| Előszó a jelen kiadáshoz | 3 |
| Az első kiadás előszava | 5 |
| Első könyv. Széchenyi István konzervatív reformrendszere | 9 |
| Széchenyi alakja a liberális hagyományban | 11 |
| A liberális korszak felfogása Széchenyiről: Zichy Antal és Beöthy Ákos nézetei | |
| A harmadik nemzedék kevésbbé őszinte állásfoglalása | |
| A Széchenyi-kultusz meddőségének oka | |
| A Nagy parlag és a nemzeti bűnök | 18 |
| Széchenyi politikai rendszere lelki konstitúciójából fakad | |
| Ő a leghívebb magyar | |
| Magyar talajon áll, a Magyar parlagon | |
| A magyar bűnök: hiúság, önáltatás; szalmatűzi lelkesedés; közrestség; irígység és pártviszály | |
| Ezek kiirtandók | |
| A nemzeti Erény politikája | 26 |
| A Parlag kiművelése, nemzeti bűnök kiirtása a cél, erény és honszeretet, elsősorban önismeret által | |
| A lelki függetlenek és kevés számuk | |
| A magyarok zsarnokai | |
| Szó és tett | |
| Praktikus eredmények | |
| A közjogi kérdés Széchenyi rendszerében | 33 |
| Alkotmányreform szüksége | |
| Jobbágy felszabadítandó, hogy emberi méltóságra emelkedhessen | |
| Politikai lépései e cél érdekében | |
| A közjogi kérdést nem érinti, nehogy a nemzeti szenvedélyek lángralobbanjanak | |
| A de facto és az ex principio magyar | |
| A kuruc és labanc közti mélység betöltendő | |
| A nemzetiségi kérdés Széchenyi rendszerében | 44 |
| Nemzetiség és nyelv erkölcsi felfogása | |
| A magyarosítás kérdése | |
| Akadémiai beszéde a nyelvterjesztés külsőleges eszközei: közigazgatás és iskola ellen | |
| Magyarul csevegés | |
| A lehető veszedelem | |
| Kereszténység és romantizmus | 50 |
| Elvei: lépcsőzetes haladás nemzeti talajon; liberális intézményektől idegenkedik | |
| Szabadságkultusz ellensége | |
| Konzervatív pártoktól: magyar-, porosz-, franciától különbözik; ő konzervatív reformer: vallásos kedélye, kereszténysége romantikussá teszi | |
| Ő az egyetlen keresztény magyar államférfiú | |
| Második könyv. Az első liberális nemzedék | 59 |
| Romantikus előzmények | 61 |
| A változás szükségét a romantikusok ismerik fel | |
| Berzsenyi és Kölcsey történetfilozófiája, ennek magyar és keresztény elemei | |
| Kölcsey Himnusza és Vörösmarty művei | |
| Széchenyi és e romantikusok | |
| Az új irodalom elfordul úgy Széchenyitől, mint a romantikus történetfelfogástól, erkölcsi postulatumtól | |
| A magyar tiers état: a középnemesség | 68 |
| A forradalom és liberalizmus hordozója a tiers état | |
| Nálunk polgárság nincs | |
| Városi lakosság őstermelő, részben idegen | |
| Kereskedő, iparos, hivatalnok kevés és gyönge | |
| Nemesség nagy száma, magyarsága és szegénysége | |
| A gazdag nemesség: a középbirtokosok, mint az új kor emberei | |
| A nyugati liberalizmus alapelvei | 79 |
| Eredet: francia forradalom, felvilágosodás, racionalizmus és rousseaui elméletek | |
| Észtisztelet, a természeti jóság elve, optimizmus Ész és Szabadság hatalmát illetőleg | |
| A francia liberalizmus szabadságelmélete Szabadság és nemzetiség; liberalizmus és nacionalizmus összefüggése | |
| papirosalkotmányok; a tekintély tagadása, ellentét a kereszténységgel; gazdasági formalizmus; szükségszerű átalakulás radikalizmussá: az angol liberalizmus | |
| Liberális közhangulat | 92 |
| A köznemesség franciás műveltsége; a 30-as évek országgyűlési ifjúsága; forradalomtisztelet; Lamennais, Canning; Welcker és Rotteck; az augsburgi Zeitung hatása | |
| A mult megvetése: Szalay László, Bajza József | |
| Ellentét a korábbi romantikusokkal Bajza tekintélyrombolása | |
| A "haladás" | |
