Hatodik könyv: A tizennyolcadik század | |
Harmadik rész. A felvilágosodás | |
A felvilágosodás terjedése. A barokk-rendi szellem bomlása | 9 |
Európai és magyar felvilágosodás | |
Pietisták, Bél Mátyás, piaristák, hírlapok; mezőgazdasági és egészségügyi ideák | |
Főurak, francia olvasmányok; protestáns közvetítés; a nemesség; az életforma lassú változása | |
Szabadkőművesség | |
Nemzeti felfogás | |
Bessenyei, a társadalmi fejlődés nehézségei | |
II. József, állami koncepció, köziazgatás, fiziokrata adórendszer, jobbágyság, vallás; nyelvi kérdés; hatásai, hívei | |
Török háború, vármegyék szerepe, katasztrófa | |
A felvilágosodás krízise. A nacionalizmus | 53 |
Az 1790-i helyzet és irányok | |
Francia forradalmi hatás; nemesi, vármegyei hangulatok, közjogi program, a rendi alkotmány modernizált formái, a szerződéses elmélet, nemzeti és barokk elemek | |
Társadalmi konzervativizmus, jobbágyság, szélső irányok | |
Az 1790-91-i országgyűlés, vármegyék szerepe, II. Lipót, ráckérdés | |
Polgár- és parasztkérdés | |
Poroszkérdés, Reichenbach, király és rendek új kompromisszuma; jobbágy- és vallásrendezés | |
Rendszeres munkálatok: közjog, jobbágyság, kereskedelem, tanügy | |
Ferenc király | |
Martinovics-összeesküvés | |
Reakció, kabineti abszolutizmus megalapítása | |
Erdély és a melléktartományok | 93 |
Az erdélyi és horvát fejlődés függő volta a magyartól | |
Horvát terület és népesség változásai, rendiu viszonyok, kormányzat, Alsó-Szlavónia, Fiume, határőr- és jobbágy-életmód, lázadások, az 1790-i összeütközés, skerlecz Miklós, az új horvát ideológia | |
Erdély különállása a nemzeti fejedelemség óta; új alkotmány, az Unió és három nemzet; hivatalszervezet, nemzetek és vallások harca | |
Főnemesség, adókérdés, hadsereg; jobbágyság rossz helyzete; a szászok, visszafejlődésük, új német bevándorlás; a székelység visszafejlődése, a székely határőrség szervezése, kivándorlás Moldvába és Bukovinába | |
Az oláhság száma, folytonos beköltözése, kultúrája; európaiasodásának eszközei; az Unió | |
A katholikusok helyzete; a protestáns vallásgyakorlat új korlátai | |
Rendi gondolkozás, II. József reformjai, oláh mozgalmak, Hóra-lázadás, 1791-i országgyűlés, a rendiség új megszilárdulása; a supplex libellus valachorum | |
Hetedik könyv: Tizenkilencedik és huszadik század | |
Első rész: A rendi nacionalizmus | |
Nemzet és rendi politika | 145 |
A nacionalizmus kifejlődése; az abszolutizmus szerepe, Amerika és a francia forradalom | |
A magyar fejlődésből kimaradt fokozatok; a nemzeti nyelv mint kiindulópont; a pannóniai féniksz programja; Kazinczy | |
A nemzetiség barokk elemei, Virág, Berzsenyi, Csokonai, Verbőczi uralma a nemzeti konstrukcióban | |
Nemzet és rendiség alacsonyabb formái | |
A felvilágosodás maradványai: gazdaságban, vallási életben | |
A közjogi fejlődés a rendi dualizmuson túl: király és rendek érdekközössége | |
Ferenc kabineti abszolutizmusa; központi hivatalszervezete; a rendőri kormányzás, magyarellenessége, József nádor | |
Az új osztrák császárság | |
Országgyűlések, hadsereg és hadiadó; a papírpénz és devalváció, az 1811-12-i országgyűlési kísérlet az alkotmány megdöntésére; országgyűlés nélküli kormányzás; vármegyei ellenállás; az 1825-27-i országgyűlés | |
A magyar nyelv kérdése | |
A magyarság részvétele a francia háboirúkban | |
A társadalom | 209 |
A népesség és benne a nemesség szaporodása; a főnemesség hanyatlása, középnemesi kultúra | |
A rhetorikai nevelés; neoklasszista építkezés vármegyén, főuraknál, kúriákban, falvakban, protestánsok építkezései | |
Alföldi klasszicizmus | |
Pest mint empire-város | |
A mezőgazdasági termelés; a gabonakonjunktúra; a nagybirtok meliorációja; eladósodása | |
A gyapjú-konjunktúra, juhtenyésztés; nagybérletek; a puszták állapota | |
A középnemesség gazdasága, műveltsége, a kisnemesek | |
A jobbágyság élete kereset és vidékek szerint | |
Parasztkultúra, hiányai és előhaladása; a nem-magyar paraszt; a jobbágy helyzetének súlyosbodása; háziadó és vármegyei munka; jobbágy és vármegye | |
