Fülszöveg
Belülről/ a beavatottak biztonságával szemléli, vizsgálja Hegedős Imre János (1941) az őseitől örácbe kapott hazát; á* Székelyföldet. Szülőfalujából indul el, amelynek neve - szenvedélyesen szokott beszelni erről - olyan, mint egy szép ritmusú, időmértékes verssor: Széfcely-hidegkút. Gondolatban, a lélek állandó izzásával járja zl áldott földét^ ahol meglátta a napvilágot, amelynek nemcsak minden dűlőjét, hegyormát, völgykanyarulatát ismeri, hanem az itt élő magyarok észjárását, gondolatfiűzését, világértelmezését is. Föl-föl tekint nagy elődjére, áz óriásra, Orbán Balázsra, a kortárs szakírókra is van oldalpillantása, és ennek a gazdag történelmi, földrajzi, néprajzi tudásnak a birtokában mormolja, zengi zsoltáros vallomásait, szerelmes himnuszait úgy, ahogy azt a műfaj, a „szerelmes földrajz" atyjától* Szabó Zoltántól tanulta.
Kerül minden romantikus túlzást, számára a Székelyföld nem kuriózum, nem rezervátum, nem idegenforgalmi nevezetességek kotyvaléka, hanem a magyar...
Tovább
Fülszöveg
Belülről/ a beavatottak biztonságával szemléli, vizsgálja Hegedős Imre János (1941) az őseitől örácbe kapott hazát; á* Székelyföldet. Szülőfalujából indul el, amelynek neve - szenvedélyesen szokott beszelni erről - olyan, mint egy szép ritmusú, időmértékes verssor: Széfcely-hidegkút. Gondolatban, a lélek állandó izzásával járja zl áldott földét^ ahol meglátta a napvilágot, amelynek nemcsak minden dűlőjét, hegyormát, völgykanyarulatát ismeri, hanem az itt élő magyarok észjárását, gondolatfiűzését, világértelmezését is. Föl-föl tekint nagy elődjére, áz óriásra, Orbán Balázsra, a kortárs szakírókra is van oldalpillantása, és ennek a gazdag történelmi, földrajzi, néprajzi tudásnak a birtokában mormolja, zengi zsoltáros vallomásait, szerelmes himnuszait úgy, ahogy azt a műfaj, a „szerelmes földrajz" atyjától* Szabó Zoltántól tanulta.
Kerül minden romantikus túlzást, számára a Székelyföld nem kuriózum, nem rezervátum, nem idegenforgalmi nevezetességek kotyvaléka, hanem a magyar identitás része, az összmagyarság azonosságtudatának egyik alapfeltétele. A székelység múltja, szabadságküzdelmeinek sora !modell értékű, tanulhat abból-a Kárpát-medence minden magyar anyanyelvű, minden magyar tudaty lakója.
Hegedűs Imre János hazajáró lélek. Két, kegyetlen-kemény emigrációs évtized után, európáí horizonttal mondja ki, hogy a régiók színei, szövettani tulajdonságai nélkül ködös, homályos, arctalan masszává torzul, hígul kontinensünk. Az autonómia az egyetlen út és eszköz, amely megőrzi ezt a pompás régiót, a Székelyföldet, s a kötet esszé-
jsorozata alapozólcő lehet a cél elérésében.
***
„Józan és szerény volt, és rnpst is az a Székely Partium népe. Nincsenek itt 20rd havasok, sziklák sem törnek az égre, vízesések sem hullnak ,a'mélybe, vérmedvékkel sem kell verekedni, szántanak, vetnek, boronálnak itt az emberek, zabot, búzát, rozsot aratnak, könnyű favillával ' szénát szárítanak, sövénygáttal felduzzasztott^atakokban kendert áztatnak, piros hajnalokon szénafüvíet, sarjút kaszálnak> kalákában házat építenek, kutat ásnak, s nincs öiyart tettük, mozdulatuk, cselekedetük, amelyet ne formának-szqnének népdálszövégbe, különösen a fiatalok, .akik robbannak szét a szerelemtől, vagy sülijtedneta földbe, bujdosnak világgá szerelmi bánatukban."
. ' • (Székely Partium)
Vissza