| Előszó a jelen kiadáshoz | 3 |
| Az első kiadás előszava | 5 |
| Első könyv. Széchenyi István konzervatív reformrendszere | 7 |
| Széchenyi alakja a liberális hagyományban | 9 |
| A liberális korszak felfogása Széchenyiről: Zichy Antal és Beöthy Ákos nézetei. | |
| A harmadik nemzedék kevésbé őszinte állásfoglalása. | |
| A Széchenyi-kultusz meddőségének oka. | |
| A Nagy Parlag és a nemzeti bűnök | 15 |
| Széchenyi politikai rendszere lelki konstitúciójából fakad. Ő a leghívebb magyar. Magyar talajon áll, a Magyar Parlagon. | |
| A magyar bűnök: hiúság, önáltatás; szalmatűzi lelkesedés; közrestség; irígység és pártviszály. Ezek kiirtandók. | |
| A nemzeti Erény politikája | 23 |
| A Parlag kiművelése, nemzeti bűnök kiirtása a cél, erény és honszeretet, elsősorban önismeret által. | |
| A lelki függetlenek és kevés számuk. | |
| A magyarok zsarnokai. | |
| Szó és tett. | |
| Praktikus eredmények. | |
| A közjogi kérdés Széchenyi rendszerében | 30 |
| Alkotmányreform szüksége. Jobbágy felszabadítandó, hogy emberi méltóságra emelkedhessen. Politikai lépései e cél érdekében. | |
| A közjogi kérdést nem érinti, nehogy a nemzeti szenvedélyek lángralobbanjanak. A de facto és az ex principio magyar. | |
| A kuruc és labanc közti mélység betöltendő. | |
| A nemzetiségi kérdés Széchenyi rendszerében | 41 |
| Nemzetiség és nyelv erkölcsi felfogása. A magyarosítás kérdése. Akadémiai beszéde a nyelvterjesztés külsőleges eszközei: közigazgatás és iskola ellen. Magyarul csevegés. | |
| A lehető veszedelem. | |
| Kereszténység és romantizmus | 47 |
| Elvei: lépcsőzetes haladás nemzeti talajon; liberális intézményektől idegenkedik. Szabadságkultusz ellensége. | |
| Konzervatív pártoktól: magyar-, porosz-, franciától különbözik; ő konzervatív reformer: vallásos kedélye, kereszténysége romantikussá teszik. Ő az egyetlen keresztény-magyar államférfiú. | |
| Második könyv. Az első liberális nemzedék | 55 |
| Romantikus előzmények | 57 |
| A változás szükségét a romantikusok ismerik fel: Berzsenyi és Kölcsey történetfilozófiája, ennek magyar és keresztény elemei. Kölcsey Himnusza és Vörösmarty művei. Széchenyi és e romantikusok. Az új irodalom elfordul úgy Széchenyitől, mint a romantikus történetfelfogástól, erkölcsi postulatumtól. | |
| A magyar tiers état: a középnemesség | 64 |
| A forradalom és liberalizmus hordozója a tiers état. Nálunk polgárság nincs. Városi lakosság őstermelő, részben idegen. Kereskedő, iparos, hivatalnok kevés és gyönge. | |
| A nyugati liberalizmus alapelvei | 75 |
| Eredet: francia forradalom, felvilágosodás, racionalizmus és rousseaui elméletek. Észtisztelet, a természeti jóság elve, optimizmus Ész és Szabadság hatalmát illetőleg. A francia liberalizmus szabadságelmélete. Szabadság és nemzetiség; liberalizmus és nacionalizmus összefüggése. Papirosalkotmányok; a tekintély tagadása, ellentét a kereszténységgel; gazdasági formalizmus; szükségszerű átalakulás radikalizmussá; az angol liberalizmus. | |
| Nemesség nagy száma, magyarsága és szegénysége. A gazdag nemesség: a középbirtokosok, mint az új kor emberei. | |
| Liberális közhangulat | 88 |
| A középnemesség franciás műveltsége; a 30-as évek országgyűlési ifjúsága; forradalomtisztelet; Lamennais, Canning; Welcker és Rotteck; az augsburgi Zeitung hatása. - A mult megvetése; Szalay László, Bajza József. Ellentét a korábbi romantikusokkal. Bajza tekintélyrombolása. A "haladás". | |
