Előszó
Részlet a könyvből:
"I. Protestáns egyházak Szegeden 1918 előtt
Szeged városa az elsők között nyitott kaput a reformációnak. Már a török hódoltság előtt is szép számmal voltak azok, akik a...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"I. Protestáns egyházak Szegeden 1918 előtt
Szeged városa az elsők között nyitott kaput a reformációnak. Már a török hódoltság előtt is szép számmal voltak azok, akik a hitújítókhoz csatlakoztak. A reformáción belül először a lutheri irányzat terjedt el, és csak a nyomukban jelentkeztek a kálvinisták. A török hódoltság idején kezdetben az új tanok terjesztői Szegeden is szabadon tevékenykedtek, 1545-ben azonban egy komikus lefolyású hitvita következtében a török a reformáció ellen fordult, így megtört a terjesztése. A török kiűzése (1686) után, az ellenreformáció következtében, a protestánsok helyzete még súlyosabbá vált. Rövid időn belül egyetlen hitújító sem maradt a városban.
Először III. Károly király 1719. máj. 21-én azt tiltotta meg a városhoz intézett szabadalmi levelében, hogy a nem katolikusok a városban letelepedhessenek, majd ezt követte a városi magistrátus 1723. máj. 21-i határozata, mely kötelezte a nem katolikusokat, hogy három napon belül hagyják el a várost. Csak rendkívüli esetben engedték meg a katolikus hitre nem térőknek a városban maradást.
II. József türelmi rendelete után (1781) indulhatott csak meg a protestánsok letelepedése. Az első evangélikus polgár 1805-ben, az első református pedig 1809-ben telepedett le Szegeden.
Szervezkedésük 1846-ban indult meg, először közösen, és az 1847. jan. 6-án tartott megbeszélésükön kimondták, hogy az egyesült szegedi evangélikus-református egyház a hódmezővásárhelyi anyaegyházhoz tartozandó leányegyházzá alakul, Jeszenszky László evangélikus lelkész irányítása alatt. Az utak azonban néhány hét után már szétváltak. (Lásd: dr. Rapcsányi J. Jenő: Út a kegyelem templomáig. A szegedi ág. hitv. evang. egyházközség története. Szeged, 1943. 13-43. old. és Bakó László: A szegedi református egyházközségről. Egyházi Hírmondó 1938. dec. 24.)
1. Református egyház
Az első református istentiszteletet 1847. ápr. 25-én tartották Szegeden. A pásztornélküli, szervezetlen szegedi református leányegyházhoz Varga Pál hódmezővásárhelyi református segédlelkész járt át istentiszteletre, melyet a reáliskola nagytermében tartott. Önálló egyházközséggé 1857-ben alakultak, és 1858-ban Varga Pált választották meg lelkipásztornak, akinek beiktatása dec. 5-én volt a felsővárosi kaszinó helyiségében, mivel még templomuk nem volt.
Vissza