1.060.389

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kórélettani alapok

Szerző
Grafikus
Budapest
Kiadó: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 528 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN: 978-963-226-280-2
Megjegyzés: Néhány színes és fekete-fehér ábrával illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Donhoffer professzor 1961-es kiadású monumentális, egyszerzős kórélettan tankönyve óta a tárgy oktatásában főként a többszerzős tankönyveknek van jelentőségük. Az orvostudomány fejlődése így is újabb és újabb tankönyveket tesz szükségessé. A Kórélettani alapok is ilyen többszerzős könyv, amely igyekszik alkalmazni a fejlődésből adódó új felismeréseket. A szerzők a kóros funkciók pathogenezisének és pathomechanizmusának megértésében már elfogadott,
jól használható ismereteket próbálják meg elemző és didaktikus módon az olvasók elé tárni, hangsúlyozva az egyes témák összefüggéseit, az elváltozások interakcióit. A könyv a szerzők több évtizedes közös oktatási tapasztalata alapján készült. Ennek megfelelően mindenhol figyelembe szándékozták venni a hallgatók gyakoribb kérdéseit, problémáit, éppúgy, mint igényüket az aktuális felkészüléshez való segítségre, valamint igényüket arra, hogy ismereteiket későbbi orvosi tevékenységük során is alkalmazni tudják. Új vonása a könyvnek, hogy az... Tovább

Fülszöveg

Donhoffer professzor 1961-es kiadású monumentális, egyszerzős kórélettan tankönyve óta a tárgy oktatásában főként a többszerzős tankönyveknek van jelentőségük. Az orvostudomány fejlődése így is újabb és újabb tankönyveket tesz szükségessé. A Kórélettani alapok is ilyen többszerzős könyv, amely igyekszik alkalmazni a fejlődésből adódó új felismeréseket. A szerzők a kóros funkciók pathogenezisének és pathomechanizmusának megértésében már elfogadott,
jól használható ismereteket próbálják meg elemző és didaktikus módon az olvasók elé tárni, hangsúlyozva az egyes témák összefüggéseit, az elváltozások interakcióit. A könyv a szerzők több évtizedes közös oktatási tapasztalata alapján készült. Ennek megfelelően mindenhol figyelembe szándékozták venni a hallgatók gyakoribb kérdéseit, problémáit, éppúgy, mint igényüket az aktuális felkészüléshez való segítségre, valamint igényüket arra, hogy ismereteiket későbbi orvosi tevékenységük során is alkalmazni tudják. Új vonása a könyvnek, hogy az egyes témák tárgyalásánál rendszeresen beépít gerontológiai vonatkozásokat, aminek a későbbiekben lehet nagy gyakorlati jelentősége a mai hallgatók számára. Bízunk benne, hogy a könyv a már gyakorló orvosok részére is hasznos lehet. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS A KÓRÉLETTAN ALAPFOGALMAIBA (Székely Miklós) 23
A CARDIOVASCULARIS RENDSZER KÓRÉLETTANA (Székely Miklós) 25
2.1. Szívelégtelenség 26
2.1.1. A kamraműködés elégtelenségének okai 31
2.1.2. Haemodynamikai változások szívelégtelenségben 35
2.1.3. Klinikai jelek szívelégtelenségben
2.1.4. A szíveredetű keringési elégtelenség felosztásai 39