| Liberalizmus másodkézből a vármegyékben. Jelszavak, tömegmozgalom. Szabadelvű divat. Széchenyi iránya népszerűtlen lesz. | |
| Nemzetiség és liberalizmus | 104 |
| A liberalizmus a magyar nemzetiség mellett dönt. Nemzetiség és liberalizmus konfliktusában a magyar nemzetiség győz. A horvát-kérdés. Kossuth Lajos a históriai jog mellett. Közigazgatás és közoktatás nyelve. Nyilt ellentét Széchenyi nézeteivel. | |
| Wesselényi felfogása. A liberális optimizmus, hit az Ész és Szabadság erejében. | |
| Deák Ferenc különvéleménye nem hat. | |
| Bajza és a közfelfogás illúziói. Pozitív eredmények. | |
| Oppozíció és közjogi radikalizmus | 120 |
| A liberalizmus de jure álláspontja. Elvi ellenzékiség és ennek következményei. Bécs és Metternich felfogása. A konzervatív magyarok, a megegyezést elvi liberalizmus akadályozza. Forradalmi ideológia. Kossuth dogmái. Széchenyi bukása. Liberalizmus és vármegye. Liberalizmus és vámkérdés. | |
| Radikalizmus: érzelem, népszerűség. | |
| Deák Ferenc a negyvenes évek liberalizmusában | 137 |
| Dunántúli és tiszai magyarok. | |
| Deák nem hisz illúziókban. Kötelességtudása és passzívizmusa. Védegyletet illető állásfoglalása. Nézetei a nemzeti bűnökről. Deák és a magyar jövő. | |
| A 48-as törvényhozás | 143 |
| Az áprilisi alkotmány liberális és nemzeti vívmányai. Ausztria és a nem-magyar nemzetiségek. A magyar kulturális túlsúly megalapozása. | |
| Ami nem rendeztetett: a radikális földbirtokreform; a pragmatica sanctióból folyó közjogi viszony: kül-, hadügy-, államadósság. A 48-as kormány mindebben elismer bizonyos kötelezettségeket. | |
| Batthyány Lajos elébe áll a radikalizmusnak. A debreceniek forradalmi republikanizmusa. | |
| Liberalizmus és zsidókérdés | 152 |
| A zsidó bevándorlás. Galíciának Ausztriához csatolása és ennek hatása. Belső térfoglalás a magyar nagybirtokosok segélyével. A terjeszkedés gazdasági alapjai: vásárok és uradalmi székhelyek. Példa: Tolna-, Fejér-, Veszprém megye zsidó telepei. | |
| A konzervatív álláspont: Kölcsey, Széchenyi, Dessewffy Aurél, Fényes Elek, Vörösmarty; a bevándorlási törvény követelése, Kossuth eluasítja. | |
| Harmadik könyv. A második nemzedék | 161 |
| Társadalmi változások | 163 |
| Az öregek és az új generáció. Az új birtokos parasztosztály; munkája, életmódja. Anyagi műveltség és politikai érettség hiánya. A városi polgárság az abszolút korszakban; magyarosodása. Alárendeli magát a nemesség vezetésének. A 48-as birtokreform következései, az abszolutizmus intézkedései: a köznemesség elszegényedése. Úri életmód, szellemi hanyatlás. De az övé a vezetés továbbra is. | |
| Negyvenkilenc tanulságai | 175 |
| Elfordulás a radikalizmustól. Kemény Zsigmond a forradalmi ideákról, a nemzetiség terjesztéséről és közjogi megegyezésről. Visszatérés Széchenyihez. | |
| Mocsáry Lajos, Eötvös József tapasztalatai. Vajda János, mint Széchenyi-utód. | |
| A közjogi kiegyezés | 185 |
| Közjogi viszonyunk Ausztriához 1526 óta. Államterületünk állandóan csonka, állami függetlenségünk hiányos; bécsi központi szervek befolyása. Változtatás keleti vagy nyugati orientációval. Kossuthnak az előbbi nem sikerült. Deák ez utóbbit csinálja. 67:XII. törvénycikk alapeszméi és rendelkezései. 67 előnyei 48-cal szemben. Andrássy Gyula és Horváth Mihály nézetei. A kiegyezés, mint alaptörvény, változatlan. | |