| Liberalizmus másodkézből a vármegyékben | |
| Jelszavak, tömegmozgalom | |
| Szabadelvű divat | |
| Széchenyi iránya népszerűtlen lesz | |
| Nemzetiség és liberalizmus | 108 |
| A liberalizmus a magyar nemzetiség mellett dönt | |
| Nemzetiség és liberalizmus konfliktusában a magyar nemzetiség győz | |
| A horvát-kérdés | |
| Kossuth Lajos a históriai jog mellett | |
| Közigazgatás és közoktatás nyelve | |
| Nyilt ellentét Széchenyi nézeteivel | |
| Wesselényi felfogása | |
| A liberális optimizmus, hit az Ész és Szabadság erejében | |
| Deák Ferenc különvéleménye nem hat | |
| Bajza és a közfelfogás illúziói | |
| Pozitív eredmények | |
| Oppozíció és közjogi radikalizmus | 124 |
| A liberalizmus de jure álláspontja | |
| Elvi ellenzékiség és ennek következményei | |
| Bécs és Metternich felfogása | |
| A konzervatív magyarok, a megegyezést elvi liberalizmus akadályozza | |
| Forradalmi ideológia | |
| Kossuth dogmái | |
| Széchenyi bukása | |
| Liberalizmus és vármegye | |
| Liberalizmus és vámkérdés | |
| Radikalizmus: érzelem, népszerűség | |
| Deák Ferenc a negyvenes évek liberalizmusában | 141 |
| Dunántúli és tiszai magyarok | |
| Deák nem hisz illúziókban | |
| Kötelességtudása és passzivizmusa | |
| Védegyletet illető állásfoglalása | |
| Nézetei a nemzeti bűnökről | |
| Deák és a magyar jövő | |
| A 48-as törvényhozás | 147 |
| Az áprilisi alkotmány liberális és nemzeti vívmányai | |
| Ausztria és a nem-magyar nemzetiségek | |
| A magyar kulturális túlsúly megalapozása | |
| Ami nem rendeztetett: a radikális földbirtokreform; a pragmatica sanctióból folyó közjogi viszony; kül-, hadügy-, államadósság | |
| A 48-as kormány mindebben elismer bizonyos kötelezettségeket | |
| Batthyány Lajos elébe áll a radikalizmusnak | |
| A debreceniek forradalmi republikanizmusa | |
| Liberalizmus és zsidó-kérdés | 156 |
| A zsidó bevándorlás | |
| Galíciának Ausztriához csatolása és ennek hatása | |
| Belső térfoglalás a magyar nagybirtokosok segélyével | |
| A terjeszkedés gazdasági alapjai: vásárok és uradalmi székhelyek. Példa: Tolna, Fejér, Veszprém megye zsidó telepei | |
| A konzervatív álláspont: Kölcsey, Széchenyi, Dessewffy Aurél, Fényes Elek, Vörösmarty: a bevándorlási törvény követelése, Kossuth elutasítja | |
| Harmadik könyv. A második nemzedék | 165 |
| Társadalmi változások | 167 |
| Az öregek és az új generáció | |
| Az új birtokos parasztosztály; munkája, életmódja | |
| Anyagi műveltség és politikai érettség hiánya | |
| A városi polgárság az abszolút korszakban; magyarosodása | |
| Alárendeli magát a nemesség vezetésének | |
| A 48-as birtokreform következései, az abszolutizmus intézkedései: a köznemesség elszegényedése | |
| Úri életmód, szellemi hanyatlás | |
| De övé a vezetés továbbra is | |
| Negyvenkilenc tanulságai | 179 |
| Elfordulás a radikalizmustól | |
| Kemény Zsigmond a forradalmi ideákról, a nemzetiség terjesztéséről és közjogi megegyezésről | |
| Visszatérés Széchenyihez | |
| Mocsáry Lajos | |
| Eötvös József tapasztalatai | |
| Vajda János, mint Széchenyi-utód | |
| A közjogi kiegyezés | 189 |
| Közjogi viszonyunk Ausztriához 1526 óta | |
| Államterületünk állandóan csonka, állami függetlenségünk hiányos: bécsi központi szervek befolyása | |
| Változtatás keleti vagy nyugati orientációval | |
| Kossuthnak az előbbi nem sikerült | |
| Deák ez utóbbit csinálja | |
| 67: XII. törvénycikk alapeszméi és rendelkezései | |
| 67 előnyei 48-cal szemben | |
| Andrássy Gyula és Horváth Mihály nézetei | |
