1.062.261

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar történet V.

Hatodik könyv XVIII-ik század/Hetedik könyv XIX-ik és XX-ik század

Szerző
Budapest
Kiadó: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félbőr
Oldalszám: 840 oldal
Sorozatcím: Magyar történet
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Hetedik kiadás. Fekete-fehér képekkel, színes és fekete-fehér térképekkel, egy kihajtható térképpel illusztrálva. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest nyomása. A könyv végén 148 oldalon Tárgy- és névmutató található.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

Mária Terézia halála után nem sokáig váratott magára a nagy francia forradalom, mely az előtte elnyúló évszázadoknak annyi hagyományát és értékét semmisítette meg. Barokk... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

Mária Terézia halála után nem sokáig váratott magára a nagy francia forradalom, mely az előtte elnyúló évszázadoknak annyi hagyományát és értékét semmisítette meg. Barokk szellem és az öröklődő uralkodói hatalom abszolutizmusa, rendi gondolkodás és a privilegiáltakat eltartó birtokrendszer, vallásosság, egyházi és világi tekintélytisztelet, mindez egyik napról a másikra ócskaságként zsibvásárra került és nagy európai nemzetek kebelében alig akadt többé ember, aki értük valamit adott volna. Az új világ a győzelmes, egész Európával dacoló francia forradalom ideáin épült fel, az új szellem liberalizmus néven terjedt el egyik néptől a másikhoz és alakított át államot, társadalmat, kultúrát és gazdaságot. a legtöbb államban az abszolutisztikus kormányrendszert formális átmenet nélkül váltja fel a liberális konstitucionalizmus, pedig e kettő között hosszú eszmei fejlődés húzódik meg, melynek során a régi, a barokk-rendi, abszolutisztikus gondolat lassankint darabokra töredezik, s az új liberális szellem mindinkább megszilárdul. Ezt a romboló és egyben építő munkát a felvilágosodás végezte, mely külön, messze látható állami megjelenési formát nem teremtett magának, de a régi állami formák alatt, azok megtartásával annál gyökeresebben sikerült neki a társadalmat és kultúrát, az állam igazi hordozóit átalakítania. Vissza