| A nemzetiségi kiegyezés | 199 |
| Kossuth nézetváltozása, annak pszichológiai és politikai okai. Kiutahiai alkotmánytervezete; szerb és oláh tárgyalásai. A dunai konföderáció terve: liberális és megvalósíthatatlan. | |
| A nemzetiségi kiegyezés Deák és Eötvös szerint, az 1868: 44. törvénycikk. Deák a szerb Nemzeti Színház ügyében. Bartal György. A nemzetiségi képviselők magatartása. A kiegyezés meghiusul. | |
| A közjogi ellenzék kialakulása | 210 |
| Kossuth Kasszandra-levele. 67 ellenébe 48-at állítja. Korábbi nézetei 48 és 49 eltéréséről. Vitája Klapkával. A tömegek felfogása 48-ról. A 48-as párt. Tisza Kálmán balközéppártja és programja. A közjogi szakadás teljes lesz. A megyei nemesség. Kossuth hatása. | |
| A hatvanhetes kormánypárt | 220 |
| Deák népszerűségének okai. A Deák-párt szervezetlensége, programmhiánya, liberalizmusa. Ellenzéki iniciatíva. Koronázási ajándék ügye. A váci levél következései. Harc a közösség ellen. A Deák-párt tehetetlen védekezése; összetétele. A korrupciós-rendszer kifejlődése; Lónyay-féle választások. Az ellenzék szerepe, a balközép bűnei. Schwarcz Gyula figyelmeztetése. A fúzió. A Tisza-rendszer kifejlődése. Konzervatív töredékek: Sennyey-párt. A személyes uralom látható következményei, zavartalan parlamenti kormányzás, külpolitika. | |
| A kapitalizmus kezdetei és a zsidóság szerepe | 236 |
| Helyzetünk a kifejlődött nyugati kapitalizmussal szemben. Kapitalizmus és liberalizmus összefüggése, a nyugati fejlődés irányai. Ausztria hátráltató befolyása. Az új korszakban Ausztria adja a pénzt; gyarmati helyzetünk történeti okai. A magyarság vétkes tartózkodása. A zsidóság befolyása. A kapitalizmus hatása a zsidóság geografiai eloszlására. A városokbeli zsidó elem. Állandó szaporodás bevándorlási törvény híján. A liberális emancipáció. Deák nézete. | |
| A második nemzedék szellemi műveltsége | 250 |
| A népoktatás liberális kiépítése; Eötvös 68: 38 törvénycikke. Hatása. | |
| A magyar kultúra válsága. Kemény Zsigmond nézetei. A nemesség európai műveltségű tagjai. Az olvasóközönség, Keleti Károly számvetése. Klasszikusaink a második nemzetéktől idegenek. Utódaik: Gyulai Pál és társai szűkkörű hatása. Nyárspolgári liberalizmus, materializmus, elterjedésének okai. A katholicizmus népszerűtlen. Jelszavak uralma, hírlapműveltség. Irodalmi hagyományok kimerülése. Budapest központtá lesz, német és zsidó eredetű írók, összefüggésük a hírlapírókkal. | |
| Negyedik könyv. A végkifejlet felé | 263 |
| Forma és tartalom a harmadik nemzedékben | 265 |
| A második nemzedéktől változatlanul átvett formák: államiság, közjogi viszonyok; nemzetállam, liberalizmus, kapitalizmus. Tartalomban az előbbi koréhoz képest egy fokkal hanyatlás: közjogi harc; a nemzetállam elleneinek megerősödése; államiság kultusza, központosítás, Budapest hatalma. | |
| A közjogi viszály | 272 |
| Fellángolásának okai. Ausztria magatartása a német liberálisok tönkremenése óta. Taaffe rendszere; az új antidualisztikus erők és vezetőik, a cseh feudálisok. A bécsi magyarellenes propaganda. | |
| A nemzet hangulata. Parlamenti korrupció. A nemzeti párt, a dualizmus fejlesztése. A 48-as gondolat átalakulása. A közélet teljes megromlása; parlamenti tekintélyek. Az 1903-4-es véderővita, mint illusztráció. ami utána jött. | |
| Állami és nemzeti illúziók | 291 |