| A kiegyezés, mint alaptörvény, változatlan | |
| A nemzetiségi kiegyezés | 203 |
| Kossuth nézetváltozása, annak pszichológiai és politikai okai | |
| Kiutahiai alkotmánytervezete; szerb és oláh tárgyalásai | |
| A dunai konföderáció terve: liberális és megvalósíthatatlan | |
| A nemzetiségi kiegyezés Deák és Eötvös szerint, az 1868: 44 törvénycikk | |
| Deák a szerb Nemzeti Színház ügyében | |
| Bartal György | |
| A nemzetiségi képviselők magatartása | |
| A kiegyezés meghiusul | |
| A közjogi ellenzék kialakulása | 214 |
| Kossuth Kasszandra-levele | |
| 67 ellenében 48-at állítja | |
| Korábbi nézetei 48 és 49 eltéréséről | |
| Vitája Klapkával | |
| A tömegek felfogása 48-ról | |
| A 48-as párt | |
| Tisza Kálmán bal-középpártja és programmja | |
| A közjogi szakadás teljes lesz | |
| A megyei nemesség | |
| Kossuth hatása | |
| A hatvanhetes kormánypárt | 224 |
| Deák népszerűségének okai | |
| A Deák-párt szervezetlensége, programmhiánya, liberalizmusa | |
| Ellenzéki iniciativa | |
| Koronázási ajándék ügye | |
| A váci levél következései | |
| Harc a közösség ellen | |
| A Deák-párt tehetetlen védekezése; összetétele | |
| A korrupciós-rendszer kifejlődése; Lónyay-féle választások | |
| Az ellenzék szerepe, a balközép bűnei | |
| Schwarcz Gyula figyelmeztetése | |
| A fúzió | |
| A Tisza-rendszer kifejlődése | |
| Konzervatív töredékek: Sennyey-párt | |
| A személyes úralom látható következményei, zavartalan parlamenti kormányzás, külpolitika | |
| A kapitalizmus kezdetei és a zsidóság szerepe | 204 |
| Helyzetünk a kifejlődött nyugati kapitalizmussal szemben | |
| Kapitalizmus és liberalizmus összefüggése, a nyugati fejlődés irányai | |
| Ausztria hátráltató befolyása | |
| Az új korszakban Ausztria adja a pénzt; gyarmati helyzetünk történeti okai | |
| A magyarság vétkes tartózkodása | |
| A zsidóság befolyása | |
| A kapitalizmus hatása a zsidóság geográfiai eloszlására | |
| A városokbeli zsidó elem | |
| Állandó szaporodás bevándorlási törvény híján | |
| A liberális emancipáció | |
| Deák nézete | |
| A második nemzedék szellemi műveltsége | 254 |
| A népoktatás liberális kiépítése; Eötvös 68 : 38. törvénycikke | |
| Hatása | |
| A magyar kultúra válsága | |
| Kemény Zsigmond nézetei | |
| A nemesség európai műveltségű tagjai | |
| Az olvasóközönség | |
| Keleti Károly számvetése | |
| Klasszikusaink a második nemzedéktől idegenek | |
| Utódaik: Gyulai Pál és társai szűkkörű hatása | |
| Nyárspolgári liberalizmus, materializmus, elterjedésének okai | |
| A katholicizmus népszerűtlen | |
| Jelszavak uralma, hírlapműveltség | |
| Irodalmi hagyományok kimerülése | |
| Budapest központtá lesz, német és zsidó eredetű írók, összefüggésük a hírlapokkal | |
| Negyedik könyv. A végkifejlés felé | 267 |
| Forma és tartalom a harmadik nemzedékben | 269 |
| A második nemzedéktől változatlanul átvett formák; államiság, közjogi viszonyok; nemzetállam, liberalizmus, kapitalizmus | |
| Tartalomban az előbbi köréhez képest egy fokkal hanyatlás: közjogi harc, a nemzetállam elleneinek megerősödése; államiság kultusza, központosítás, Budapest hatalma | |
| A közjogi viszály | 276 |
| Fellángolásának okai | |
| Ausztria magatartása a német liberálisok tönkremenése óta | |
| Taaffe rendszere; az új anti-dualisztikus erők és vezetőik, a cseh feudálisok | |
| A bécsi magyarellenes propaganda | |
| A nemzet hangulata | |
| Parlamenti korrupció | |
| A nemzeti párt, a dualizmus fejlesztése | |
| A 48-as gondolat átalakulása | |
| A közélet teljes megromlása: parlamenti tekintélyek | |
