Fülszöveg
SZÉKELY GÁBOR, történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora 1942-ben született Budapesten. 1966-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem, valamint orosz nyelv- és irodalom szakán szerzett diplomát. 1966-tól a Párttörténeti Intézet (1989-töl Politikatörténeti Intézet) munkatársa, majd 1988-tól 2000-ig tudományos igazgatója. Tanított a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, Szegeden a József Attila Tudományegyetem docense. 2000-töl az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékén tanít, egyetemi tanár, tanszékvezető, a Történeti Intézet Doktori Iskolájának vezetője. 2013-tól professzor emeritus.
1974 óta részt vesz a nemzetközi Komintern-kutatás projektjeiben (Amszterdam, Bonn, Moszkva, Varsó, Budapest), a Munkásmozgalom Történészek Nemzetközi Konferenciáján (ITH-LInz), 1978-1989 tagja az MTA Magyar-Német Történész Vegyes Bizottságának.
Ösztöndíjasként kutatott, illetve több ízben meghívottként előadott Amszterdamban, Bécsben, Berlinben, Bonnban,...
Tovább
Fülszöveg
SZÉKELY GÁBOR, történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora 1942-ben született Budapesten. 1966-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem, valamint orosz nyelv- és irodalom szakán szerzett diplomát. 1966-tól a Párttörténeti Intézet (1989-töl Politikatörténeti Intézet) munkatársa, majd 1988-tól 2000-ig tudományos igazgatója. Tanított a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, Szegeden a József Attila Tudományegyetem docense. 2000-töl az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékén tanít, egyetemi tanár, tanszékvezető, a Történeti Intézet Doktori Iskolájának vezetője. 2013-tól professzor emeritus.
1974 óta részt vesz a nemzetközi Komintern-kutatás projektjeiben (Amszterdam, Bonn, Moszkva, Varsó, Budapest), a Munkásmozgalom Történészek Nemzetközi Konferenciáján (ITH-LInz), 1978-1989 tagja az MTA Magyar-Német Történész Vegyes Bizottságának.
Ösztöndíjasként kutatott, illetve több ízben meghívottként előadott Amszterdamban, Bécsben, Berlinben, Bonnban, Freudenbergben, Moszkvában, New Yorkban, Párizsban, Pekingben, Prágában, Rómában, Salzburgban, Stockholmban, Szófiában, Ungváron, Varsóban, Washingtonban. Az ösztöndíjak nagy számát biztosította számára a Friedrich Ebért Stif-tung (Bonn).
Az MTA Politikatudományi Bizottságának tagja, a Múltunk politikatörténeti folyóirat tanácsadó testületének elnöke, az Évkönyv. A nemzetközi munkásmozgalom történetéből szerkesztője.
A Háborúk, forradalmak és a fasizmus kora című, 2014-ben megjelent kötetem folytatását tartja kezében az olvasó. Az előző kötetnél kevesebb írással találkozik, mindössze harminchárommal. Ellentétben az előző kötettel ezek többsége rövid írás, s nem publikált.
Salvador Dali - ahogy a világot látja
A Tanulmányok fejezetben megtalálható nyolc írás megjelent, egy kivételével.
A Háborúk könyve sok éves kutatómunka első része. Anyagait Londonban, Washingtonban és Moszkvában gyűjtöttem, a feldolgozással eddig jutottam, s írtam hozzá egy befejező részt. A folytatás nem lesz egyszerű.
A rovat első írásai az ijesztően hangzó „modern politikai ideológiák" körébe tartoznak: a liberalizmus, majd a kereszténydemokrácia és a keresztényszocializmus történetét foglalják össze.
A Viták, megjegyzések rovatban 14 rövidebb írás található. Ezekben visszatérek fő kutatási területemhez, a hitleri Németországhoz, jelezve, hogy Adolf Hitler korántsem demokratikus, parlamentáris módon került hatalomra. Ez után vitacikkek következnek a tematikáról: Kis Jánossal, illetve Mogyorósi Géza berlini tudósítóval.
Vissza