Polgárság, ipar és kereskedés; Ausztria iparosodása | |
Mezőgazdaságból élő városok | |
A gyáripar kezdetei; a bányászat | |
A főurak szerepe | |
Utak és csatornák | |
A zsidóság elterjedése és gazdasági szerepe | |
Átmenetek a reformhoz | |
Második rész: A reformnacionalizmus | |
Széchenyi és a harmincas évek | 257 |
Széchenyi Ferenc; Széchenyi István, vallásos alapjai, faji érzése; oppozíció a rendi hazafisággal szemben; a nemzet fogalma | |
A Hitel | |
A nemesi reakció | |
A Világ és Stadium nemzeti programja | |
Wesselényi Miklós | |
Új nemzeti tudomány, a nemzetfogalom kialakulása | |
Az 1830-i országgyűlés, a kolera, parasztlázadás | |
Az 1832-36-i országgyűlés, úrbériség, vallási kérdés | |
Kölcsey, Deák Ferenc | |
Erdély viszonyai, Wesselényi, az ifjak és Kossuth pöre | |
Király és rendek kompromisszuma megszakad a reform ellenzéki útja | |
Széchenyi technikai alkotásai: Lánchíd, gőzhajózás, Alduna stb. | |
Kossuth és a negyvenes évek | 303 |
Az európai liberalizmus | |
A liberális gondolat átvétele, útleírások, a liberális irodalom hatása; az általános újítási hangulat összetevői | |
Kossuth és a Pesti Hírlap; a liberális reform hangulatának elterjesztése az ő műve | |
A bécsi és budai kormány s az aggok | |
A főrendek közti mozgalmak, gróf Dessewffy Aurél, gróf Batthyány Lajos és az ellenzék | |
1839-41-i országgyűlés, a büntetőtörvénykönyv, városi ügy, jobbágyügyek, közteherviselés | |
A korszak nemzeti nagysága; az egyéniségek; a nemzeti tudatosítás eszközei; zene, színház, szépirodalom, a nemzeti gazdaság rendszere | |
Kossuth és Széchenyi gazdasági működése; gőzhajózás, Tiszaszabályozás; hitel- és bankélet kezdetei; vasútépítés | |
A jobbágyság, örökváltság esetei, a kisnemesség, a forradalmi húszévesek, Petőfi | |
A nemzeti kisebbségek kifejlődése | 349 |
Nemzetiség, kifejlődésének tipikus melchanikája; érzelmi, kulturális és hatalmi fázis | |
A szláv kulturális fázis, a pánszlávizmus cseheknél és tótoknál | |
Szerb és oláh ébredés | |
Az államnyelv kérdése; nyelv és állam viszonya Európában; az államnyelv az 1832-36-i országgyűlésen | |
Az illírizmus, az 1839-40-i, 43-44-i országgyűlések horvát vitái és az államnyelv | |
Az illírizmus bécsi és orosz kapcsolatai; a horvát-magyar-párt megsemmisítése | |
Apponyi György szerepe | |
Röpiratok és hírlapi vita; erdélyi nyelvkérdés, a szászok és az új oláh nemzedék | |
A tót evangélikus kérdés | |
A liberális álláspont, Oroszország, a szabadság ereje; Wesselényi, Kossuth, a közoktatási nyelv | |
Humanisztikus nézetek, Deák, Széchenyi | |
A németek és zsidók magyarosodása | |
Harmadik rész: Negyvennyolctól hatvanhétig | |
Forradalom és szabadságharc | 383 |
A kormány és a reform, Apponyi és az adminisztrátorok; a programok | |
Az 1847-48-i országgyűlés; Kossuth sérelmi politikája | |
A februári forradalom a felelős minisztérium, az áprilisi törvényszék | |
A pesti radikális forradalmi mozgalmak | |
Úrbéri viszonyok változása | |
Nemzetiségek és bécsi kormány; kamarilla, Kollowrat és Latour | |
A horvátok, Jellasics; a szerbek; Belgrád szerepe; tót mozgalom; oláh lázadás; a nemzetiségi kérdés megoldási kísérletei | |
A bécsi abszolutizmus és ellenforradalom megerősödése; István főherceg és Batthyány törekvései az áprilisi alkotmány érdekében; az olasz segély kérdése, a bán betörése, a pesti radikális hangulat, Batthyány és Kossuth küzdelme, a szeptemberi események | |
A honvédelmi bizottmány, az ország védelme, Görgey, a felsődunai sereg visszavonulása | |
Windischgraetz Pesten; György felvidéki hadjárata; Bem Erdélyben | |
A tavaszi magyar offenzíva, a függetlenségi nyilatkozat | |
Orosz intervenció, osztrák offenzíva, görgey levonulása; Szeged és Temesvár; Világos | |
Abszolutizmus és kiegyezés | |
Az osztrák megtorlás és kivégzések | |
Schwarzenberg és Bach kormánya, bürökrácia; az integritás megszüntetése | |
Thun közoktatási reformja; úrbériség és kárpótlása: parasztság és nemesség anyagi helyzete | |
Deák és a passzív rezisztencia | |
