1.067.017
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Székesfehérvár - Királyi bazilika I.
Budapest
| Kiadó: | Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Tűzött kötés |
| Oldalszám: | 16 oldal |
| Sorozatcím: | Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára |
| Kötetszám: | 310 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 16 cm x 12 cm |
| ISBN: | 963-555-565-2 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
A messze keletről a Kárpát-medencébe érkezett honfoglaló magyarság számára Dél- és Délnyugat-Európa idegen világot jelentett: más nyelvet, más vallást, más települési formát és szokásokat. Bár ismerték a kereszténységet, maguk pogányok voltak. A keresztény világot a maga valóságában az oda vezetett hadjárataik és követjárásaik révén ismerték meg, de csak mint kívülállók. Számukra a kolostorok és a székesegyházak nehezen bevehető, ámde gazdag zsákmányt ígérő kőépületeket jelentettek. Az egyházakban tevékenykedő főpapokban néha szövetségest (mint X. János pápa, akinek 927-ben Rómában a kalandozó magyarok biztosították a trónt), többségében azonban kemény ellenfelet láttak, az alsóbb papságban pedig nemegyszer életüket féltő menekülőket, vagy alkalmi ivócimborát (emlékezünk a Sankt Gallen-i kolostor szerzetesére, Heribaldra). Európa ezen tájain nemigen volt olyan jelentősebb kolostor vagy székesegyház, amelyet meg ne sarcoltak volna a kalandozó magyarok.Megváltozott a helyzet a X.... Tovább
Fülszöveg
A messze keletről a Kárpát-medencébe érkezett honfoglaló magyarság számára Dél- és Délnyugat-Európa idegen világot jelentett: más nyelvet, más vallást, más települési formát és szokásokat. Bár ismerték a kereszténységet, maguk pogányok voltak. A keresztény világot a maga valóságában az oda vezetett hadjárataik és követjárásaik révén ismerték meg, de csak mint kívülállók. Számukra a kolostorok és a székesegyházak nehezen bevehető, ámde gazdag zsákmányt ígérő kőépületeket jelentettek. Az egyházakban tevékenykedő főpapokban néha szövetségest (mint X. János pápa, akinek 927-ben Rómában a kalandozó magyarok biztosították a trónt), többségében azonban kemény ellenfelet láttak, az alsóbb papságban pedig nemegyszer életüket féltő menekülőket, vagy alkalmi ivócimborát (emlékezünk a Sankt Gallen-i kolostor szerzetesére, Heribaldra). Európa ezen tájain nemigen volt olyan jelentősebb kolostor vagy székesegyház, amelyet meg ne sarcoltak volna a kalandozó magyarok.Megváltozott a helyzet a X. század utolsó negyedében, amikor a 933. évi merseburgi, a 955. évi augsburgi és a 970. évi arkadiopoliszi csatavesztéseket követően a külhonba vezetett portyáknak vége szakadt. Vissza
Témakörök
- Helytörténet > Magyarország > Városok > Egyéb
- Művészetek > Építészet > Korszakok, stílusok > Középkor > Korai keresztény
- Művészetek > Építészet > Kontinensek szerint > Európa > Magyar > Egyéb
- Művészetek > Építészet > Műemlékek > Vallási
Kralovánszky Alán
Kralovánszky Alán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kralovánszky Alán könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal