Székely László

Előszó

Székely László (1877-1934), vitathatatlanul, Temesvár építészetének legmarkánsabb, legkiemelkedőbb alkotóegyénisége. Pályájának legtermékenyebb szakasza a XX. század első évtizedeire esett, arra a mozgalmas időszakra, amelyben a Béga-parti település több egymástól távoleső negyedből lenyűgözően feszes iramban korszerű nagyvárossá szervesült, és erőteljes, látványos fejlődésnek lendült. A XVIII. században épült Vauban-rendszerű téglavár falainak lebontásával, az erődítmény hadászati rendeltetésének feladásával és megszüntetésével, a vársáncok betömésével, a vársík kiparcellázásának és beépítésének engedélyezésével a város több évtizedes instanciázás, kérvényezgetés és kitartó, okos érvelés eredményeként végre megszabadult attól a béklyótól, amely gyarapodását, természetes kibontakozását hosszú évtizedeken át gátolta, makacsul visszavetette. A város műszaki hivatalának vezetője, Szilárd Emil főmérnök többek között azzal érvelve javasolta 1902-ben a műépítészi állás létesítését a törvényhatósági bizottságnak illetve a szabad királyi város közgyűlésének, hogy Temesvár előreláthatólag monumentális köz- és magánépületekkel fog benépesülni, s megkülönböztetett gondot kell majd fordítani arra, hogy az új épületek esztétikai és művészeti szempontból is maradéktalanul megfeleljenek a modern kor, a haladás, a lendületes kibontakozás kívánalmainak és követelményeinek. Miután az ésszerű indítványt a városi közgyűlés elfogadta, Telbisz Károly polgármester a vársáncok műszaki vizsgálatára felkért szakértői bizottság tagjaként Temesvárott többször is megforduló Czigler Győző műépítész ajánlására a mindössze 26 esztendős Székely Lászlót hívta meg a felelősségteljes állásra. Választása rendkívül szerencsésnek és üdvösnek bizonyult. Temesvár a XX. század első éveiben az egész Európát átölelő nagy építkezési láz közepette kezdett ténylegesen korszerű nagyvárossá növekedni, lendületesen terebélyesedni és új, friss és tetszetős urbanisztikai arculatot ölteni. A várgyűrű szorításából kiszabadult katonaváros sietett minél gyorsabban kivetkőzni egyrészt szembeötlően osztrákos, másrészt meg erősen kopott, vedlett, sivár - művészietlen - uniformisából, s hatalmas léptekkel indult el a modernizálódás, az újjászületés, a gyarapodás, az átformálódás, a mélyreható megújulás útján. Vissza