Szeged története 5.

Tartalom

ELŐSZÓ (Botka László) 13
A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA (Blazovich László) 15
VÁROSÉPÍTÉS, VÁROSKÉP 19
I. VÁROSÉPÍTÉS, KOMMUNÁLIS ELLÁTÁS (Takács Máté) 21
1. Városépítés a II. világháború végén és a háború utáni első évtizedben (1945-1956) 21
2. A fordulat évei a városépítésben (1957-1963) 27
3. Száguldó városfejlesztés, lakótelep-építés (1964-1980) 29
4. Új városrészek, a „panelmennyország" születése 31
Odessza 31
Tarjánváros 32
Felsőváros 33
Északi városrész 33
5. Lakásépítés a meglévő városrészekben - rekonstrukció 34
6. Új ipari területek születnek 36
7. Városi és regionális szintű intézmények 38
8. Az infrastruktúra, a város ellátórendszereinek fejlesztése 39
Vízellátás 39
Szennyvízelvezetés 40
Közúti közlekedés 42
Közösségi közlekedés 44
Új általános rendezési terv 45
9. A városépítő munka szakmai elismerése 46
10. Lassuló városfejlesztés, a válságjelei (1981-1990) 46
Az újabb általános rendezési terv 46
Makkosháza 50
Újrókus 51
A városrészek rekonstrukciója, építési tilalmak 52
A külső városrészek, családiház-építés 57
II. VÁROSKÉP, ÉPÍTÉSZET (Takács Máté) 61
1. Az épített örökség 61
2. Modern építészeti törekvések 1945 és 1950 között 63
3. Szocialista-realista korszak 1951 és 1954 között 65
4. A modern építészet reneszánsza 1954-től 1980-ig 67
5. Lakótelepek, panelkorszak 76
Odessza 77
Tarjánváros 78
Felsőváros 78
Északi városrész (I. ütem, A-B terület) 79
Makkosháza (korábbi neve: Északi városrész II. ütem) 80
Újrókus 80
6. A modern építészet megújulása az 1980-as és 1990-es években 81
KÖZTÖRTÉNET 85
I. A SZOVJET MEGSZÁLLÁSTÓL A FORDULAT ÉVÉIG (Farkas Csaba) 87
1. Szovjet berendezkedés 87
2. A közigazgatás újjászervezése 90
3. Új politikai arculat kialakulása 92
4. Ellentétek, viták és törekvések a közéletben 1945-ben 96
5. Az 1945. évi nemzetgyűlési választások 98
6. Hatalmi harcok és politikai viták a választások után 99
7. A politikai élet átalakulása, az ellenzéki tevékenység erősödése 1946 ősze és 1947 nyara között 102
8. Az 1947. évi választások 106
9. Az egypárti diktatúrához vezető út 108
II. A RÁKOSI-DIKTATÚRA ÉVEI (Farkas Csaba) 111
1. Bevezetés 111
2. A város a kommunista rendszerben 112
3. Az új politikai intézményrendszer kiépítése és az 1949-es választások 115
4. Az új gazdasági szerkezet kialakítása 123
5. Társadalomellenes intézkedések 125
6. A Rákosi-rendszer válságának kezdetei, a város 1951-től 1953-ig 130
7. A közélet 1953 és 1956 között 134
III. AZ 1956-OS FORRADALOM (farkas csaba) 141
1. Előzmények 141
2. A forradalom kezdete és eseményei 143
3. Az új hatalmi szervek és tevékenységük 148
IV. A FORRADALOM LEVERÉSÉTŐL A RENDSZERVÁLTÁSIG (Farkas Csaba) 153
1. A forradalom és szabadságharc leverése 153
2. A kádári restauráció 155
A hatalmi szervek kiépítése 157
Társadalmi ellenállás és megtorlás 161
A város a kádári restauráció után 168
A hatvanas évek 174
3. Az 1968-as gazdasági reformtól a rendszerváltásig (Kitekintés) 181
Gazdaság 181
Társadalom 185
A politikai élet alakulása 189
A rendszerváltozás előtti évek 195
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM 199
V. A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSAI (Tamasi Mihály) 201
1. Kitörés a népmozgalmi hullámvölgyből 201
2. A jugoszláv határ közelségének hátrányai 202
3. Az öt község Szegedhez csatolásának hatása 204
4. Népesedési apály 206
II. A VÁROS TÁRSADALMA (Tamasi Mihály) 209
1. A foglalkozási csoportok változásai 209
A nők és a fiatalok térhódítása 210
Az ipari társadalom létrejöttének kezdete 211
A város társadalmának foglalkozási tagolódása 214
2. A társadalmi átrétegződés jelenségei 218
A munkásság meggyengülése és a parasztság gyarapodása 224
Gazdasági és társadalmi kiegyenlítődés 227
A város társadalomszerkezete 1949-ben 229