2.1.4.1. Jobb szívfél-elégtelenség, bal szívfél-elégtelenség 39
2.1.4.2. Systolés és diastolés szívelégtelenség 39
2.1.4.3. A szívelégtelenség stádiumai 39
2.1.4.4. Krónikus, ill. akut szívelégtelenség 40
2.1.4.5. Alacsony/magas perctérfogattal járó szívelégtelenség 41
2.1.5. Alapelvek a szívelégtelenség kezelésében 42
2.2. Perifériás keringési elégtelenségek 42
2.2.1. Collapsus - vasovagalis syncope 43
2.2.2. Keringési shock 46
2.2.2.1. A shock kiváltó okai, formái 46
2.2.2.2. A shock kialakulásának folyamata 46
2.2.2.3. A shock fázisai 47
2.2.2.4. Metabolikus és szöveti elváltozások shockban 49
2.2.2.5. Szervi/szervrendszeri/szöveti károsodások shockban 51
2.2.2.6. A shock előfordulási típusai 55
2.3. Az artériás vérnyomás rendellenességei 58
2.3.1. Hypotensioval járó kórképek 59
2.3.2. Hypertonia betegség 59
2.3.2.1. Szekunder hypertoniák 60
2.3.2.2. Primér (essentialis) hypertoniák 64
2.3.2.3. A hypertonia betegség következményei 66
2.3.2.4. A hypertonia kezelésének alapelvei 69
2.4. A vénás keringés rendellenességei 69
2.5. Egyes szervek és érterületek keringési zavarai 70
2.5.1. Coronaria keringés (Garai János) 70
2.5.1.1. A coronaria keringés jellemzői és zavarai 70
2.5.1.2. Acut myocardialis ischaemia 72
2.5.1.3. Krónikus myocardialis ischaemia 76
2.5.2. Az agyi keringés (Garai János) 76
2.5.2.1. Cerebrovascularis jellemzők 76
2.5.2.2. Agyi ischaemia, ischaemiás stroke 77
2.5.2.3. Haemorrhagiás stroke 79
2.5.2.4. Az agyi oedema típusai 79
2.5.3. Renális keringés 80
2.5.4. Splanchnicus keringés 81
2.5.5. Izomzat és bőr keringés. Egyéb szövetek 81
2.5.6. Apuimonalis keringés kórélettana 82
2.5.6.1. A kisvérköri keringés jellegzetességei, szabályozása 82
2.5.6.2. Pulmonalis hypertensio 83
2.5.6.3. Pulmonalis embolia 84
2.6. A cardiovascularis működések időskori változásai (Székely Miklós) 84
3. A LÉGZÉS KÓRÉLETTANA (Balaskó Márta) 87
3.1. Ventiláció 88
3.1.1. A légzés (ventiláció) szabályozása és ennek zavarai 88
3.1.2. Légzésmechanika és a légzési munka 94
3.1.2.1. A rugalmas ellenállás (compliance) változásai 96
3.1.2.2. A légúti ellenállás változásai - obstruktív légzészavarok 99
3.1.2.3. A légzési munka változásai - dyspnoe 104
3.1.2.4. Az alveolaris ventiláció változásai 104
3.1.2.4.1. Alveoláris hipoventiláció 104
3.1.2.4.2. Alveoláris hiperventiláció 105
3.2. Ventiláció/perfúzió (V/Q) aránytalanság 107
3.2.1. A V/Q arány csökkenése - shunt-keringés 108
3.2.2. A V/Q arány kóros növekedése - holttér ventiláció 108
3.3. Az alveolo-kapilláris diffúzió és rendellenességei 109
3.4. Az oxigén-transzport zavarai 110
3.4.1. A gázok transzportja a vérben 110
3.4.2. Hypoxiák 111
3.5. A sejtek oxigénfelvételének zavarai 114
3.6. Légzési elégtelenség 114
3.6.1. A légzési elégtelenség formái, etiológiája 115
3.6.1.1. Akut légzési elégtelenségek 115
3.6.1.2. Krónikus légzési elégtelenségek 116
3.6.2. A légzési elégtelenség következményei 117
3.7. Dyspnoe 117
3.7.1. A dyspnoe leggyakoribb provokáló tényezői 117
