Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban 1719-1886

Előszó

Szeged színháztörténetét feldolgozó monográfiákban a levéltári források csak részben kaptak helyet. Ezért szükségessé vált a levéltári anyagra is kiterjedő forrásfeltárás, azt a célt szolgálva, hogy a színháztörténeti kutatás teljesebbé váljon.
A forrásanyag hosszabb időhatárt felölelve (1719-1950) jelentős számú. A több mint kétezer regeszta terjedelme a kötetekre bontást teszi szükségessé.
E kötetben a szegedi színészet kezdeteitől az új kőszínház leégése utáni újraépítéséig (1719-1886) közöljük a forrásokat. A második kötet a kőszínház felépítésétől a Tanácsköztársaság idejéig (1886-1919), a harmadik kötet a Tanácsköztársaságtól az államosításig (1919-1950) terjedő időszakot foglalja magában.
Kötetünkben a regesztákat megelőzően a levéltár színházi iratait, a kutatás alapját képező közigazgatási szervek fondjait mutatjuk be, s felvázoljuk a város színháztörténetének azokat a főbb állomásait, amelyek a magyar színészet állandósítása, és az önálló színházi épületek felállítása irányába hatottak. A források tartalma és a terjedelem miatti korlátozások ezt a tájékoztatást teszik lehetővé.
A regeszták készítésénél az időrendi bemutatást tartottuk célszerűnek. A tematikus csoportosítás az egyes iratok több tárgyú információi miatt nem vált lehetségessé. Az időrend szerinti feldolgozásnál nyomon követhető egy-egy ügy folyamatában is: beadvány, a beadvány tárgyalása, határozat-hozatal, a határozat felterjesztése, leiratok a felterjesztés nyomán. Az időrend szerinti tárgyalást indokolja a tanácsi iratok bonyolult, igen sokszor nem logikusan készült korabeli "csatolása" is. Vissza