Magyar történet I-VII.

Előszó

A MAGYAR történeti ismereteknek egyedüli forrásai hosszú időn át Bonfini és Istvánffy Miklós művei voltak. Hét-nyolc nemzedék merítette egész történeti tudását a két nagy humanista munkáiból, míg végre a XVIII. század tudományos törekvései új feldolgozásra adtak ösztönzést s ez idő óta minden emberöltő meghozta a magyar történet újabb és újabb összefoglaló feldolgozását. A XVIIL század elején Timon Sámuel, félszázaddal később Pray és Katona, a XIX. század küszöbén Engel és Fessler, Budai és Virág, a század derekán Szalay László és Horváth Mihály foglalták koruk szellemi színvonalának és tudományos törekvéseinek megfelelő egységbe egy-egy történettudós-nemzedék kutató munkájának részleteredményeit. Majd a millennáris években Szilágyi Sándor vezetése alatt egész tudósgárda szövetkezett multunk történetének új feldolgozására s az egyes korszakok minden részletre kiterjedő monográfiáit sorozatba szedve, adták a magyar nemzet tízkötetes történetét az érdeklődő nagyközönség kezébe, Szalay József, Marczali Henrik és Acsády Ignác pedig kisebb keretben, de egységesebb felfogással dolgozták ki a magyar történetet. Mindezek a művek nagy haladást és eredményt jelentettek a maguk korában; új anyaggal és új szempontokkal gazdagították az ismereteket. Ma mégis mind elavultak s még Szalay László hatalmas szintézise is csak egy elmúlt korszak történetszemléletének, tudományos és irodalmi törekvéseinek monumentális emlékeként tud érdeklődést kelteni.
A millenniumi évek történetírói multunk sok fontos kérdését tisztázták s a részletproblémák egész sorozatának állandó érvényű megoldását adták, de saját koruk gondolatvilágának, érdeklődési körének és törekvéseinek szemszögéből nézték és dolgozták fel a magyar történetet. Olvasásuk ma oly hatást kelt, mintha a francia forradalmat és a nyomában kelt viharokat átélt nemzedék a forradalom előtt írt könyvekből tanulmányozta volna a mull történetét, könyvekből, melyeknek felfogása és érdeklődési köre idegen volt tőle. A most letelt emberöltő események és szellemi tartalom tekintetében talán n leggazdagabb mindazok közt, melyek a napoleoni korszak óta lefolytak. Új eszmék, új törekvések, új problémák vetődtek felszínre, új irányokba terelték az emberiség napi érdeklődését s vele a történettudományt is. Vissza

Fülszöveg

Mellékletek jegyzéke
I. kötet
1. Európa és Ázsia népei a Kr. e. I. század derekán (térkép) 16
2. Szkita-hun áldozati bronzüst (kép) 32
3. Európa 470 táján (térkép) 48
4. Európa 700 táján (térkép) 64
5. A magyar nép családfája és honfoglalás előtti politikai kapcsolata (tábla) .. 80
6. Európa a IX. század első felében (térkép) 96
7. Kelet-Európa népei az V-IX. században (tábla) 112
8. Magyarország a honfoglalás előtt és a Bessenyő-támadáskor (térkép) 128
9. A magyar törzsek elhelyezkedése (térkép) 144 .
10. Honfoglaláskori emlékek magyar vezér sírjáról (kép) 160
11. A szász és bajor uralkodóházak összeköttetései a magyarokkal (tábla) 176
12. Ezüst tarsolyveret X. századi magyar vezér sírjáról (kép) 192
13. A királyi birtok kiterjedése (térkép) 208
14. A magyarok őseinek kultúrérintkezése a X. századig (tábla) 224 15. Bizánci stílusú kőkoporsó, X-XI. század (kép) 240
16. Európa 1015-ben (térkép) 256
17. A magyarok Ungar nevének leszármazása és változatai (tábla) 272
18. A nagyváradi székesegyház építése (kép) 304
19. Hartvik püspök Szent István-legendájának első lapja (kép) 320 20. IV. Kreszimir Péter horvát királysága (térkép) 386
21. III. Béla király nagy viaszpecsétje (kép) 352
22. Magyarország a XII. század második felében (térkép) 368
23. A szentföldi latin fejedelemségek, 1180. (térkép) 384
24. Kisbényi oszlopfő (kép) 400
25. III. Béla birodalma (térkép) 416

