Előszó
1775-ben Mária Terézia a kolozsvári Báthory Egyetemen orvosi fakultást létesített. A királynő előbb két orvos tanárt ígért Kolozsvárra, de 1775. január 26-i rendeletével egyelőre csak bonctan, sebészet és szülészet tanítását vezette be. A második tanszéket II. József 1787-ben állította fel. I. Ferenc alatt két új tanszéket rendszeresítettek. A fakultás Orvos-sebészi Tanintézet, 1789-től Classis Chirurgica, 1808-tól Facultas Medica, 1817-től Institutum Medico-Chirurgicum lett és különvált az akkor már királyi lyceumtól. Tanszékeinek száma 15-re emelkedett, 1872-ig működött önállóan. Báró Eötvös József 1870. április 7-én a Képviselőház elé terjesztette törvényjavaslatát, az új kolozsvári egyetem létesítésére, amelynek alapjául a Báthory Egyetemből fennmaradt Jogakadémia és az Orvosi-sebészi Tanintézet kínálkozott. A Kar jogelődje tehát az 1872. XIX. és XX. törvénycikkel Kolozsvárott alapított négy fakultásos Ferencz József Tudományegyetem, amely 1921 - ben (XXV. tc.) Szegedre települt. 1940-45 között Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem, 1945-50 között Szegedi Tudományegyetem néven folytat orvosképzést, 1951-ben Szegedi Orvostudományi Egyetem néven különvált. 1957-ben indult be a gyógyszerészképzés önálló kari formában az orvosi fakultásból kiválva, a fogorvostudományi szak az Általános Orvostudományi Karon belül 1962-ben kezdi meg működését. 1985 az angol nyelvű orvosképzés beindításának időpontja, 1987 az angol-magyar orvosi szakfordító képzés, 1999 a német nyelvű - a budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karával koordinált - medikusoktatás kezdete. Az Intézmény 1987-ben felvette Nobel-díjas biokémia professzora, orvoskari dékánja és rektora, Szent-Györgyi Albert nevét.
Az orvos- és fogorvosképző fakultás 2000. január 1-től a Szegedi Tudományegyetem egyik karaként működik, s a Gyógyszerésztudományi Karral együtt alkotja a Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrumot. A Kar múltját olyan nemzetközi hírű professzorai reprezentálják, mint Baló József (pathológia), Issekutz Béla, Jancsó Miklós (farmakológia), Miskolczy Dezső (neurológia), Hetényi Géza (belgyógyászat), Szent-Györgyi Albert (biokémia).
A Kar oktatási feladatainak ellátását magas szintű gyógyító és kutató-tudományos munkával alapozta meg, tevékenységét sajátos hármas feladatrendszer - oktatás, kutatás, betegség megelőző-gyógyítás - keretei között valósítja meg. A Karon belüli önálló szervezeti egységek száma (intézet, klinika, önálló laboratórium, osztály) 51, tanszékhez kapcsolódó részlegeinek száma 9. A Kar össz oktatói, dolgozói munkajogi létszáma 3967 fő. A Magyar Tudományos Akadémia több kutatócsoportja dolgozik intézményünkben, az MTA rendes tagjainak száma 3, levelező tagjainak száma 2. MTA doktora tudományos fokozattal 45, a tudomány kandidátusa ill. PhD fokozattal 170 fő rendelkezik. A habilitált oktatók, kutatók száma meghaladja a 120-at.
Vissza