3.7.2. A dyspnoe kialakulásának pathomechanizmusa 118
3.8. A légzőrendszer időskori jellegzetességei 120
4. A VÉR KÓRÉLETTANA (Balaskó Márta) 121
4.1. A vér alapvető jellemzői 121
4.1.1. A vérplazma összetevői, jellemzői, abnormalitásai 121
4.1.2. A vér alakos elemei, jellemzőik 122
4.2. A vörösvértest rendszer kórélettana 123
4.2.1. Anaemiák 124
4.2.1.1. Az anaemia fogalma 124
4.2.1.2. Az anaemiák általános következményei 124
4.2.1.3. Az anaemiák osztályozása 126
4.2.2. Polycythaemiák 134
4.3. A fehérvérsejt rendszer kórélettana 135
4.3.1. Granulocyták 135
4.3.1.1. Granulocyta rendellenességek 137
4.3.2. Monocyták 142
4.3.3. Lymphocyták és rendellenességeik 142
4.3.3.1. A lymphocyta rendszer kóros működése 144
4.3.3.1.1. Immunluányos állapotok 144
4.3.3.1.2. Lymphocytosissal járó állapotok 146
4.4. Az alvadási rendszer kórélettana 147
4.4.1. Vascularis eredetű vérzési rendellenességek 147
4.4.2. Thrombocyta eredetű vérzékenységek 149
4.4.3. Coagulopathiák 150
4.4.3.1. Örökletes coagulopathiák 151
4.4.3.2. Szerzett coagulopathiák 152
4.4.4. Endogén anticoagulatio és fibrinolysis zavarai 155
4.4.5. Thrombosisok 156
4.5. Idó'skori haematológiai változások 158
5. A VESEMŰKÖDÉS KÓRÉLETTANA (Székely Miklós) 161
5.1. A glomeruláris fiitráció és rendellenességei 161
5.1.1. A glomeruláris fiitráció mértéke 162
5.1.2. A filtráló felszín rendellenességei 164
5.1.3. A fiitráció rendellenességei 166
5.2. Tubulusműködések és rendellenességeik 167
5.2.1. Primér tubulusműködés eltérések 168
5.2.2. Szekunder (adaptív) tubulusműködési eltérések 170
5.3. Kevert (glomeruláris és tubuláris) zavarok 171
5.3.1. A vizelet mennyiségének rendellenességei 171
5.3.2. A vizelet hígításának és koncentrálásának zavarai 171
5.3.3. A vizelet összetételének rendellenességei 174
5.3.3.1. Proteinuriák 174
5.3.3.2. Haematuriák 176
5.3.3.3. Cyhndruriák 176
5.3.3.4. Vesekó'képződés (nephrolithiasis) 176
5.3.3.5. A pH-szabályozó szerep zavarai 177
5.4. Nem-kiválasztó jellegű veseműködések 177
5.4.1. A vérnyomás szabályozásában betöltött szerep 177
5.4.2. Vérképzőrendszeri hatások 177
5.4.3. D-vitamin és Ca-homeostasis 177
5.4.4. Anyagcsere-funkciók 178
5.5. Veseelégtelenségek 178
5.5.1. Uraemia 178
5.5.2. Krónikus veseelégtelenség 179
5.5.3. Akut veseelégtelenség 184
5.5.3.1. Prerenalis akut veseelégtelenség (azotaemia) 185
5.5.3.2. Postrenalis veseelégtelenség 186
5.5.3.3. Acut parenchymás veseelégtelenség 186
5.5.3.4. Acut glomerulonephritis 189
5.5.3.5. Nephrosis syndroma 190
5.5.3.6. Egyéb akut veseelégtelenségek 191
5.6. A veseműködés időskori változásai 191
A SÓ-VÍZ HÁZTARTÁS ÉS SAV-BÁZIS EGYENSÚLY RENDELLENESSÉGEI 193
(Pétervári Erika)
6.1. A só-víz-háztartás zavarai 193
6.1.1. A vízterek megoszlása és jellemzői 193
6.1.2. Volumenreguláció és zavarai 194
6.1.2.1. Extracelluláris tér csökkenése 195
6.1.2.2. Extracelluláris tér növekedése 196
6.1.3. Ozmoreguláció és zavarai 197
6.1.4. A nátrium-anyagcsere rendellenességei 198
6.1.4.1. Hyponatraemia 198