Az államszocialista felszín alatti rétegződés 232
A város társadalmának térbeli elhelyezkedése 239
A vállalkozók rétegének gyarapodása 241
III. AZ ÉLETMÓD ALAKULÁSA (Tamasi Mihály) 247
1. A társadalmi rétegek életmódjában bekövetkezett különbségek 247
2. Szocialista egyenlősdi és lassú modernizálódás 251
Lakásviszonyok 251
Étkezés 255
3. A családok lélekszámának alakulása 258
4. Életmódbeli különbségek az egyes városrészek lakói között 259
5. Az életkörülmények változása, kispolgárosodás 263
A TÁRSADALOM ALRENDSZEREI 271
I. KÖZIGAZGATÁS (Antal Tamás) 273
1. A közigazgatás átalakulása 273
2. A tanács és intézményei 281
Hatáskör és illetékesség 281
Tagjainak jogállása 285
A testület működése 287
A tanácsi bizottságok 288
A végrehajtó bizottság és tisztségviselői 290
A szakigazgatási szervek és a megyei városi hivatal 296
3. A tanácsok működésének jellemző vonásai 298
II. AZ ALSÓ- ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS (Rigóné Péter Irén) 303
1. A koalíciós időszak oktatáspolitikája 303
Az iskolák államosításának előkészítése és lebonyolítása 312
A proletárdiktatúra oktatáspolitikája 318
2. Az oktatás helyzete 1948 és 1990 között 321
Óvodák 321
Általános iskolák 324
Középfokú oktatás 329
A város középiskolái 332
A szakmunkásképzés 346
3. Szegedi középfokú oktatási intézmények és igazgatók 1945 és 1989 között 350
III. TUDOMÁNY ÉS FELSŐOKTATÁS (csákány Béla) 353
1. Az egyetemek 354
A háború utáni évek 354
Az egyetemek szemmel látható fejlődése 360
A hallgatóság bővülése 361
Ifjúsági szervezetek 362
A forradalom a felsőoktatási intézményekben 365
Alkotóműhelyek, alkotások 367
Tudományos címek és fokozatok 370
Egyetemi könyvtárak 371
Az egyetemek nemzetközi kapcsolatai 372
2. Tanárképző Főiskola 373
3. További felsőoktatási intézmények 376
Római katolikus papképzés 376
Új felsőoktatási intézmények 376
4. A közművelődés intézményei a tudomány szolgálatában. 377
Városi múzeum (Móra Ferenc Múzeum) 377
Somogyi-könyvtár 380
Levéltár 383
5. A Magyar Tudományos Akadémia Szegeden 384
6. Kutatóintézetek 388
Gabonatermesztési Kutató Intézet 388
Szegedi Biológiai Központ 389
7. Tudományos egyesületek 391
8. A Tudományok Doktorai Szegeden 1950 és 1990 között 395
IV. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS (Bárány Ferenc) 401
1. Az egészségügy és a szociális ellátás városi irányítása a háború utáni években 401
2. Az egészségügy tanácsi irányítása 403
3. A gyógyító-megelőző betegellátás egysége, integrációja 406
4. Gyógyító-megelőző alapellátás 408
Körzeti orvosi ellátás 410
Üzemorvosi szolgálat 411
Fogászati alapellátás 413
Anya-, csecsemő- és gyermekvédelem 414
5. Szakellátás 416
Járóbeteg-ellátás, rendelőintézetek 416
Szakgondozók 418
6. Fekvőbeteg-ellátás 421
7. Közegészségügy 429
8. A gyógyszer- és vérellátás, valamint a mentőszolgálat 433
9. A Magyar Vöröskereszt Szegedi Szervezete 436
10. Irgalomház, egészségügyi gyermekotthon 438
11. A város egészségügyi ellátásának szakmai színvonala 439
12. Szociális ellátás, gyermekvédelem 441
13. Felnőttvédelem, gondoskodás az idősekről 444
V. KÖZMŰVELŐDÉS ÉS INTÉZMÉNYEI (Czenéné Vass Mária) 451
1. Társadalom és művelődésszervezés 451
A terület országos és helyi irányítása, törvényi háttér 451
A közművelődési intézményhálózat kialakulása 455
2. Közművelődési intézmények 458
Tanácsi fenntartású egységek (művelődési központok és hálózati intézményeik) 458
Szakszervezeti fenntartású művelődési házak 468
Vállalati fenntartású intézmények és klubok 473
Egyetemi közművelődés 473
3. Az írott és elektronikus sajtó 474
írott sajtó (napilapok, helytörténeti és irodalmi lapok) 474
Elektronikus média 475
VI. EGYHÁZAK, EGYHÁZI ÉLET (Pál József) 477
1. A szegedi lakosság vallási megoszlása 1944 és 1990 között 477
2. A római katolikus egyház 477