Tartalom

Hatodik könyv: A tizennyolcadik század
Harmadik rész. A felvilágosodás
A felvilágosodás terjedése. A barokk-rendi szellem bomlása9
Európai és magyar felvilágosodás
Pietisták, Bél Mátyás, piaristák, hírlapok; mezőgazdasági és egészségügyi ideák
Főurak, francia olvasmányok; protestáns közvetítés; a nemesség; az életforma lassú változása
Szabadkőművesség
Nemzeti felfogás
Bessenyei, a társadalmi fejlődés nehézségei
II. József, állami koncepció, köziazgatás, fiziokrata adórendszer, jobbágyság, vallás; nyelvi kérdés; hatásai, hívei
Török háború, vármegyék szerepe, katasztrófa
A felvilágosodás krízise. A nacionalizmus53
Az 1790-i helyzet és irányok
Francia forradalmi hatás; nemesi, vármegyei hangulatok, közjogi program, a rendi alkotmány modernizált formái, a szerződéses elmélet, nemzeti és barokk elemek
Társadalmi konzervativizmus, jobbágyság, szélső irányok
Az 1790-91-i országgyűlés, vármegyék szerepe, II. Lipót, ráckérdés
Polgár- és parasztkérdés
Poroszkérdés, Reichenbach, király és rendek új kompromisszuma; jobbágy- és vallásrendezés
Rendszeres munkálatok: közjog, jobbágyság, kereskedelem, tanügy
Ferenc király
Martinovics-összeesküvés
Reakció, kabineti abszolutizmus megalapítása
Erdély és a melléktartományok93
Az erdélyi és horvát fejlődés függő volta a magyartól
Horvát terület és népesség változásai, rendiu viszonyok, kormányzat, Alsó-Szlavónia, Fiume, határőr- és jobbágy-életmód, lázadások, az 1790-i összeütközés, skerlecz Miklós, az új horvát ideológia
Erdély különállása a nemzeti fejedelemség óta; új alkotmány, az Unió és három nemzet; hivatalszervezet, nemzetek és vallások harca
Főnemesség, adókérdés, hadsereg; jobbágyság rossz helyzete; a szászok, visszafejlődésük, új német bevándorlás; a székelység visszafejlődése, a székely határőrség szervezése, kivándorlás Moldvába és Bukovinába
Az oláhság száma, folytonos beköltözése, kultúrája; európaiasodásának eszközei; az Unió
A katholikusok helyzete; a protestáns vallásgyakorlat új korlátai
Rendi gondolkozás, II. József reformjai, oláh mozgalmak, Hóra-lázadás, 1791-i országgyűlés, a rendiség új megszilárdulása; a supplex libellus valachorum
Hetedik könyv: Tizenkilencedik és huszadik század
Első rész: A rendi nacionalizmus
Nemzet és rendi politika145
A nacionalizmus kifejlődése; az abszolutizmus szerepe, Amerika és a francia forradalom
A magyar fejlődésből kimaradt fokozatok; a nemzeti nyelv mint kiindulópont; a pannóniai féniksz programja; Kazinczy
A nemzetiség barokk elemei, Virág, Berzsenyi, Csokonai, Verbőczi uralma a nemzeti konstrukcióban
Nemzet és rendiség alacsonyabb formái
A felvilágosodás maradványai: gazdaságban, vallási életben
A közjogi fejlődés a rendi dualizmuson túl: király és rendek érdekközössége
Ferenc kabineti abszolutizmusa; központi hivatalszervezete; a rendőri kormányzás, magyarellenessége, József nádor
Az új osztrák császárság
Országgyűlések, hadsereg és hadiadó; a papírpénz és devalváció, az 1811-12-i országgyűlési kísérlet az alkotmány megdöntésére; országgyűlés nélküli kormányzás; vármegyei ellenállás; az 1825-27-i országgyűlés
A magyar nyelv kérdése
A magyarság részvétele a francia háboirúkban
A társadalom209
A népesség és benne a nemesség szaporodása; a főnemesség hanyatlása, középnemesi kultúra
A rhetorikai nevelés; neoklasszista építkezés vármegyén, főuraknál, kúriákban, falvakban, protestánsok építkezései
Alföldi klasszicizmus
Pest mint empire-város
A mezőgazdasági termelés; a gabonakonjunktúra; a nagybirtok meliorációja; eladósodása
A gyapjú-konjunktúra, juhtenyésztés; nagybérletek; a puszták állapota
A középnemesség gazdasága, műveltsége, a kisnemesek
A jobbágyság élete kereset és vidékek szerint
Parasztkultúra, hiányai és előhaladása; a nem-magyar paraszt; a jobbágy helyzetének súlyosbodása; háziadó és vármegyei munka; jobbágy és vármegye
Polgárság, ipar és kereskedés; Ausztria iparosodása