6.1.4.2. Hypernatraemia 200
6.1.5. A kálium-anyagcsere rendellenességei 200
6.1.5.1. A belső kálium-egyensúlyt szabályozó tényezők 201
6.1.5.2. A külső kálium-egyensúlyt szabályozó tényezők 201
6.1.5.3. Hypokalaemia 202
6.1.5.4. Hyperkalaemia 204
6.2. A sav-bázis egyensúly zavarai 205
6.2.1. A sav-bázis egyensúly szabályozása 205
6.2.1.1. Pufferrendszerek 205
6.2.1.2. A légzés szerepe a pH szabályozásában 206
6.2.1.3. A vese kompenzáló szerepe a pH szabályozásában 207
6.2.2. A pH-szabályozás zavarai 208
6.2.2.1. Metabolikus acidosis 209
6.2.2.2. Metabolikus alkalosis 211
6.2.2.3. Respiratorikus acidosis 213
6.2.2.4. Respiratorikus alkalosis 214
6.2.2.5. Kevert sav-bázis rendellenességek 214
6.3. Só-víz és sav-bázis rendellenességek időskorban 214
6.3.1. Só-víz háztartás időskorban 214
6.3.2. A sav-bázis egyensúly időskori zavarai 215
A GASTROINTESTINALIS (GI) RENDSZER ÉS A MÁJ KÓRÉLETTANA 217
(Székely Miklós)
7.1. A táplálék előkészítése a szájban, nyelés és zavaraik 217
7.1.1. A nyálszekréció zavarai 217
7.1.2. A rágás rendellenességei 217
7.1.3.A nyelés rendellenességei 217
7.2. A GI rendszer motilitásának rendellenességei 218
7.2.1. A gyomor motilitásának és ürülésének zavarai 218
7.2.1.1. Ritkább zavarok 218
7.2.1.2. Hányás (vomitus, emesis) 219
7.2.2. Bélmotilitási zavarok 221
7.2.2.1. Hasmenés (diarrhoea) 222
7.2.2.2. Bélelzáródás (ileus) 224
7.2.2.3. A vastagbél motilitás-zavarai 226
7.2.2.4. Székrekedés (obstipáció, konstipáció) 226
7.3. Szekréciós és emésztési rendellenességek 227
7.3.1. Az emésztőnedvek szekréciója 227
7.3.1.1. Gastromtestinalis hormonok 227
7.3.1.2. GI-peptidek potenciális alkalmazása 228
7.3.3. A gyomornedv-szekréció és zavarai 228
7.3.3.1. Gastritisek 230
7.3.3.2. Ulcus-betcgség (Ulcus pepticum) 231
7.3.4. A pancreas szekréciós zavarai 233
7.3.5. Az intestinalis szekréció és emésztés zavarai 233
7.4. Az intestinalis felszívódás és rendellenességei 234
7.4.1. Malabsorptio 234
7.5. A pancreas működési zavarai 238
7.5.1. Pancreatitis acuta 238
7.5.2. Pancreatitis chronica 240
7.6. A hepatoportalis rendszer zavarai 242
7.6.1. Májfunkciókés zavaraik. Coma hepaticum 242
7.6.1.1. Intermedier anyagcsere májkárosodásokban 242
7.6.1.2. Vitamin anyagcsere és tárolás 242
7.6.1.3. Detoxikáció a májban 243
7.6.1.4. Az epeképzés zavarai 246
7.6.1.5. Egyéb májfunkciók 247
7.6.1.6. Hepaticus encephalopathia, máj-coma 247
7.6.1.7. Generalizált májkárosodások. Zsírmáj. Cirrhosis. Ascites.
Hepatorenalis syndroma. Hepatopulmonalis syndroma 248
7.6.1.8. Alapelvek a májfunkció vizsgálatában 252
7.6.2. Az epeelválasztás, epeforgalom zavarai. Epekő (cholelithiasis) 252
7.6.3. Portalis hypertensio (pangás) 253
7.7. Időskori változások a GI rendszer működésében 254
8. AZ ENERGETIKAI EGYENSÚLY KÓRÉLETTANA (Székely Miklós) 257
8.1. Az energetikai egyensúly 257
8.1.1. Élettani háttér 257
8.1.2. Az energetikai egyensúly tényezői 258
8.2. A táplálékfelvétel és zavarai 259
8.2.1. A táplálékfelvétel szabályozása 259
