Egy letűnt nép nyomában

Előszó

A Szabadkai Városi Múzeum Régészeti Osztálya hivatalosan 1948-ban (egyidejűleg magával a Múzeummal) alakult meg. Régész szakember azonban csak egy évtized múltán került az osztályra. Ettől függetlenül a régészeti kutatások (ásatások) már a Múzeum megalakítását követő időszaktól kezdődően megindultak, mégpedig dr. Schulmann Imre igazgató szervezésében, illetve vezetésével. Ebben a munkában igen jelentős szerepet játszott, egy mondhatnánk teljesen amatőr, név szerint a hajdújárási illetőségű Róka László, aki eleiben csak műgyűjtőként, majd a későbbiekben már mint a Múzeum alkalmazottja a restaurátor-preparátori munkakört töltötte be. A Schulmann - Róka nevéhez fűződő kutatómunkát az 50-es évek végén (1958) Szekeres László vette át, mint a ljubljanai egyetemen végzett őskoros régész.
Hosszú időn keresztül egyedül próbálta megoldani az évről-évre tornyosuló régészeti gondokat, mígnem 1973-ben e sorok írója került második régészként a Múzeumba. A 70-es és részben a 80-as évek összjugoszláv gazdasági konjugtúrája következtében jelentősen megnőtt az archeológiai kutatások iránti "igény" (amelyet törvény látott elő), és ezzel párhuzamosan a régészeti feltárások száma is. A régészeti terepi munkában és a feltárt tárgyak megtisztításában (konzerválásában) további két személy, név szerint Szalai László és Tóth Mihály vettek részt. Ugyanakkor az archeológiai ásatások egyik alapját képező (főleg emberi) csontanyag feldolgozásában dr. Vékony László és dr. Czékus Géza vállalt szerepet. Vissza