II. kötet
1. II. Endre Aranybullája (kép) 16
2. Kisázsia és a Szentföld 1218-ban (térkép) 32
3. II. Endre főtisztviselői (tábla) 48
4. A zsámbéki templom (kép) 64
5. A pannonhalmi apátság- birtokai 1240-ben (térkép) 80
6. IV. Béla aranypecsétes oklevele (kép) 96
7. A tatárjárás 1241-1242. (térkép) 112
8. IV. Béla főtisztviselői (tábla) 128
9. IV. Béla birodalma 1260 táján (térkép) 144
10. Az Árpád-ház leányági leszármazói (tábla) 160
11. Kormányváltozások IV. László korában (tábla) 176
12. III. Endre diptichonja (kép) 192
13. Az oligarchikus Magyarország (térkép) 208
14. Halotti korona (kép) 224
15. III. Endre főtisztviselői (tábla) 240
16. I. Károly és családja (kép) 256
17. Magyar-lengyel kapcsolatok (tábla) 272
18. Csataképek a Bécsi Képes Krónikából (kép) 280
19. Francia dinasztiák Európában (térkép) 288
20. A szepeshelyi falfestmény (kép) 304
21. I. Károly főtisztviselői (tábla) 312
22. I. Károly arany- és ezüstpénzei (kép) 320
23. Magyarország pénzügyigazgatási térképe 1308-1382. 352
24. A magyar királyi ház francia családi kapcsolatai (tábla) 352

III. kötet
1. Nagy Lajos ősei (tábla) 16
2. Képek Szent László király életéből, XIV. századi kéziratból (kép) 32
3. Magyarország- zászlósurai 1342-1386 (tábla) 48
4. Magyarország Képes Krónikájának címlapja (kép) 80
5. A Balkánfélsziget 1377-ben (térkép) 96
6. Zászlósurak területi hatásköre 1366-ban (térkép) 128
7. Ékszerek és ruhadíszek XIV. századi kún sírokból (kép) 144
8. Zsigmond király származása (tábla) 160
9. Magyarország zászlósurai Zsigmond korában (tábla) 176
10. A Cillei-Garai-liga (tábla) 192
11. Rozgonyi-Hédervári-Stiboriezi-atyafiság, Bebek-Csáki-Perényi-Pálócziatyafiság (tábla) 208
12. Magyarország urai 1433-ban (térkép) 224
13. I. Ulászló birodalma (térkép) 240
14. A Hunyadi-Ujlaki-liga kormányzata alá tartozó terület 1444-1446 (térkép) 256
15. Mátyás király térdeplő képe, a király misekönyvéből (kép) 272
16. Hunyadi János birtokai (1446) (tábla) 288
17. Hunyadi János birtokai 1456-ban (térkép) 304
18. A váradi püspök és káptalan birtokai a XV. században (térkép) 320 19. Magyar oltárkép 1506-ból (kép) 336
20. A Hunyadi-atyafiság (tábla) 352
21. A lőcsei főoltár (kép) 384
22. Magyarország zászlósurai a Hunyadi-korban (tábla) 400
23. Az esztergomi Bakócz-kápolna (kép) 416
24. II. Lajos renaissance címerképben (kép) 432
15. Karoling-ivadékok (tábla) 448

IV. kötet
1. Krisztus feltámadása. Festmény a liptószentandrási szárnyasoltáron (kép).. 16
2. Zápolyai családi birtokok (térkép) 48
3. Nagyszombat a XVI. század második felében (kép) 80
4. Török hadjáratok Magyarország-on 1526-1544 (térkép) 112
5. Fülek vára a XVI. század második felében (kép) 144
6. Török hadjáratok Magyarországon 1545-1592 (térkép) 160
7. Főúri pár a XVI. század második felében (kép) 192
8. XVI. századi magyar ékszerek (kép) 224
9. Katholikus prédikáció (kép) 256
10. A magyar és török végvárak 1576-ban I. (térkép) 272
11. Ugyanaz, II. (térkép) 304
12. Rudolf király uralmának legnagyobb kiterjedése (térkép) 320 13. Esztergom 1595-i ostroma (kép) 352
14. Budavár 1602-i ostroma (kép) 368
15. Magyarország a bécsi béke korában 1606-ban (térkép) 384