8.2.1.1. Afferens jelek a táplálékfelvétel szabályozásában 259
8.2.1.2. Centrális magok, táplálékfelvétel, energetika 260
8.2.1.3. Transzmitterek, táplálékfelvétel, energetika 260
8.3. Az anyagcsere és zavarai 262
8.4. A testsúly: szabályozása és kóros eltérései 262
8.4.1. A normális testsúly (testtömeg) 262
8.4.2. Éhezés, kóros soványodás 263
8.4.2.1. Teljes éhezés 264
8.4.2.2. Részleges éhezés 266
8.4.3. Elhízás (obesitas) 268
8.4.3.1. Az elhízás fogalma 268
8.4.3.2. Az elhízás pathomechanizmusa 268
8.4.3.3. Az elhízás következményei 270
8.4.3.4. Az elhízás terápiás szempontjai 272
8.4.4. A testösszetétel rendellenességei 272
8.5. A testhőmérséklet szabályozása és kóros eltérései 272
8.5.1. A hideg elleni védekezés zavarai, hypothermia 274
8.5.2. Hyperthermia és a meleg elleni védekezés zavarai 276
8.5.2.1. Hőterheléshez csatlakozó keringési zavarok 277
8.5.2.2. Hőterhelés és só/víz-háztartás zavarok 277
8.5.2.3. Hó'terhelés és hyperthermia 280
8.5.3. Láz (pyrexia) 283
8.5.4. Anapyrexia 283
8.6. Energetikai folyamatok időskorban 283
9. AZ INTERMEDIER ANYAGCSERE KÓRELETTANA 285
9.1. Fehérje-, aminosav-, nucleinsav-anyagcsere és zavaraik (Péterván Erika) 285
9.1.1. Fehérje-szükséglet és a fehérje-ellátás zavarai 285
9.1.1.1. Fehérjehiányos állapotok 286
9.1.1.2. Fehérje túltáplálás, hyperproteinaemia 288
9.1.2. Aminosav anyagcsere rendellenességek 289
9.1.2.1. A transzportfolyamat zavarai 289
9.1.2.2. A metabolizmus zavarain alapuló kórképek 290
9.1.3. A nucleinsav-anyagcsere zavarai 292
9.1.3.1. A purin-anyagcsere zavarai. Köszvény 292
9.1.3.2. A pyrimidin-anyagcsere zavarai 295
9.2. Szénhidrát-anyagcsere és zavarai (Balaskó Márta) 295
9.2.1. A vércukorszint szabályozása, glucose terhelési próbák 295
9.2.1.1. Az insulin szénhidrát anyagcserét befolyásoló hatásai 298
9.2.1.2. Az insulin és a glucagon szekréciója 301
9.2.2. Diabetes mellitus 302
9.2.2.1. Diabetes mellitus (DM) syndroma 302
9.2.2.2. Biokémiai változások diabetesben 305
9.2.2.3. A diabetes kialakulásának pathomechanizmusa 305
9.2.2.4. A diabetes következményei 311
9.2.2.4.1. Akut diabeteses komplikációk 311
9.2.2.4.2. Késői diabeteses szövődmények 313
9.2.2.5. A diabetes kezelési elvei 321
9.2.3. Hypoglykaemiák 322
9.3. A lipoprotein metabolizmus pathophysiologiája (Garai János) 325
9.3.1. Lipoproteinek és metabolizmusuk 325
9.3.2. Hyperlipidaemiák 327
9.3.3. Az atherosclerosis folyamata és lipidek 329
9.3.4. A hyperlipidaemiák kezelési elvei 331
9.4. Az intermedier anyagcsere zavarai időskorban (Székely Miklós) 331
10. ENDOCRIN RENDSZEREK KÓRÉLETTANA (Garai János) 333
10.1. Az endocrinologia kórélettani alapfogalmai 333
10.1.1. Hormonok és hatásmechanizmusaik 333
10.1.2. A hormontermelő célmirigyek működésének szabályozása 335
10.1.3. Endocrin hipo- és hiperfunkciók 335
10.2. A hypophysis és a hypothalamus általános zavarai 335
10.2.1. Hypopituitarismus 335
10.2.2. Hypothalamus 336
10.2.3. Túlműködések 337
10.2.4. A liypophysis hátsó lebeny működési zavarai 337