| Az 1903-4-es véderővita, mint illusztráció | |
| Ami utána jött | |
| Állami és nemzeti illúziók | 295 |
| A nemzeti önáltatás közjogi gyökerei | |
| Politizáló nemzet | |
| A közjogi államfogalom; a nemzeti szükségletek háttérbe szorulása | |
| Grünwald Béla felfogása | |
| Kossuth Lajos az iskolai magyarosítás ellen | |
| Illúzióink közigazgatás és közoktatás hatalma felől; mulasztások | |
| Tényleges eredmények, s belőlük származó albizakodottság | |
| Nagy- és kisnépek imperializmusa | |
| A mienk gyönge, gyermekes és hibás | |
| Külpolitikai tehetetlenség | |
| Társadalmi osztályok és mulasztások | 312 |
| Főúri osztály: nagybirtok és politikai működés | |
| Középbirtokos osztály: szegényedése | |
| Hivatalnoknemesség, életmódja, nemzeti tulajdonai: liberalizmus | |
| Ellensége agrárvédelmi politikának | |
| A gentry, eredete, különbözik az angoltól, illúziói, osztályöntudata | |
| Az értelmiségi osztályok számbeli gyarapodása és értelmi alacsony színvonala | |
| Az olvasóközönség | |
| Az ipari munkásosztály számbeli gyarapodása; a kapitalizmus hatása; nagyüzemek fejlődése | |
| A munkásságnak fele nem magyar eredetű | |
| A parasztság anyagi műveltsége | |
| Észszerű földmívelés hiányai | |
| Kivándorlás; parasztnevelés bajai | |
| A zsidóság szerepe és Budapest kultúrája | 332 |
| A zsidó diaspora hatása Német- és Magyarországra és Ausztriára | |
| A magyar bevándorlás, a magyar illúzióktól nyujtott könnyítések | |
| A bevándorlás veszélyei a magyar zsidóságra | |
| Térfoglalás értelmiségi pályákon | |
| Budapest vegyes kultúrája | |
| Budapesti kapitalizmus és szellemi kultúra: hírlapirodalom, üzleti szellem | |
| Közjogi harc és nemzeti ilolúziók táplálása | |
| A hírlap a magyar kultúra kizárólagos tényezője lesz | |
| Berlin, Bécs és Budapest műveltsége: középeurópai zsidónagyvárosi műveltség, ennek eltérései | |
| A budapesti irodalom pótolja a nemzetit; meghódítja az országot | |
| Az uralkodó iránnyal ellentétes törekvések | 349 |
| Idegen Budapest és Magyar Parlag összefüggése: közbeeső típusok | |
| A tradíciók hordozói gyengék ezzel szemben: Akadémia, tudományágak, történetírás nem töltik be feladatukat | |
| Jobboldali törekvések: Istóczy-féle antiszemita párt: gróf Zichy Nándor és a néppárt: ennek konzervatív talajból nőtt programmja, eltévedése közjogi harc terére: elszigetelt egyesek: Arany László, Vargha Gyula, gróf Zselénszki Róbert | |
| Baloldali törekvések: szocializmus; idegenből átültetett marxizmus; a magyar vezető osztályok közönye és hibái; a szocialista vezetők szerepe | |
| A polgári radikalizmus: doktrinér liberalizmus és nemzetietlen felfogása; az újabb zsidó intelligencia | |
| Két magyar sors a hanyatló korban | 366 |
| A hanyatlás hatása az egyénekre | |
| Tisza István és Ady Endre | |
| Ady forradalmisága | |
| Nemesi öntudata: az illúziókban nem hisz | |
| Összefüggése az illúziók korábbi támadóival | |
| A magyar sora az ő felfogásában: nemzeti hibák | |
| Gyürkőzz János | |
| Faji öntudata, politikai tévelygése, erkölcshiánya | |
| Tisza István erkölcsisége | |
| Politikai elvei: közjogi álláspont | |
| Harca az illúziók ellen és méltatlan sorsa | |
| Miért nem lesz reformátor? | |
| Örökölt illúzió; politikai központosítás, parlamentarizmus túlbecsülése; liberalizmusa akadályozása a Széchenyies lelki reformban | |
| Ötödik könyv. Trianon óta | 383 |
| Előszó helyett... | |
| Állam és nemzet | 388 |
