kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 1.257 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 18 cm |
ISBN: | 963-280-220-9 |
Megjegyzés: | Az egyik szerző, Antal Zoltán által dedikált példány. Gazdagon illusztrálva színes és fekete-fehér fotókkal, ábrákkal. Az első kötetben kihajtható melléklet található. |
I. kötet | |
Előszó | 5 |
A Szovjetunió földje | |
Földünk legnagyobb országa | 11 |
A felfedezések történetének évszázadai nyomán | 15 |
A Kelet-Európai-síkvidék megismerése | 15 |
Az óriás Szibéria felfedezése | 18 |
Vízen és jégen a zord sarki szigetek felé | 30 |
A végtelen sivatagok és az égbe nyúló ormok leküzdése Közép-Ázsiában | 32 |
A Kaukázus jeges ormai is megadják magukat | 35 |
Háromnegyed évezred magyar utazóinak eredményei a Szovjetunió területén | 35 |
Őshazakutatók a XIX. század második felében | 42 |
A földtörténet évmilliói nyomán | 50 |
Az ősi kristályos alapzat | 50 |
Az óidő hegységképző forradalmai | 52 |
A középidő nyugalmasabb évmilliói | 55 |
Az újidő mozgalmas sorsdöntő eseményei | 60 |
Sok és sokféle ásványkincs | 81 |
A mélyföldektől a 7000 m-es ormokig | 84 |
Az éghajlati szélsőségrekordok szülőföldje | 90 |
Kedvezőtlen éghajlati helyzet | 90 |
A két szélsőségesen ellentétes évszak | 93 |
Megfagy a higanyszál - izzik a homok | 94 |
Földünk legnagyobb örökfagy birodalma | 118 |
Kontinensnyi ország - tengernyi víz | 127 |
Tucatnyi tengerkeret - nagyvonalú parttagoltság | 127 |
Tengerré duzzadó folyamok, tavakká szakadozó tengerek | 140 |
A trópusokon kívüli legteljesebb életföldrajzi övezetek (Katona Sándor 161-175. old.) | |
Az éghajlati övezetek pontos tükörképe | 161 |
A klasszikus földrajzi övezetek | 176 |
Az örök téltől a forró nyárig | 176 |
A mérsékelt öv egyre szárazabb fátlan övezetei | 183 |
A vízszintes övezetek sűrített és módosított függőleges változatai | 190 |
Óriás országok - hatalmas tájak | |
Földünk legnagyobb síkvidék-csoportja a legnagyobb földrész szívében | 195 |
Óriás kettős síkvidék az Ural két oldalán | 196 |
A hosszú letarolással kialakult, tagoltabb és kevésbé kontinentális Kelet-európai síkvidék | 201 |
A tartós feltöltéssel keletkezett, laposabb és kontinentálisabb Nyugat-szibériai-alföld | 264 |
A tartós feltöltéssel és letarolással kialakult száraz Nyugat-ázsiai-síkvidék | 284 |
II. kötet | |
Előszó | 5 |
A Szovjetunió növekvő szerepe a világgazdaságban | 7 |
A cári Oroszország társadalmi-gazdasági helyzete az első világháború idején | 7 |
A szovjethatalom megszilárdítása és az újjáépítés | 10 |
A Szovjetunió gazdasági fejlődése 1929-től napjainkig | 16 |
A Szovjetunió népessége és települései | 42 |
A történelmi népességmozgások alapvonalai | 42 |
A demográfiai fejlődés fő vonásai | 45 |
A népesség területi eloszlása | 49 |
A társadalmi-foglalkozási átrétegződés | 59 |
Az urbanizációs folyamat | 63 |
Népek börtönéből - szocialista nemzetek hazája | 81 |
A Szovjetunió népei | 84 |
Az ipar földrajza | 95 |
Az elsődleges energiahordozók készlete, területi elhelyezkedése, termelési szerkezete | 95 |
A szénipar földrajza | 98 |
Nyugat- és Kelet-Szibéria, valamint a Távol-Kelet növekvő jelentősége a széntermelésben | 105 |
Tőzeg - olajpala-termelés | 108 |
A kőolajtermelés földrajza | 109 |
A földgáztermelés földrajza | 126 |
Az uránérc-lelőhelyek típusai | 135 |
A vízenergia hasznosítása, vízgazdálkodás | 137 |
A villamosenergia-ipar földrajza | 156 |
A vas- és acélipar földrajza | 175 |
A színesfémkohászat földrajza | 198 |
A Szovjetunió gépipara | 221 |
A vegyipar fejlődése | 284 |
Az építőipar és az építőanyag-ipar földrajza | 320 |
A faipar földrajza | 326 |
A könnyű- és élelmiszeripar | 329 |
Élelmiszeripar | 336 |
A mezőgazdaság földrajza | 343 |
A kapitalizmus fejlődése és új területi szakosodás a mezőgazdaságban | 345 |
A szovjet mezőgazdaság eredményei és jellegzetességei a különböző fejlődési szakaszokban | 366 |
Növénytermesztés | 366 |
Állattenyésztés | 384 |
A mezőgazdaság termelési eszközei | 395 |
A közlekedés és távközlés földrajza | 414 |
A cári Oroszország közlekedési rendszerének kiépülése | 414 |
A közlekedési rendszer fejlődése és rekonstrukciója a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után | 418 |
A távközlés földrajza | 443 |
A gazdaság és életszínvonal területi kiegyenlítődésének folyamata | 446 |
Jellemző időszakok a termelőerők területi arányainak formálódásában | 446 |
A nagy gazdasági körzetek fejlettségi sorrendje és színvonaluk közlekedési tendenciája | 456 |
A Szovjetunió területfejlesztési politikájának fő vonásai. Területi tervezés | 465 |
A Szovjetunió 18 nagy gazdasági körzete | 473 |
Az Északnyugati Gazdasági Körzet | 473 |
A Központi Gazdasági Körzet | 481 |
A Volga-vjátkai Gazdasági Körzet | 492 |
A Központi Feketeföld-övezet Gazdasági Körzet | 496 |
A Volgamenti Gazdasági Körzet | 502 |
Az Észak-Kaukázusi Gazdasági Körzet | 512 |
Az Urali Gazdasági Körzet | 517 |
A Nyugat-szibériai Gazdasági Körzet | 529 |
A Kelet-szibériai Gazdasági Körzet | 540 |
A Távol-keleti Gazdasági Körzet | 551 |
A Délnyugati Gazdasági Körzet | 564 |
A Donyec-Dnyeper-melléki Gazdasági Körzet | 572 |
A Déli Gazdasági Körzet | 581 |
A Móldvai SZSZK | 585 |
A Balti-melléki Gazdasági Körzet | 588 |
A Belurusz SZSZK | 594 |
A Kaukázusontúli Gazdasági Körzet | 609 |
A Kazah Gazdasági Körzet | 627 |
Függelék | 640 |
Irodalom | 644 |
Névmutató | 653 |
Ábrák jegyzéke | 692 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.