Didaktika

Előszó

Jelen jegyzetünk része egy tervezett egységes pedagógia jegyzetnek, amelyet tanszékünk kollektívája a műszaki-szakmai képzést megvalósító intézmények pedagógusai számára készít.
Elsősorban a BME műszaki - és mérnöktanár jelöltjeinek igényeit, programját tartottuk szem előtt. Ez nem jelenti, nem jelentheti azonban a marxista pedagógia alapvető problematikájának leszűkítését, valamiféle külön "szakmai pedagógia" írására tett kísérletet. Meggyőződésünk szerint a kommunista nevelés lényegét, rendszerét és törvényszerűségeit minden, - tehát szakmai képzést, ezen belül műszaki szakmai képzést nyújtó - intézmény pedagógusainak is ismerniük kell. Enélkül nem végezhető tudatos, tervszerű nevelőmunka, de nem oldhatók meg eredményesen a szakmai képzés speciális céljából következő feladatok sem.
Emellett teljesen világos, hogy a túlnyomórészt általánosan művelő iskolák legjobb tapasztalatainak elemzésére épült pedagógiai munkákban, (egyetemi és főiskolai tankönyvekben, kézikönyvekben, monográfiákban) fellelhető elvek és törvényszerűségek nem alkalmazhatók mechanikusan a műszaki-szakmai képzést adó iskolák, intézmények gyakorlati nevelőmunkájában.
Ebből a meggondolásból kiindulva, próbáltuk megragadni a műszaki iskolák és tanintézmények specifikumát. A fő sajátosság, amely a műszaki szakmai képzést nyújtó iskolákat az általánosan képző iskoláktól megkülönbözteti abban van, hogy az előbbiekben a kommunista nevelés minden oktatási intézményre érvényes és kötelező cél - és feladatrendszerén belül azt a speciális célt is meg kell valósítania a pedagógusközösségnek, amelyet ezeknek az intézményeknek a sajátos rendeltetése előír: fel kell készítenie a növendékeket egy meghatározott szakmai munkatevékenység végzésére.
Az a munkaterület, amelyen leendő szakembereink dolgozni fognak, a jelenlegi és perspektivikus társadalmi és szakmai munkamegosztástói függően igen sokféle lehet.
Ezt a speciális célt (szakmunkás - technikus - mérnökképzés a termeléssel közvetlenül összefüggő műszaki szakterületen; művészképzés, orvosképzés, óvónő- tanító- és tanárképzés, jogászképzés stb.) az intézményt irányító hatóság írja elő a népgazdaság szakember szükséglete és a társadalmi-kulturális fejlődés igényei alapján. Vissza