| A nemzeti önáltatás közjogi gyökerei. Politizáló nemzet. A közjogi államfogalom; a nemzeti szükségletek háttérbe szorulása. Grünwald Béla felfogása. Kossuth Lajos az iskolai magyarosítás ellen. Illúziónk közigazgatás és közoktatás hatalma felől; mulasztások. | |
| Tényleges eredmények, s belőlük származó elbizakodottság. Nagy- és kisnépek imperializmusa. A mienk gyönge, gyermekes és hibás. Külpolitikai tehetetlenség. | |
| Társadalmi osztályok és mulasztások | 308 |
| Főúri osztály: nagybirtok és politikai működés. | |
| Középbirtokos osztály: szegényedése. Hivatalnoknemesség, életmódja, nemzeti tulajdonai; liberalizmusa. Ellensége agrárvédelmi politikának. A gentry, eredete, különbözik az angoltól, illúziói, osztályöntudata. | |
| Az értelmiségi osztályok számbeli gyarapodása és értelmi alacsony színvonala. Az olvasóközönség. | |
| Az ipari munkásosztály számbeli gyarapodása; a kapitalizmus hatása; nagyüzemek fejlődése. A munkásságnak fele nem magyar eredetű. | |
| A parasztság anyagi műveltsége. Észszerű földművelés hiányai. Kivándorlás; parasztnevelés bajai. | |
| A zsidóság szerepe és Budapest kultúrája | 328 |
| A zsidó diaspora hatása Német- és Magyarországra és Ausztriára. A magyar bevándorlás, a magyar illúzióktól nyujtott könnyítések. A bevándorlás veszélyei a magyar zsidóságra. | |
| Térfoglalás értelmiségi pályákon. Budapest vegyes kultúrája. Budapesti kapitalizmus és szellemi kultúra: hírlapirodalom, üzleti szellem. Közjogi harc és nemzeti illúziók táplálása. A hírlap a magyar kultúra kizárólagos tényezője lesz. | |
| Berlin, Bécs és Budapest műveltsége: középeurópai zsidónagyvárosi műveltség, ennek eltérései. A budapesti irodalom pótolja a nemzetit; meghódítja az országot. | |
| Az uralkodó iránnyal ellentétes törekvések | 345 |
| Idegen Budapest és Magyar Parlag összefüggése: közbeeső típusok. A tradíciók hordozói gyengék ezzel szemben: Akadémia, tudományágak, történetírás nem töltik be feladatukat. Jobboldali törekvések: Istóczy-féle antiszemita párt; gróf Zichy Nándor és a néppárt: ennek konzervatív talajból nőtt programmja, eltévedése közjogi harc terére; elszigetelt egyesek: Arany László, Vargha Gyula, gróf Zselénszki Róbert. | |
| Baloldali törekvések: szocializmus: idegenből átültetett marxizmus; a magyar vezető osztályok közönye és hibái; a szocialista vezetők szerepe. A polgári radikalizmus: doktrinér liberalizmusa és nemzetietlen felfogása; az újabb zsidó intelligencia. | |
| Két magyar sors a hanyatló korban | 362 |
| A hanyatlás hatása az egyénekre. Tisza István és Ady Endre. | |
| Ady forradalmisága. Nemesi öntudata; szülőföldszeretete. Ellentéte a közfelfogással; az illúziókban nem hisz. Összefüggése az illúziók korábbi támadóival. A magyar sors az ő felfogásában: nemzeti hibák. Gyürkőzz János. Faji öntudata, politikai tévelygése, erkölcshiánya. | |
| Tisza István erkölcsisége. Politikai elvei: közjogi álláspont. Harca az illúziók ellen és méltatlan sorsa. Miért nem lesz reformátor; Örökölt illúziói: politikai központosítás, parlamentarizmus túlbecsülése; liberalizmusa akadályozza a Széchenyies lelki reformban. | |
| Ötödik könyv. Trianon óta | 379 |
| (Előszó helyett) | 381 |
| Állam és nemzet | 384 |
| A megcsonkított Magyarország, terület és népesség; a magyarság állásfoglalása a feldarabolás tényével szemben; optimista felfogása, ennek következése a leszakadt magyarság és a nem-magyar kisebbségek dolgában; a nemzetiség külsőleges felfogása, a névmagyarosítás. | |
