Székesfehérvár

Tartalom

1. A 14. századi Képes Krónika egyik iniciáléja az István király által építtetett Nagyboldogasszony bazilikát négytornyos templomként ábrázolja. E bazilika jelentősége igen nagy volt a magyar királyság évszázadaiban: itt őrizték a koronát, a királyság egyéb jelvényeit és az ország levéltárát; Pétertől Ferdinándig (IV. Béla kivételével) itt koronázták meg a magyar királyokat és többségüket itt is temették el. A képen ábrázolt jelenetben IV. Henrik német császár vezeti be a városba a magyar trónra segített sógort, Salamont.
2. Székesfehérvár mocsaraktól körülvett várát "Buda jobb karjaként" tartották számon. Nem csoda tehát, hogy Buda elfoglalása után a hódító török csapatok vezére, maga Szulejmán szultán vezette seregét 1543-ban Fehérvár elfoglalására. Ezt a jelenetet örökítette meg a török miniatúra.
3. A törökök 1688-ig egy év kivételével Székesfehérvár és vele majd egész megyék urai voltak. 1601-ben sikerült ugyan a várost visszafoglalni, de a következő évben ismét nagy erőkkel támadták a török csapatok. 1602-ben a vár vicekapitánya, Wathay Ferenc maga is fogságba esett a harcokban, s rabságában írta meg énekeskönyvét, a "Székesfehérvár veszésérül való história" címűt, amelyet maga illusztrált is. Rajza az éppen újjáépítés alatt álló vár viadalát és a vicekapitány fogságba kísérését mutatja be.
4. A török alóli felszabadulás után újjászervezett és újjáépülő város 1703-ban kapta vissza szabad királyi városi jogállását. A szabadalomlevél előlapján a város barokk címere látható.
5. A város a 18-19. század folyamán "kinőtte" a várfalakat; az 1830-ból származó metszetten már nyomukat sem találjuk. Viszont ekkor állt már a mai belváros képét meghatározó püspöki palota és a megyeháza is.
6. A középkori épületek lassan eltünedeztek, átépítették vagy lebontották azokat. A Budai kapu tornyát 1870-ben az egykori rajzoló szinte az utolsó pillanatban örökítette meg. A kapu, mégpedig a nyitott várkapu máig is városunk jelképe maradt.

Témakörök