V. kötet
1. Az Alföld elpusztulása (térkép) 16
2. Székelyföldi ferences barát. Magyar kántor vagy iskolamester. Közszékely. Oláh juhpásztor (képek) 48
3. Ökörhajcsár. Vándor mesterlegény (képek) 64
4. Nemzetiségi bevándorlás a török pusztítás következtében (térkép) 80
5. Köznemes, fia és jobbágya (kép) 112
6. Két magyar városi polgár és két magyar jobbágy (képek) 128
7. Magyar nemes kisasszony. Nagyszebeni polgármester. Magyar kálvinista lelkész. Előkelő magyar nemes (képek) 161
8. Magyar hímzéssel diszített szoknya és vállfűző (kép) 208
9. Erdélyi fejedelmi birtokok 1650 (térkép) 225
10. Rákóczi családi birtokok 1648 (térkép) 241
11. Török hadjáratok erdélyi területen 1658-62 (térkép) 256
12. Az 1638-ban elkészült pozsonyi német ág. ev. templom. Gúnyos rajz a hitvitázó irodalomból (képek) 272
13. Templomot és kolostort alapító főúri pár. a kath. restauráció korából (kép) 288
14. Jelenet a kuruc életből (kép) 320
15. Hadi jelenet a Thököly-korból (kép) 336
16. A protestáns vallásgyakorlat szabályozása az 1681:26. törvénycikkel (térkép) 352
17. Magyarország felszabadítása a török uralom alól 1683-99 (térkép) 368
18. Budavára 1686-i visszavétele (kép) 384

VI. kötet
1. Rác telep Szlavóniában a XVII. század végén (kép) 32
2. Turócmegyei tótok a XVIII. század első felében (kép) 64
3. A katonai határőrvidék a XVIII. század elején és végén (két térkép) 96
4. Buda város képe a XVIII. század második felében (kép) 128
5. Patrona Hungariae magyar szentekkel (kép) 144
6. A Regnum Marianum allegóriája (kép) 160.
7. Buda-Pest környéke a XV. század végén és a XVIII. század végén (két térkép) 176
8. A német telepítés ház- és falutípusai (kép) 192
9. Magyar paraszt és nemesúr a XVIII. század végén (kép) 224
10. Pécs, Szekszárd, Mohács környéke a XV. század végén és a XVIII. század végén (két térkép)i 256
11. A budai vár, mint az egyetem székhelye Mária Terézia korában (kép) 288
12. A temesi bánság északnyugati sarka a XV. század végén és a XVIII. század végén (két térkép) 304
13. A bölcsészeti kar tudományának magyar barokk ábrázolása (kép) 336
14. Gimnáziumok és főiskolák 1766-ban (térkép) 352
15. Dugonics Etelkája címképe (kép) 384
16. Nádori estély a budai várpalotában 1795-ben (kép) 416
17. Az erdélyi határőrvidék a XVIII. század végén (térkép) 448

VII. kötet
1. Bocskoros nemesek mezőgazdasági munkában (kép) 32
2. Magyar huszárok a francia háborúk korában (kép) 48
3. Két vidéki kastély a Palatinus-korból (két kép) 80
4. Görgey visszavonulása a bányavárosokon át. Bem útja Nagybányától Brassóig. A tavaszi hadjárat. Komáromtól Világosig (négy térkép) 145
5. Budavára 1849. évi visszafoglalása Görgey honvédserege által (kép) 192
6. Pesti vásár Medárd napján. Magyar „dalidó" 1860-ban (két kép) 161
7. Magyarország a Bach-korszakban (térkép) 240
8. Hortobágyi csikós cifra szűrben. Nagykun gazda subában (két kép) 288
9. Iparművészeti Múzeum Magyar Nemzeti Múzeum. Vigadó. Operaház, (négy kép) 320
10. Magyarország gyáripara 1910-ben (térkép) 352
11. Pest-Budának képe száz év távolában (két kép) 384
12. A trianoni Magyarország (térkép) 400 Vissza