Mezőgazdaságból élő városok
A gyáripar kezdetei; a bányászat
A főurak szerepe
Utak és csatornák
A zsidóság elterjedése és gazdasági szerepe
Átmenetek a reformhoz
Második rész: A reformnacionalizmus
Széchenyi és a harmincas évek257
Széchenyi Ferenc; Széchenyi István, vallásos alapjai, faji érzése; oppozíció a rendi hazafisággal szemben; a nemzet fogalma
A Hitel
A nemesi reakció
A Világ és Stadium nemzeti programja
Wesselényi Miklós
Új nemzeti tudomány, a nemzetfogalom kialakulása
Az 1830-i országgyűlés, a kolera, parasztlázadás
Az 1832-36-i országgyűlés, úrbériség, vallási kérdés
Kölcsey, Deák Ferenc
Erdély viszonyai, Wesselényi, az ifjak és Kossuth pöre
Király és rendek kompromisszuma megszakad a reform ellenzéki útja
Széchenyi technikai alkotásai: Lánchíd, gőzhajózás, Alduna stb.
Kossuth és a negyvenes évek303
Az európai liberalizmus
A liberális gondolat átvétele, útleírások, a liberális irodalom hatása; az általános újítási hangulat összetevői
Kossuth és a Pesti Hírlap; a liberális reform hangulatának elterjesztése az ő műve
A bécsi és budai kormány s az aggok
A főrendek közti mozgalmak, gróf Dessewffy Aurél, gróf Batthyány Lajos és az ellenzék
1839-41-i országgyűlés, a büntetőtörvénykönyv, városi ügy, jobbágyügyek, közteherviselés
A korszak nemzeti nagysága; az egyéniségek; a nemzeti tudatosítás eszközei; zene, színház, szépirodalom, a nemzeti gazdaság rendszere
Kossuth és Széchenyi gazdasági működése; gőzhajózás, Tiszaszabályozás; hitel- és bankélet kezdetei; vasútépítés
A jobbágyság, örökváltság esetei, a kisnemesség, a forradalmi húszévesek, Petőfi
A nemzeti kisebbségek kifejlődése349
Nemzetiség, kifejlődésének tipikus melchanikája; érzelmi, kulturális és hatalmi fázis
A szláv kulturális fázis, a pánszlávizmus cseheknél és tótoknál
Szerb és oláh ébredés
Az államnyelv kérdése; nyelv és állam viszonya Európában; az államnyelv az 1832-36-i országgyűlésen
Az illírizmus, az 1839-40-i, 43-44-i országgyűlések horvát vitái és az államnyelv
Az illírizmus bécsi és orosz kapcsolatai; a horvát-magyar-párt megsemmisítése
Apponyi György szerepe
Röpiratok és hírlapi vita; erdélyi nyelvkérdés, a szászok és az új oláh nemzedék
A tót evangélikus kérdés
A liberális álláspont, Oroszország, a szabadság ereje; Wesselényi, Kossuth, a közoktatási nyelv
Humanisztikus nézetek, Deák, Széchenyi
A németek és zsidók magyarosodása
Harmadik rész: Negyvennyolctól hatvanhétig
Forradalom és szabadságharc383
A kormány és a reform, Apponyi és az adminisztrátorok; a programok
Az 1847-48-i országgyűlés; Kossuth sérelmi politikája
A februári forradalom a felelős minisztérium, az áprilisi törvényszék
A pesti radikális forradalmi mozgalmak
Úrbéri viszonyok változása
Nemzetiségek és bécsi kormány; kamarilla, Kollowrat és Latour
A horvátok, Jellasics; a szerbek; Belgrád szerepe; tót mozgalom; oláh lázadás; a nemzetiségi kérdés megoldási kísérletei
A bécsi abszolutizmus és ellenforradalom megerősödése; István főherceg és Batthyány törekvései az áprilisi alkotmány érdekében; az olasz segély kérdése, a bán betörése, a pesti radikális hangulat, Batthyány és Kossuth küzdelme, a szeptemberi események
A honvédelmi bizottmány, az ország védelme, Görgey, a felsődunai sereg visszavonulása
Windischgraetz Pesten; György felvidéki hadjárata; Bem Erdélyben
A tavaszi magyar offenzíva, a függetlenségi nyilatkozat
Orosz intervenció, osztrák offenzíva, görgey levonulása; Szeged és Temesvár; Világos
Abszolutizmus és kiegyezés
Az osztrák megtorlás és kivégzések
Schwarzenberg és Bach kormánya, bürökrácia; az integritás megszüntetése
Thun közoktatási reformja; úrbériség és kárpótlása: parasztság és nemesség anyagi helyzete
Deák és a passzív rezisztencia
Az ókonzervatívok; Kossuth és az emigráció működése és államkoncepciója
Ausztria külpolitikája, gazdasági bajok
Protestáns pátens
Széchenyi
Októberi diploma és a konzervatívok
Az ellenállás, Deák feliratai: gróf Teleki László