| Az államforma, legitimizmus és királyválasztás zavart ideái a tömegekben; Széchenyi szellemének hiánya. | |
| A neobarokk társadalom | 402 |
| Kísérletek a társadalom szervezésére. Megmerevedés és formalizmus, külsőleges antiliberalizmus. A neobarokk, az úri gondolkodás, szelekció és a tekintély elve, külsőségek uralma, konzerválás reform nélkül. | |
| Feszültségek | 416 |
| A Nemzeti Egységet akadályozó antinomiák | |
| 1. A föld kérdése: törekvések a földreformra, a Vitézi Szék kötött birtokai; a földreform hatása kis- és nagybirtokra; törpebirtokosok és mezőgazdasági munkások helyzete; változások szüksége, a mezőgazdasági munkásbiztosítás kérdése, földreform nehézségei és szüksége, a fiatalok felfogása, az Állam feladata, az Egyház utasításai. | |
| 2. A felekezeti kérdés: a történetileg kifejlődött két felfogás nem tagadható le, összeütközések kerülésének szüksége. A katholicizmus erősödése, vallásos öntudatosulás, Prohászka szerepe, a pozitív vallásosság terjedése a protestánsoknál, a felekezeti béke kérdése, függése a terjedő vallásosságtól. | |
| 3. Zsidóság és kapitalizmus: a budapesti kultúra, ellenforradalmi kísérletek megváltoztatására, további gyarapodása zsurnalizmus stb. terén, - a zsidóság szerepe a kapitalizmusban a főiskolai numerus clausus bevezetése óta; az antiszemitizmus kapcsolata a gazdasági jelenségekkel; a bevándorlás kérdése, a cionizmus. | |
| 4. A nemzedékprobléma: a szakadás a neobarokk és az ifjúság között, az ifjúság korosztályai, a harmincévesek, kapcsolatuk a harmadik nemzedékkel és a neobarokkal, a népi gondolat, szociális gondolkodás, Ady és Szabó Dezső mint az ifjúsági gondolkodás kialakítói; a húszévesek: műveltség és spiritualizmus kérdése, gyökeres eltérésük a neobarokktól, a debreceni káté. | |
| 5. A leszakadt magyarság: a trianoni magyarság érzelmi reakciója az elnyomásra, cselekvéshiánya; a leszakadt magyarságnak a neobarokktól eltérő fejlődése, ifjúsági kisebbségi mozgalmak, a transzilvanizmus, mint az erdélyi magyarság önfenntartási eszköze, erdélyi irodalom, kisebbségi magyar politikusok. | |
| Magyarabb magyarság felé | 466 |
| A felemelkedés útja a trianoni mélyponttól, Bethlen István kormányzatának anyagi eredményei, a világkrízis hatása gazdasági téren, az új nacionalizmusok veszedelmei a magyarságra, a diktatúrák demokratikus jellege, a nemzeti kollektivitások korlátlan önzése, kis népek súlyos helyzete; nemzeti öntudatosulás. | |
| 1. A kismagyar út: külsőleges megoldások; a magyarság számát leszállító megoldások: a fajbiológiai felfogás, német hatás, ellenmondások; a turanizmus, fejlődése, hatástalansága rokonainkra, ázsiai fantáziák, turáni történetfilozófia, a keresztény vallás és magyar történet felfogása turáni szempontból, a 48-as történetszemlélet maradványai. | |
| 2. A nagymagyar út: a nemzetiség szélesbítése és mélyítése, reformkonzervativizmus, a választójog mint nevelőeszköz, a szegény nép és középosztály nemzeti öntudatosításának anyagi feltételei; a nemzeti szellem, kétféle egigonizmus; nép- és hagyomány-történet szintézise: a zenében, Bartók és Kodály; az irodalomban: Horváth János, magyar kollektivitás, önelvű magyar szellemi fejlődés, tudományok és művészetek terén modern kísérletek, a neobarokk közeg ellenállása, remény az ifjúságban. | |
| Tartalomjegyzék | 501 |
Folytatás Microsoft-tal