A koalíció évei (1944-1948) 477
A fordulat évétől az 1950-es évek közepéig 480
Az 1956-os forradalom és a Kádár-korszak időszaka 483
3. A görög katolikus egyház 487
4. A Szegedi Szent György Vértanú Magyar Ortodox Egyházközség 488
5. A református egyház 488
6. Az evangélikus egyház 492
7. Az izraelita felekezet 494
8. A kisegyházak 496
Baptista egyház 496
Hetednapi Adventista egyház 497
Hit Gyülekezete 498
Jehova Tanúi 498
Krisztusban Hivő Nazarénus Gyülekezet 499
Metodista egyház 501
Evangéliumi Testvérközösség 501
Pünkösdi Közösség 502
Magyar Vaisnava Hindu Misszió 503
A TÁRSADALMAT ÉLTETŐ GAZDASÁGI FORMÁK 505
I. KÖZLEKEDÉS ÉS HÍRKÖZLÉS (Tóth László) 507
1. A vasút 507
2. Közúti közlekedés 516
3. Légi közlekedés 519
4. Vízi közlekedés 519
5. A posta 520
II. IPAR (Klonkai László) 537
1. A háborútól a tervgazdaság kiépítéséig 537
2. „A szocialista ipar" kialakulása 544
3. Az extenzív iparosítás időszaka 550
4. Az intenzív iparfejlesztés időszaka és a tervgazdasági rendszer összeomlása 562
5. Jelentős szegedi iparágak 570
A kenderipar virágkora és hanyatlása 570
A rendszerváltást sikeresen túlélő egyetlen hagyományos ipar: a szalámigyártás 575
Tömegtermelés egy manufaktúrában, a konzervgyár 578
Lassan, de biztosan őrölnek: a város malmai 582
Csak a híre maradt: a szegedi paprikafeldolgozás 584
Mindennapi kenyerünk: a sütőipar 585
Egy laktanyából indult, és kábelgyár lett belőle 587
Ipar a tanyavilágban: olajbányászat a város határában 590
A DELEP tündöklése és bukása 594
6. Az ipar szerkezeti változásai 599
III. MEZŐGAZDASÁG (Farkas Csaba) 605
1. A világháború befejezésétől a kommunista hatalomátvételig 605
A szövetkezetek helyzete 614
2. „A szocialista mezőgazdaság" kezdetei 619
3. Az 1953 és 1956 között bekövetkezett változások 635
4. Az 1956-os forradalom időszaka 638
5. A kollektivizálás 1959 és 1961 között 639
6. Mezőgazdaság a hatvanas években 644
7. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésének hatása 647
8. Az 1970-es és 1980-as évek változásai 649
IV. KERESKEDELEM, KERESKEDELMI HÁLÓZAT ÉS IDEGENFORGALOM (Farsang Lászlóné) 657
1. Bevezetés 657
2. A város kereskedelmi helyzete 1945 után 658
A szövetkezeti kereskedelem kialakulása és fejlődése 660
A magánkereskedelmi tevékenység 661
3. Az állami kereskedelem létrehozása, valamint tevékenysége 1948 és 1960 között 662
4. A mezőgazdaság kollektivizálásának hatása a lakosság áruellátására 666
5. A piacok 667
6. A város kereskedelmi szívóhatása 668
7. Az áruforgalom és az áruellátás fejlődése 1960 és 1990 között 669
8. A határmenti árucsereforgalom alakulása 673
9. A dolgozók anyagi helyzete és utánpótlása 675
10. Hálózatfejlesztés 676
11. Az idegenforgalom 683
Szeged város idegenforgalmi vonzerői 684
A Szegedi Ipari Vásár 685
Az idegenforgalom fogadási feltételei 686
MŰVÉSZETEK 695
I. IRODALMI ÉLET ÉS IRODALOM (Olasz Sándor) 697
II. A SZEGEDI SZÍNJÁTSZÁS (Sándor János) 715
1. Színház a forradalom után 722
III. KÉPZŐMŰVÉSZET (Tóth Attila) 739
1. Alkotók az ötvenes és hatvanas évtizedekben 741
2. A képzőművészeti élet fórumai, mecénás várospolitika 743
A művészkolónia kialakulása 748
3. A hetvenes és nyolcvanas évtizedek alkotói 751
Festők 751
Szobrászok, éremművészek 756
Grafikusok 758
Iparművészek 760
IV. ZENEI ÉLET (Erdős János) 763
1. Szimfonikus zene 764
2. Szóló- és kamarazene 769
3. Zeneoktatás 771
4. Kórusélet 777
SPORT 783
I. A VÁROS SPORTJA (Balog László) 785
1. Létesítmények 788
2. Sportágak 789
A SZAKIRODALOM RÖVIDÍTÉS JEGYZÉKE (Szántó Tiborné) 807
LEVÉLTÁRI ÉS EGYÉB RÖVIDÍTÉSEK (Szántó Tiborné) 839
FEKETE-FEHÉR KÉPEK JEGYZÉKE (Szabadvári Tünde) 847
SZÍNES KÉPEK JEGYZÉKE (Szabadvári Tünde) 853
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE (Szabadvári Tünde) 854
MUTATÓ (Szántó Tiborné) 855

Témakörök