10.3. A növekedés kórélettana 337
10.3.1. A normális növekedés feltételei 337
10.3.2. Törpenövés (nanismus) 338
10.3.3. Aránytalan és/vagy túlzott növekedés 339
10.4. Hyperprolactinaemia 340
10.5. Pajzsmirigy funkciózavarok 341
10.5.1. Pajzsmirigyhormonok, szintézisük szabályozása, hatásaik 341
10.5.2. Hyperthyreosis (thyreotoxicosis) 343
10.5.3. Hypothyreosis 344
10.5.4. Golyva (struma) 347
10.6. Mellékpajzsmirigy, D-vitamin, a csontrendszer endocrin szabályozása és funkciózavarai 347
10.6.1. A Ca-anyagcsere hormonális szabályozása 348
10.6.2. A Ca intra- és extracelluláris hatásai 349
10.6.3. A Ca-szint eltérései 350
10.6.4. Osteoporosis 354
10.6.5. Osteomalacia 357
10.7. A sympatho-adrenalis rendszer kórélettana 358
10.7.1. Sympatho-adrenalis hipofunkció 358
10.7.2. Sympatho-adrenalis hiperfunkció 358
10.8. Mellékvesekéreg funkciózavarok 359
10.8.1. A kéreghormonok és termelésük zavarai 359
10.8.1.1. A kéreghormonok termelésének szabályozása 359
10.8.1.2. A kéreghormonok hatásai 360
10.8.2. Mellékvesekéreg-elégtelenség 360
10.8.3. Mineralocorticoid túlműködés 362
10.8.4. Glucocorticoid túlműködés (Cushing kór/syndroma) 365
10.8.5. Mellévese androgenek 367
10.9. Gonádműködések endocrin kórélettani vonatkozásai 367
10.9.1. A gonádhormonok termelésének szabályozása 367
10.9.2. Hypogonadismusok 368
10.9.3. Hypergonadismusok 370
10.10. Multiplex endocrinopathiák 370
10.11. Gerontoendocrinologia 371
ADDENDA 375
A1. AZ ELEKTROKARDIOGRÁFIA ALAPJAI (Soós Szilvia) 377
A 1.1. Normál EKG 377
A1.1.1. Az EKG keletkezése 377
A1.1.1.1. A szívizomrost depolarizáció monofázisos modellje 377
A1.1.1.2. Az izomrost depolarizáció bifázisos modellje 378
A1.1.1.3. Az integrált vektor mozgása a szívciklus során 379
A1.1.2. Az EKG regisztrációja, elvezetési rendszerek 380
A1. 1.2.1. Rutin elvezetések 380
A1.1.2.2. Kiegészítő elvezetések 381
A1.1.2.3. Az elvezetéseknek megfelelő kamarai régiók 381
A1.1.3. Az EKG elemzése 382
A1. 1.3.1. Szívfrekvencia 382
A1. 1.3.2. Ritmus, ingerkézés helye 382
A1.1.3.3. A QRS tengely meghatározása 382
A1.1.4. Hullámanalízis 384
A1.1.4.1. P hullám: a pitvari aktiváció jele 384
A1.1.4.2. PQ (PR) távolság: a pitvar-kamrai átvezetési idő 384
A1.1.4.3. QRS-komplexum: a kamrai depolarizáció jele 384
A1.1.4.4. ST-szakasz: a lassú kamrai repolarizáció ideje 386
A1.1.4.5. T-hullám: a gyors kamrai repolarizációt reprezentálja 387
A1.1.4.6. QT-távolság: az elektromos systole jele 387
A1.1.4.7. U-hullám 388
A1.2. Kóros EKG 388
A1.2.1. Ingerképzési zavarok 388
A1.2.1.1. Ingerképzési zavarok keletkezésének mechanizmusai 388
A1.2.1.2. Az arrhythmiák felosztása 389
A1.2.1.3. Fogalmak 389
A1 2.1.4. Supraventricularis ritmuszavarok 391
A1.2.1.5. Ventricularis ritmustavarok 397
A1.2.2. Ingerületvezetési zavarok 400
A1.2.2.1. Sinoatrialis (SA) block 400
A1.2.2.2. Atrioventricularis (AV) block 400
A1.2.2.3. Intraventricularis vezetési zavarok 400
A1.2.2.4. Preexcitatios syndromák 404
A1.2.3. Myocardialis oxigénellátási zavarok 405
