Előszó
Részlet a könyvből:
"Szabad királyi városaink kiadásai a bécsi Udvari Kamara érdeklődésének középpontjában állottak. Korszakunkban napirenden volt a városi gazdálkodás megjavításának kérdése. A bécsi Kamara nagy reményeket fűzött a városi kiadások«ellenőrzéséhez, illetve csökkentéséhez. A szabad királyi városaink által felterjesztett számadások - az előző részben tárgyalt bevételekhez viszonyítva - kevés utalást tartalmaznak a városok kiadásaira. Ez nem annyira a Kamara félrevezetésére történt, hiszen a városoknak érdekük lett volna rossz anyagi helyzetük bizonyítására minél nagyobb kiadásokat jelenteni. A bevételeknél jóval kisebb arányban jelentkező kiadások okát abban kell keresnünk, hogy városainknak valóban lényegesen kevesebb kiadásuk, mint bevételük volt.
A városi számadások a kiadásokat városonként nem egységes rovatonként tartalmazzák, ezért a csoportosításban a bevételeknél alkalmazott rovatokat vesszük alapul. Ha a kiadásokat 100%-nak vesszük, városaink kiadásai a következő százalékszerű megoszlást mutatják:
A) Regálékkal kapcsolatos kiadások 7,31 %
B) Ingatlan- és pénzvagyonnal kapcsolatos kiadások 25,46 %
C) Városi birtokgazdálkodás kiadásai 10,70 %
D) Hivatali kiadások 36,89 %
E) Rendkívüli kiadások 19,58 %
A következőkben fenti csoportosításban az egyes kiadási ágak részletezését adjuk.
A) Városi regálékkal kapcsolatos kiadások
A városi regálékkal kapcsolatos kiadások városaink összkiadásainak 7,31 %-át tették ki. Ezen belül szerepelnek a bormérés, serfőzés, malom és utak, hidak költségei. Legtöbb regáléjövedelemmel kapcsolatban városaink semmiféle kiadást sem jelentettek, mivel ezeket a kiadásokat városi épületek, ingatlanok fenntartásánál számolták el. A borméréssel kapcsolatos kiadások a borvétel és tárolás költségeiből az azzal foglalkozó személyek béréből, kocsma, vendéglő fenntartási költségeiből tevődtek össze; városaink összkiadásainak 2,68%-át tették ki."
Vissza