Szeghalom

Történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok

Szerző

Szeghalom

'Ecsedy István: Szeghalom ' összes példány

Kiadó:	Magánkiadás
Kiadás helye:	Szeghalom
Kiadás éve:	1979
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	679 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyvet fekete-fehér fotók és ábrák illusztrálják.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó (Kozák Sándor)	5
Kötetünk munkatársai	15
Lektoraink	16
A forráshivatkozásokban használt rövidítések	17
Giricz Béla: Szeghalom természeti földrajza	19
Szeghalom földrajzi helyzete, fekvése	21
Szeghalom és környékének földtani viszonyai	23
A felszín kialakulása	23
Szeghalom és környékének geomorfológiai jellemzése	31
Szeghalom éghajlata	35
Szeghalom és környékének vízföldrajzi viszonyai	41
Felszíni vizek	41
Felszín alatti vizek	50
Szeghalom talajföldrajzi viszonyai	54
Ecsedy István: Újkőkori falvak Szeghalom környékén	61
Bevezetés	63
Az újkőkor kialakulása a Körös-vidéken. A Körös kultúra	65
A kultúra elterjedése	65
Életmód, település	67
Hitvilág, művészet	70
A helyi eredetű népesség szerepe - az alföldi vonaldíszer kerémia kultúrája	73
A vidék újkőkori falvai és kapcsolataik	74
Az újkőkor középső szakasza és virágkora - a szakálháti csoport és a tiszai kultúra telepei	76
A faluközösségek mindennapi életének emlékei	81
Egy telep és a házak	83
A gyékényszövés (Krasznai Péter)	83
Néhány szó a munkamegosztásról	90
A fazekasság	91
A szerszámkészítés	95
Az élelemszerzés	96
A temetkezések és a hitvilág	97
Az újkőkori kultúrák megszűnése; a rézkor kezdete	100
Móricz Béla: A Nadányiak	101
Nemzetségük	103
XIV-XVI. századi birtokaik	109
Nadányi Gergely hajdúhadnagy	114
Nadányi Miklós végvári kapitány	115
Szeghalmi földesuraságuk	116
Nadányi János, Szeghalom török utáni újratelepítője	123
Nadányi Miklós, Békés megyei szolgabíró	127
Molnár Ambrus: Szeghalom újjáéledése a török hódoltság után	129
Betelepítési kísérletek a 17. században	131
Szeghalom helyzete az 1600-as években	131
Szeghalom megülése 1670 körül	136
Szeghalom újabb megülése 1699-ben	137
Az 1670-től 1686-ig, majd 1699-tőlk 1703-ig fennálló Szeghalom lakosai	137
Kontinuitás a 16. századi és a 17. századi Szeghalom lakosai között	140
Szeghalom a 17. század utolsó évtizedeiben és a 18. század első éveiben	141
A község újratelepedése a Rákóczi-szabadságharc után	144
Megyénk helyzete a 18. század elején	144
Községünk újjáéledésének kezdetei	145
Az ideköltözöttek eddig megtett útja	154
A benépesült falu első évtizedei	158
Miklya Jenő: Szeghalom történeti mondái	163
Bevezetés	165
A régibb helynevekhez kapcsolódó mondák	166
A Sebes-Körös regéje	167
Várhely	169
Ördögárka	172
Szeghalom	174
Szeghalom a hódoltság korában	176
Futások és villongások	177
A Szomorúhát története	178
Tordahalom	180
Balkány-halom	181
Halmok és dombok	182
A mai Szeghalom történetéhez kapcsolódó népi mondák, történetek és magyarázatok	184
Aranyláda	187
Peres-szék	188
Simasziget	189
Jároli József: Az 1848-49-i forradalom és szabadságharc Szeghalmon	191
Az áprilisi legelőfoglalási kísérlet	194
A szeghalmi bíró és a nép ellentéte	200
A jegyzőválasztás ügye	204
Szeghalom a szabadságharcban	210
A szabadságharc terhei	219
Bereczki Imre: A jobbágyvilág és 1848-49 emléke a szeghalmi néphagyományban	225
A hagyomány ereje	227
A 48-as hagyományok hordozói	229
A jobbágyvilág emléke Szeghalmon	233
A földesúri társadalom	233
A földesúr	239
Jogi viszonyok	241
Az 1848-as változások Szeghalmon	246
A szabadságharc alakjai a hagyományban	249
A honvéd	249
A nemzetőr	251
A horvát foglyok	252
A megtorlás	253
A 48-as Párt működése Szeghalmon	255
A Kossuth-szobor felállítása	259
Függelék	262
Szabó Ferenc: Szeghalom a két forradalomban 1918-1919	267
A gazdasági-társadalmi tagozódás fő vonásai a századfordulótól a forradalmak időszakáig	269
A világháború hatása	275
Az 1918. novemberi forradalmi átalakulás	282
A "Szervezett Munkáspárt" és a "Szervezett Munkásnők Pártja" megalakulása és programja	286