Az ókonzervatívok; Kossuth és az emigráció működése és államkoncepciója | |
Ausztria külpolitikája, gazdasági bajok | |
Protestáns pátens | |
Széchenyi | |
Októberi diploma és a konzervatívok | |
Az ellenállás, Deák feliratai: gróf Teleki László | |
Schmerling; a dualisztikus gondolat kialakulása; Apponyi, Deák, andrássy; 1866 | |
Háború, kiegyezési tárgyalások, 1867: 12. törvénycikk | |
Negyedik rész: A kiegyezési korszak | |
A dualizmus; a szabadelvű párt uralma | 469 |
A 67-es minisztérium | |
Kossuth a kiegyezés ellen | |
Tisza Kálmán és a balközép | |
A vármegyék szerepe | |
A bécsi összbirodalmi szellem, Andrássy küzdelme vele, a honvédség; a határőrvidék feloszlatása; a horvát kiegyezés | |
Új állami berendezkedés, pénzügyi nehézségek; vasútépítés | |
Lónyay-minisztérium | |
A fúzió | |
Tisza Kálmán korszaka; Ferenc József személyi politikája; a közjogi nehézségek | |
A szabadelvű párt | |
A konzervatív párt | |
Mérsékelt ellenzék | |
48-as párt, közhangulat | |
Andrássy külpolitikája, a balkáni probléma, Bosznia okkupációja | |
A német és hármasszövetség | |
Pénzügyi orvoslás, új vasútpolitika | |
Gazdasági és pénzügyi kiegyezések | |
Hadügyi kiegyezési tárgyalások, 1889-i véderővita | |
Szapáry-kormány, nemzeti párt | |
Egyházpolitikai harc | |
Néppárt | |
Bánffy-kormány, a közjogi vita újabb fejleményei, Széll-kormánytól Tisza Istvánig, a szabadelvű párt bukása | |
A szellemi kép | 512 |
A szabadelvű kor nemzetfogalma | |
Párt és parlament központi szerepe | |
Ellentmondások | |
Autonómia és államosítás | |
A középbirtokos osztály gondolkodásmódja, liberalizmusa agrárkérdésekben is; optimizmusa | |
A nemesi elszegényedés | |
Állami hivatalba menekülés | |
A kisnemesség átalakulása; gentry | |
Vallási viszonyok, a protestáns gondolkodás | |
A katholikus gondolkodás; befolyás hanyatlása; a főkegyúri jog hatása, a főpapság barokk szelleme | |
Az egyház az állam kezében, katholikus autonómia | |
A főpapság egyházpolitikai és társadalmi felfogása | |
Materialista világfelfogás, elméleti és erkolcsi; hatása a közéletre; a hazafiság mint üzlet, kiábrándulás kezdetei, materialista kritika | |
A nemzeti klasszicizmus, népnemzeti irány, Arany János; a második nemzedék, Gyulai Pál közéleti kritikája | |
Nemzeti realizmus szűk köre, idegen stílusok uralma, romantikus és historizáló művészet | |
Budapest felépítése | |
A volt jobbágyság helyzete, kisgazdaüzem és bérmunka, földbirtokeloszlás; intenzív földművelés, búzakivitel | |
Alföldi munkásmozgalmak, reformtörekvések, gróf Károlyi Sándor, Darányi Ignác; telepítés hiánya, kivándorlás | |
Kapitalizmus kifelődése, hitelélet önállósulása, nagybankok és gyáralapítások | |
A zsidóság szerepe | |
Polgári osztály hiánya, vidéki városok; ipari munkásság szocialista pártszervezkedés | |
Nem-magyar nemzetiségek, a kérdés európai felfogása, a francia és német nemzetmozgalom a magyarral kapcsolatban, alldeutsch szemlélet és támadások, 1868:44., Deák és Eötvös; asszimiláció, nyelvtanítás | |
Tót mozgalom, cseh hatás; horvát fejlődés, gróf Khuen-Héderváry; szerbkérdés, nagyszerb imperializmus; régi és új román nemzedékek, Erdély veszedelme | 512 |
Az egyensúly megbomlása. A fejlődés irányai | 583 |
A szabadelvű párt bukásának jelentősége, a nemzeti illúziók, magyar imperializmus, Beksics, Hoitsy, Rákosi, a budapesti hírlapirodalom | |
A koalíció, Kossuth Ferenc | |
A Fejérváry-kormány, a megyei ellenállás, Kristóffy és a választójog; a Wekerle-kormány, a megyei ellenállás, Kristóffy és a választójog; a Wekerle-kormány, a függetlenségi párt | |
A koalíció uralma és kudarca | |
Ennek hatása, társadalmi bajok | |
Nemzetellenes irányok; Ferenc Ferdinánd; a polgári radikálisok; lélek és magyar népiség hiánya, művészetek | |
Khuen-Héderváry- és Lukács-kormány | |
Tisza István | |
Az újabb obstrukció és leverése | |
Az események 1914 júniusáig, további társadalmi és nemzeti fejlődés | |
Kútfők és irodalom | 605 |
Időszaki áttekintés | 650 |
Mellékletek jegyzéke | 686 |
Magyar történet - Tárgy- és névmutató | 1-148 |