Székelyföld évkönyv 2010

Előszó

Székelyek a történelemben A 2010-es Székelyföld Évkönyv kronologikus sorrendbe szerkesztett válogatást tartalmaz a Székelyföld folyóirat eddigi 13 évének történelmi tárgyú írásaiból. Több száz tanulmány közül kellett kiválasztani az alábbi huszonnégyet, a teljesség igénye nélkül. A terjedelmi korlátok ezúttal is határt szabtak, a válogatás így inkább csak mintegy szemelvényt nyújt a székelység régmúltjának és újkori történelmének fontosabb fordulópontjairól, legfájóbb eseményeiről. Arról már régóta folyik a disputa, hogy külön népként létezett-e/ létezik-e a székelység, vagy mindig is a magyarság része volt. A kezdeteket illetően a történészek véleménye megoszlik. Az azonban minden bizonnyal kijelenthető, hogy mindig is létezett külön székely történelem, már csak a Székelyföldnek a Magyarországétól eltérő földrajzi, gazdasági feltételeiből, politikai, történelmi viszonyaiból következően is. Ha nehézségek, megpróbáltatások érték az országot, az mindig hatványozottabban jelentkezett a Székelyföldön. A székelység történelme mindazonáltal szorosan összefügg a magyarság mindenkori történelmével. Ha vészhelyzet volt, a magyarság mindig számíthatott a székelységre. Valahogy úgy, hogy mindig osztoztak a rosszban, de nem mindig a jóban. Akár a német, akár pedig a török vagy a tatár ellen kellett védekezni, szükség volt a székelyekre. De ott voltak Rákóczi zászlói alatt is, vagy az 1848-as szabadságharcban. Részt vettek mind a két világháborúban. De még az első világháború befejeztével is folytatta a Székely Hadosztály hősies és tragikus utóvédharcait, két irányba is, ha kellett a vörössé lett anyaországgal is, az anyaországért. A 2004. december 5-i magyarországi gyászos népszavazás után ma is gyakran hallani a Székelyföldön olyan félig tréfás, mégis keserűen komoly megjegyzéseket, hogy az anyaország nagy bajában ismét számíthat a határon kívül élő, de a magyar nemzet részének hivatalosan el nem ismert székely-magyarokra. Majd ők segítenek. Vissza