Szeghalomtól-Verőcéig

Előszó

Emlékezünk a száz éve született írónőre, aki a századunk első negyedében Szeghalmot az irodalomtörténet nevezetes helyévé tette. Irodalmi levelezése a kor sok-sok jeles költőjét, vagy a még a költői pálya legelején álló poéták hosszú sorát érintette. A múzeumok és könyvtárak kéziratgyűjteményét átböngészve tetemes mennyiségű dokumentum került elő, mely irodalomtörténeti „csemegének" számít.
Az elmúlt évek során több írásban felcsillant a Rozsnyay házaspárt érintő értékes bemutatás. [Dutka Ákos: A holnap városa. Budapest, 1955.; Devecseriné Guthy Erzsébet: Búvópatak. Budapest, 1963.; Devecseri Gábor: A hasfelmetszés előnyei. Budapest, 1974.; Karinthy Ferenc: Mi van a Dunában? Budapest, 1980.; Syposs Zoltán: Alkonyi órák. Budapest, 1980.; Tabéry Géza: Két kor küszöbén. Bukarest, 1970.; Szilágyi György két írása az Új Életben (1980., és 1981. márc. 1.); Miklya Jenő tanulmányai az Új Aurorában (1977/3.); Mondd, Ady Endre, miért?; Levelek Dapsy Gizellától Gyóni Géza pályakezdő éveiről. (1981/3.); Meszlényi Sarolta: Dapsi (!) Gizella (1883-1940). „Ez a mi munkánk". Békéscsaba, 1972. Szerk.: Papp János; Petőcz Károly: Tevan Andor a magyar könyvkultúra szolgálatában, A Tevan nyomda- és kiadóvállalat történetéből c. kötetet szerk.: Szabó Ferenc, Békéscsaba, 1978.;], de ez mind csak egy-egy epizód, kiragadott élmény, emlékezés. Lexikonok sorát idézhetjük, ahol pár mondattal összefoglalják életének útját, de például a Tanácsköztársaság szeghalmi eseménytörténetét nem ismerve, hallgatnak arról a fontos tényről, hogy a költőnő a helyi direktórium tagja, az itt szervezett Munkásnők Pártja elnöke volt. [Lásd ezzel kapcsolatban: A Tanácsköztársaság Békés megyében 1919. c. kötetben Gácser József: A Tanácsköztársaság kulturális törekvései és vívmányai Békés megyében tanulmánya. Békéscsaba 1969. Szerk.: Szabó Ferenc.; Zsila Gyula: Emberi sorsok. Sárréti írások Szeghalom, 1965. Szerk.: Miklya Jenő; Bálint Ferenc: Dokumentumok a két forradalom Békés megyei művelődésügyi törekvéseiről, Békés Élet 1979/1.; Szabó Ferenc: Szeghalom a két forradalomban 1918-1919, Szeghalom történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok, Szeghalom 1979. Szerk.: Miklya Jenő és Szabó Ferenc; A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai, Békéscsaba, 1979.; Indig Ottó: Irodalmi emlékek otthona, a Hét c. hetilap, Bukarest, 1976. január 16.] Vissza