| A megcsonkított Magyarország, terület és népesség; a magyarság állásfoglalása a feldarabolás tényével szemben; optimista felfogása, ennek következése a leszakadt magyarság és a nem-magyar kisebbségek dolgában; a nemzetiség külsőleges felfogása, a névmagyarosítás | |
| Az államforma, legitizmus és királyválasztás zavart ideái a tömegekben; Széchenyi szellemében hiánya | |
| A neobarokk-társadalom | 400 |
| Kísérletek a társadalom szervezésére | |
| Megmerevedés és formalizmus, külsőleges antiliberalizmus | |
| A neobarokk, az úri gondolkodás, szelekció és a tekintély elve, külsőségek uralma, konzerválás reform nélkül | |
| Feszültségek | 422 |
| A Nemzeti Egységet akadályozó antinomiák | |
| A föld kérdése; törekvések a földreformra, a Vitézi Szék kötött birtokai; a földreform hatása kis- és nagybirtokra; törpebirtokosok és mezőgazdasági munkások helyzete; változások szüksége, a mezőgazdasági munkásbiztosítás kérdése, földreform nehézségei és szüksége, a fiatalok felfogása, az Állam feladata, az Egyház utasításai | |
| A felekezeti kérdés; a történetileg kifejlődött két felfogás nem tagadható le, összeütközések kerülésének szüksége | |
| A katholicizmus erősödése, vallásos öntudatosulás | |
| Prohászka szerepe, a pozitív vallásosság terjedése a protestánsoknál, a felekezeti béke kérdése, függése a terjedő vallásosságtól | |
| Zsidóság és kapitalizmus; A budapesti kultúra, ellenforradalmi kísérletek annak megváltoztatására, további gyarapodása zsurnalizmus stb. terén | |
| A zsidóság szerepe a kapitalizmusban a főiskolai numerus clausus bevezetése óta; az antiszemitizmus kapcsolata a gazdasági jelenségekkel; a bevándorlás kérdése, a cionizmus | |
| A nemzedékprobléma: a szakadás a neobarokk és az ifjúság között, az ifjúság korosztályai, a harmincévesek, kapcsolatuk a harmadik nemzedékkel és a neobarokkal, a népi gondolat, szociális gondolkodás | |
| Ady és Szabó Dezső mint az ifjúsági gondolkodás kialakítói; a húszévesek; műveltség és spiritualizmus kérdése, gyökeres eltérésük a neobarokktól, a debreceni káté | |
| A leszakadt magyarság: a trianoni magyarság érzelmi reakciója az elnyomásra, cselekvéshiánya; a leszakadt magyarságnak a neobarokktól eltérő fejlődése, ifjúsági kisebbségi mozgalmak, a transzilvanizmus, mint az erdélyi magyarság önfenntartási eszköze, erdélyi irodalom, kisebbségi magyar politikusok | |
| Magyarabb magyarság felé | 472 |
| A felemelkedés útja a trianoni mélyponttól, Bethlen István kormányzatának anyagi eredményei, a világkrízis hatása gazdasági téren, az új nacionalizmusok veszedelmei a magyarságra, a diktatúrák demokratikus jellege, a nemzeti kollektivitások korlátlan önzése, kis népek súlyos helyzete; nemzeti öntudatosulás | |
| A kismagyar út: külsőleges megoldások; a magyarság számát leszállító megoldások; a fajbiológiai felfogás, német hatás, ellentmondások; a turanizmus, fejlődése, hatástalansága rokonainkra, ázsiai fantáziák, turáni történetfilozófia, a keresztény vallás és magyar történet felfogása turáni szempontból, a 48-as történetszemlélet maradványai | |
| A nagy-magyar út; a nemzetiség szélesbítése és mélyítése, reform konzervativizmus, a választójog mint nevelőeszköz, a szegény nép és középosztály nemzeti öntudatosításának anyagi feltételei; a nemzeti szellem, kétféle epigonizmus; nép- és hagyománytörténet szintézise; a zenében, Bartók és Kodály; az irodalomban: Horváth János, magyar kollektivitás, önelvű magyar szellemi fejlődés, tudományok és művészetek terén modern kísérletek, a neobarokk közeg ellenállása, remény az ifjúságban | |
| Tartalomjegyzék | 507 |
Folytatás Microsoft-tal