Schmerling; a dualisztikus gondolat kialakulása; Apponyi, Deák, andrássy; 1866
Háború, kiegyezési tárgyalások, 1867: 12. törvénycikk
Negyedik rész: A kiegyezési korszak
A dualizmus; a szabadelvű párt uralma469
A 67-es minisztérium
Kossuth a kiegyezés ellen
Tisza Kálmán és a balközép
A vármegyék szerepe
A bécsi összbirodalmi szellem, Andrássy küzdelme vele, a honvédség; a határőrvidék feloszlatása; a horvát kiegyezés
Új állami berendezkedés, pénzügyi nehézségek; vasútépítés
Lónyay-minisztérium
A fúzió
Tisza Kálmán korszaka; Ferenc József személyi politikája; a közjogi nehézségek
A szabadelvű párt
A konzervatív párt
Mérsékelt ellenzék
48-as párt, közhangulat
Andrássy külpolitikája, a balkáni probléma, Bosznia okkupációja
A német és hármasszövetség
Pénzügyi orvoslás, új vasútpolitika
Gazdasági és pénzügyi kiegyezések
Hadügyi kiegyezési tárgyalások, 1889-i véderővita
Szapáry-kormány, nemzeti párt
Egyházpolitikai harc
Néppárt
Bánffy-kormány, a közjogi vita újabb fejleményei, Széll-kormánytól Tisza Istvánig, a szabadelvű párt bukása
A szellemi kép512
A szabadelvű kor nemzetfogalma
Párt és parlament központi szerepe
Ellentmondások
Autonómia és államosítás
A középbirtokos osztály gondolkodásmódja, liberalizmusa agrárkérdésekben is; optimizmusa
A nemesi elszegényedés
Állami hivatalba menekülés
A kisnemesség átalakulása; gentry
Vallási viszonyok, a protestáns gondolkodás
A katholikus gondolkodás; befolyás hanyatlása; a főkegyúri jog hatása, a főpapság barokk szelleme
Az egyház az állam kezében, katholikus autonómia
A főpapság egyházpolitikai és társadalmi felfogása
Materialista világfelfogás, elméleti és erkolcsi; hatása a közéletre; a hazafiság mint üzlet, kiábrándulás kezdetei, materialista kritika
A nemzeti klasszicizmus, népnemzeti irány, Arany János; a második nemzedék, Gyulai Pál közéleti kritikája
Nemzeti realizmus szűk köre, idegen stílusok uralma, romantikus és historizáló művészet
Budapest felépítése
A volt jobbágyság helyzete, kisgazdaüzem és bérmunka, földbirtokeloszlás; intenzív földművelés, búzakivitel
Alföldi munkásmozgalmak, reformtörekvések, gróf Károlyi Sándor, Darányi Ignác; telepítés hiánya, kivándorlás
Kapitalizmus kifelődése, hitelélet önállósulása, nagybankok és gyáralapítások
A zsidóság szerepe
Polgári osztály hiánya, vidéki városok; ipari munkásság szocialista pártszervezkedés
Nem-magyar nemzetiségek, a kérdés európai felfogása, a francia és német nemzetmozgalom a magyarral kapcsolatban, alldeutsch szemlélet és támadások, 1868:44., Deák és Eötvös; asszimiláció, nyelvtanítás
Tót mozgalom, cseh hatás; horvát fejlődés, gróf Khuen-Héderváry; szerbkérdés, nagyszerb imperializmus; régi és új román nemzedékek, Erdély veszedelme512
Az egyensúly megbomlása. A fejlődés irányai583
A szabadelvű párt bukásának jelentősége, a nemzeti illúziók, magyar imperializmus, Beksics, Hoitsy, Rákosi, a budapesti hírlapirodalom
A koalíció, Kossuth Ferenc
A Fejérváry-kormány, a megyei ellenállás, Kristóffy és a választójog; a Wekerle-kormány, a megyei ellenállás, Kristóffy és a választójog; a Wekerle-kormány, a függetlenségi párt
A koalíció uralma és kudarca
Ennek hatása, társadalmi bajok
Nemzetellenes irányok; Ferenc Ferdinánd; a polgári radikálisok; lélek és magyar népiség hiánya, művészetek
Khuen-Héderváry- és Lukács-kormány
Tisza István
Az újabb obstrukció és leverése
Az események 1914 júniusáig, további társadalmi és nemzeti fejlődés
Kútfők és irodalom605
Időszaki áttekintés650
Mellékletek jegyzéke686
Magyar történet - Tárgy- és névmutató1-148
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Magyar történet V. Magyar történet V. Magyar történet V. Magyar történet V. Magyar történet V. Magyar történet V. Magyar történet V. Magyar történet V. Magyar történet V. Magyar történet V.

A gerinc és a borító élei kopottak. A lapélek foltosak.

Állapot:
6.400 ,-Ft
51 pont kapható
Kosárba