Közellátási éls szociális intézkedése 1919 elejéig	295
A politikai fejlődés útja 1919 elejétől a proletárdiktatúráig	297
A proletárhatalom győzelme és szervezeti kiépítése	303
A Tanácsköztársaság intézkedéseinek végrehajtása	310
A proletárhatalom megdöntése és az ellenforradalmi megtorlás Szeghalmon	316
Vigh Károly: Tildy Zoltán életútja (1889-1961)	329
Bevezetés	331
Losonctól Tahitótfaluig	333
A pártalapító	338
A szeghalmi parókián	352
A vármenyei törvényhatóságban	360
A szeghalmi képviselőválasztás - és utójátéka	365
Az országgyűlési képviselő	370
Szeghalom és Budapest között (1937-1939)	380
A Kisgazdapárt élén és az antifasiszta front vezérkarában	384
A demokratikus Magyarország élén (1945-1948)	397
Az utolsó felvonás (1956-1961)	415
U. Nagy István: A szeghalmi Péter András Gimnázium közművelődési szerepe (1926-1944)	419
Bevezetés	421
Az első program	424
Ellenzéki szellemben	425
Ismeretterjesztő előadások	426
Iskolarendszerű felnőttoktatás	429
A Péter András Kölcsönkönyvtár	432
Lapszerkesztés és könyvkiadás	435
A Péter András-Emlékestek	445
A diákifjúság közművelődési szerepe	449
A második program	457
Boruzs Józsefné: Adatok Szeghalom felszabadulást követő kulturális fejlődéséről (1945-1949)	461
Az ország felszabadulás utáni gazdasági, társadalmi változásainak hatása a kulturális életre	463
Szeghalom kulturális életét meghatározó gazdasági-társadalmi, politikai feltételek	465
Szeghalom gazdasági-társadalmi képe a felszabadulást követő években	465
A pártviszonyok alakulása és hatása a szabadművelődésre	457
Szeghalom kulturális öröksége: egyleti élete	470
A kulturális élet alakulása 1945-48-ban	474
A szabadművelődés kiépülése	474
A szabadművelődés korszaka: 1946 augusztus-1948 július	478
Kulturális fejlődés a fordulat éve után	486
Bellon Tibor: Szeghalom paraszti gazdálkodása	493
Szeghalom határa	497
Határjárások	499
A birtokrendszer alakulása Szeghalmon	502
Szeghalom állattartása	506
Legelő - rét - takarmánáy	508
Takarmánytermesztés	512
Nyájak	514
Ménes	514
Gulya	515
Juhászat	518
Fejősjuhászat	519
A juhtej feldolgozása	523
A juhászat egyéb haszonvételei	527
Sertésnyájak	532
Baromfitartás	535
Földművelés	536
Termesztett növények	537
Talajművelés	539
Búzavetés - vetésgondozás	542
Aratés	546
Vontatók és keresztek a földön	549
Hordás - asztagrakás	551
Nyomtatás - cséplés	554
Nyéki Lajos: Adatok Szeghalom mezőgazdaságáról	561
Munkaerő-gazdálkodás	564
A munkaerő száma és szerkezete	564
A munkaerő-ellátottság alakulása és felhasználtságának mértéke	566
A mezőgazdasági termelés technikai feltételei	567
A gépesítés színvonala és területi eltérései	567
Talajerőpótlás	570
A földterület művelési ágak szerinti hasznosítása	572
A szántóföldi növénytermesztés	575
Kenyérnövények termesztése	575
Szemestakarmányok termesztése	577
Szálas és lédús takarmányok termesztése	580
Ipari növények termesztése	583
A zöldségfélék termesztése	587
Az állattenyésztés	588
A szarvasmarha-tenyésztés	588
Sertéstenyésztés	589
Lótenyésztés	590
Juhtenyésztés	590
Baromfitenyésztés	591
A fejlettségi szint területi különbségei	592
Irodalom	593
Cs. Tábori Hajnalka: A szeghalmi paraszti lakáskultúra változásai a 20. század első felében	595
Bevezetés	597
A régi szeghalmi ház és berendezése	598
A parasztház berendezésének változása	603
A bútorok	607
Fekvőbútorok és azok használata	607
Az ülőbútorok	609
A tárolóbútorok	613
A tükör	618
Az asztal és környéke	619
A gyerekek bútorai	321
Kiegészítő tárgyak	623
A világítás eszközei	624
A képek	625
A bútor öröklése, új bútor szerzése	626
A lakókonyha és a nyárikonyha	628
Kiadott házak	635
A lakóházak javítása és gondozása	635
Alkalmak, amelyek megváltoztatták a házban folyó életet	638
A család növekedése és apadása	638
Vendéglátás	640
Polgárosodás, városi hatások	640
Tábori György: A szeghalmi nép ruházkodása a 19-20. század fordulóján	643
Az újszülött várása	645
Az iskoláskor ruházata	648
Férfiviseleet	649
A lányok ruházata	663
Az asszonyok viselete	664
Irodalom	670
Miklya Jenő:
Szabó Ferenc: A szerkesztők utószava	673