világ oda volna teremtve kicsiben. Volt ott folyó végig a hosszú, széles réten, folyó hátán malom, hegy s hegy hátán szőlő, ott volt erdő, ősvadon körülbelül ilyen lehet a paradicsom, ha nagyon szép."
(Mikszáth Kálmán: A Balóthy domínium)
kötet dacolva az idővel, országos viszonylatban is egyedülálló módon kelti életre Borsod megye névadó településének, az egykori Borsod falunak (ma Edelény város egyik kerülete) uradalmi gazdálkodását és birtokoséletét, teljes keresztmetszetet nyújtva az irodalomból oly jól ismert vidéki magyar nemesség elfeledett hétköznapjairól.
A számos adatközlő, közel négyszáz levéltári és egyéb forrás, valamint százötven eddig publikálatlan fénykép egyedülálló történeti adategyüttesként új fejezetet nyit az uradalomtörténeti kutatások területén, mely érdekfeszítő olvasmányos stílusa miatt méltán tart igényt a szakemberek mellett minden olvasó figyelmére
„E könyv az uradalomtörténeti kutatások területén úttörő munkának számít. Kevés ismeretünk van egy-egy kúria, kastély, uradalmi központ mindennapi életéről, az épületek berendezéseiről és a lakók mindennapjairól, amit ez a könyv pótolni tud, úgy általánosságokban, mint helyi vonatkozásokban egyaránt."
Dr. Rémiás Tibor történész-muzeológus
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal