Székelyföldi tudományosság - székely tudósok

Előszó

A székely katonanép: ez közhely, az egész magyar nyelvterületen, sőt azon túl. Katonanép, mely híven és tisztességgel védelmezte a királyság, majd fejedelemség keleti végeit, s ha később előfordult, hogy fegyverét mégis fejedelme ellen fordította nem ok nélkül tette. „Inter armae scilent musae" - másik közhely a művelt ember számára, amiből következne, hogy nagy írástudókat, tudós embereket ne keressünk az ő soraikban. Legfeljebb ezermesterek voltak még ők - véli a köztudat -, mint a: ágyúöntő Gábor Áron, vagy a zenélő kutat fabrikáló Bodor Péter, mint ácsmestereik, szerte Magyarország nagy építkezéseitől a bukaresti királyi palotáig. S ha bele botlunk mégis Mikes Kelemen vagy Tamási Áron lenyűgöző eredetiségű prózájába vagy ráeszmélünk arra, hogy magyar gyermek nem nőhet fel Benedek Elek meséi nélkül, elintézzük azzal: ilyen is van...
Pedig a széles néprétegekben viszonylag korán elterjedt írásbeliség megteremtett( annak lehetőségét, hogy tudós elmék is szülessenek és nevelkedjenek e tájakon. És hí eddig megfeledkeztünk, vagy legfeljebb külön-külön vettünk róluk tudomást, mos elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy számot vessünk: mit tett a székely közösség a tudományok előrehaladásáért.
Jelen kötetben a Székelyföldön született, nevelkedett, illetve innen elszármazott tudós elmék próbálják összegezni a Székelyföldön született, nevelkedett, vagy akár csupán ide vetődött és e környezetben otthonra találó meg alkotó tudós elmék által teremtett értékeket. E gyűjtemény a múltat pásztázza, de mi szeretnénk, ha a jövőbe mutatna: ha a jövő székely nemzedéke megértené, érdemes volt és ezután is érdemei lesz 'hajszálakat hullatni a tudományokért', akár innen indulva és - gyökereinket nem feledve - szerencsét próbálva szerte a nagyvilágban, vagy akár - ha mód van rá és ez az igazi kihívás - a szülőföldön vinni előre a tudomány szekerét.
Fogadják szeretettel kötetünket, és fontolják meg tanulságait! Vissza