A1.2.3.1. Myocardialis ischaemia fokozatai 405
A1.2.3.2. A myocardialis infarctus 407
A1.2.3.3. Angina pectoris 411
A1.2.3.4. Pericarditis 413
A1.2.4. Pitvardilatáció, kamrahypertrophia 413
A1 .2.4.1. Pitvardilatáció 413
A1.2.4.2. Kamra hypertrophia 414
A1.2.5. Elektrolitzavarok 415
A1.2.5.1. Kálium 415
A1.2.5.2. Calcium 415
A2. LÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLAT (Soós Szilvia) 417
A2.1. A ventiláció vizsgálata 417
A2.1.1. A ventiláció vizsgálatát szolgáló paraméterek 417
A2.1.1.1. Statikus paraméterek 417
A2.1.1.2. Dinamikus paraméterek 418
A2.1.1.3. Áramlás-térfogat görbék 419
A2.1.1.4. Légúti áramlási ellenállás (airway resistance: RAW) 419
A2.1.1.5. Compliance (tágulékonyság) 420
A2.1.2. A ventilációs paraméterek értékelése 420
A2.1.2.1. Restriktív légzészavarok 420
A2.1.2.2. Obstruktív légzészavarok 420
A2.1.2.3. Vegyes (restriktív és obstruktív) légzészavarok 421
A2.1.2.4. Extra- és intrathoracalis légúti obstrukció 421
A2.1.2.5. Gyógyszerek hatásának vizsgálata 422
A2.2. A diffúziós vizsgálat 422
A3. SPIROERGOMETRIA (Balaskó Márta) 425
A3.1. A vázizom anyagcseréje 425
A3.1.1. Anaerob küszöb 426
A3.1.2. Maximális 02 fogyasztás 427
A3.1.3. Légzési adaptáció és zavarai izommunkában 428
A3.2. Cardiovascularis adaptáció izommunkához egészséges és károsodott szívű emberben 430
A3.3. A cardiorespiratoricus rendszer teljesítőképességének vizsgálata és jelentősége 432
A4. FIZIKAI AKTIVITÁS, INAKTIVITÁS, IMMOBILIZÁCIÓ (Balaskó Márta) 435
A4.1. Fizikai aktivitás 435
A4.2. Inaktivitás 436
A4.3. Immobilizációs syndroma - krónikus ágynyugalom 437
A5. HEPATOTOXINOK, ALKOHOL (Balaskó Márta) 441
A5.1. Hepatotoxinok 441
A5.2. Az alkohol-hatás kórélettana 442
A5.2.1. Az alkoholizmus etiológiai tényezői 442
A5.2.2. Az alkohol sorsa a szervezetben 442
A5.2.3. Az alkoholfogyasztás következményei 443
A6. A HUMÁN TÁPLÁLKOZÁS ALAPELVEI (Pétervári Erika) 449
A6.1. Táplálkozási ajánlások 449
A6.1.1. Kalóriahordozó macronutriensek 449
A6.1.2. Nem kalóriaszolgáltató macronutriensek 450
A6.2. Vitaminok 451
A6.2.1. Vitaminokról általában 451
A6.2.2. A vitaminhiányok diagnosztikája 452
A6.2.3. Zsíroldékony vitaminok 452
A6.2.3.1. A-vitamin (retinol) 452
A6.2.3.2. D-vitamin 454
A6.2.3.3. E-vitamin (tocopherol) 456
A6.2.3.4. K-vitamin 457
A6.2.4. Vízoldékony vitaminok 458
A6.2.4.1. B1-vitamin (thiamin, aneurin) 458
A6.2.4.2. B2-vitamin (riboflavin) 459
A6.2.4.3. B6-vitamin (pyridoxin) 459
A6.2.4.4. Niacin (nikotinsav) 460
A6.2.4.5. C-vitamin (ascorbinsav) 461
A6.2.4.6. Folsav (Birvitamin) 462
A6.2.4.6. B12-vitamin (cyanocobalamin) 463
A6.2.4.7. Panthotensav (B5-vitamin) 464
A6.2.4.8. Biotin (H-vitamin, B7-vitamin) 464
A6.3. Nyomelemek 464
A6.4. A mesterséges táplálás alapelvei 467
A6.4.1. Enteralis táplálás 468
A6.4.2. Parenteralis táplálás 469
A7. AZ ENERGETIKA MÓDSZERTANA (Székely Miklós) 471
A7.1. A metabolikus ráta vizsgálata 471
A7.2. A hőszabályozás vizsgáló módszerei 472
A7.3. A táplálékfelvétel vizsgálata 472
A8 GYULLADÁS (Inflammatio) (Garai János) 475
A8.1. A gyulladás kiváltó tényezői 475
A8.2. Az akut gyulladás 476
A8.2.1. Az akut gyulladás alaptünetei 476
A8.2.2. A gyulladás részjelenségeinek mechanizmusa 476
A8.3. A krónikus gyulladás 479
A8.3.1. A krónikus gyulladás sajátosságai 479
A8.3.2. A krónikus gyulladás klinikai formái 479
A9. ISCHAEMIA - REPERFÚZIÓ (Garai János) 481
A9.1. Az ischaemia következményei 481
A9.2. A reperfúzió következményei 481
A10. TRAUMA, SEPSIS, SHOCK - KLINIKAI JELENTŐSÉG, KLINIKAI ASPEKTUSOK 483
(Kanizsai Péter)
A10.1. A trauma definíciója 483
A10.2. A trauma helyi és általános hatásainak vizsgálata 483
A10.3. Sepsis, septicus shock 485
A10.4. Trauma, sepsis - a shock-folyamat progressziója 486
A10.5. Funkcióváltozások traumás/septicus shockban 487
A11. A TUDAT/ESZMÉLET ZAVARAI, ANYAGCSERE EREDETŰ COMA ÁLLAPOTOK 491
(Pétervári Erika)
A11.1. A tudat fogalma 491
A11.2. Tudatzavarok formái 491
A11.2.1. A vigilitás zavarai 491
A11.2.2. A tudat tartalmi zavarai 492
A11.2.3. Tudatborult állapotok 492
A11.3. A tudatzavarok időbeli jellemzői 493
A11.4. Tudatzavar értékelése 493
A11.5. A tudatzavarok és eszméletzavarok okai 493
A11.5.1. Anatómiai szempont szerinti osztályozás 494
A11.5.2. Etiológiai osztályozás 494
A11.5.3. A kialakulás sebessége szerinti osztályozás 494
A11.6. Koponya-és agysérülések 495
A11.7. Anyagcsere comák 495
A12. A TERHESSÉG KÓRÉLETTANI VONATKOZÁSAI (Pétervári Erika) 497
A12.1. Fiziológiás terhességgel járó változások 497
A12.1.1. A keringési rendszer 497
A12.1.2. Hyperemesis gravidarum 497
A12.1.3. Anyagcsere változások 498
A12.2. Terhességi toxaemia - preeclampsia 499
A13. A KÓRÉLETTAN SÜRGŐSSÉGI VONATKOZÁSAI (Vámos Zoltán) 501
A13.1. A helyszíni - sürgősségi - alapfokú ellátás legfontosabb általános tényezői 501
A13.2. Keringési zavarok 502
A13.2.1. Acut coronaria syndroma (ACS) 502
A13.2.2. Cardiogen shock 503
A13.2.3. Szívritmus zavarok 504
A13.2.4. Asystolia (akut szívmegállás) 505
A13.2.5. Pericardialis tamponad 505
A13.2.6. Malignus hypertoniák (a bazális vérnyomástól függően) 506
A13.3. Légzési vonatkozások 506
A13.3.1. Légzési elégtelenség 506
A13.3.2. Asthma bronchiale - status asthmaticus 506
A13.3.3. Tüdő oedema 507
A13.3.4. Pneumothorax (PTX) 507
A13.3.5. Tüdőembolia 508
A13.3.6. Szénmonoxid mérgezés 508
A13.4. Anyagcsere és egyéb belgyógyászati vonatkozások 509
A13.4.1. Hypothermia 509
A13.4.2. Hőhatások - Hyperthermia 509
A13.4.3. Vízi baleset (immersio, submersio) 510
A13.4.4. Diabeteses ketoacidoticus/hyperosmolaris coma 511
A13.4.5. Hypoglykaemiás coma 511
A13.5. Ideggyógyászati vonatkozások 511
A13.5.1. Stroke (ischaemiás, haemorrhagiás) 511
A13.5.2. Subarachnoidealis vérzés (SAV) 512
A13.5.3. Görcsrohammal járó betegségek 512
A13.6. Szülészeti vonatkozások 512
A13.7. Igazságügyi orvostani vonatkozások - Intoxicatiók 513
A13.7.1. Digitális intoxicatio 513
A13.7.2. Intoxicatio per fungum (gomba) 513
A13.7.3. Alkohol intoxicatio 513
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem