kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Szeged Megyei Városi Tanács V. B. Műv. Oszt. |
---|---|
Kiadás helye: | Szeged |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 357 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. |
Bevezető: Írta: Papp Gyula vb-elnökhelyettes | 5 |
A szegedi városi levéltár | 7 |
Tájékoztatás az adatközlés módjáról | 11 |
A Mohács előtti kor 1222-1514 | |
Az Aranybullában Szeged is sólerakó hely (1222) | 15 |
IV. Béla király Tápét és Vártó halastavat a szegedi hospeseknek adományozza (1247) | 16 |
Szeged Alsóváros polgárai birtokot vásárolnak (1359) | 17 |
Zsigmond király a szeri (pusztaszeri) nemeseknek megtiltja a szegedi polgárok megvámolását (1389) | 19 |
Zsigmond király rendelete az alszegedi bíró és esküdtek választásáról (1412) | 20 |
Zsigmond király megtiltja a szegedi polgárok letartóztatását, biztosítja vámmentességüket, és elrendeli, hogy csak városuk bírósága előtt perelhetők (1436) | 21 |
V. László király a csanádi káptalan keresztúri jobbágyait felmenti a szegedi királyi várnak teljesítését engedélyezi (1459) | 24 |
Mátyás király a szegedieknek Asszonyszállásán, és más kun pusztákon a kunokkal egyenlően bizotsítja a szabad legeltetést (1465) | 27 |
Mátyás király megengedi, hogy a pesti és a szegedi polgárok szerémi boraikat Kassára és a felvidékre szállítsák és ott kimérjék (1484) | 28 |
II. Ulászló király Szegedet Buda és Székesfehérvár kiváltságaival erősíti meg, és a város polgárait rév- és vámmentességben részesíti (1498) | 30 |
Dózsa György parasztháborújának szegedi eseményeiből (1514) | 32 |
A török idők 1526-1686 | |
Cserni Jovan cár halála (1527) | 37 |
Egy 1545-ben tartott hitvita leírása | 38 |
A szegedi szandzsák fejadó deftere (1553-1554) | 41 |
A kecskeméti tanács és Ali szubasa megerősítik a török elől odamenekült szegedi ötvösöknek a debreceni tanácstól megküldött céhszabályait (1557) | 42 |
Levél a szegedi török adószedőhöz, hogy a mészárosokat szolgálataikra való tekintettel ne adóztassa (1580) | 44 |
A szegediek jelentik a pozsonyi kamarának, hogy hal-adójukat felküldték Vácra; tudatják veszélyeztetett helyzetüket és Martonos feldúlását (1617) | 46 |
A szegedi kádi megengedi a kolostor kijavítását (1645) | 48 |
Evlia Cselebi török utazó leírása a szegedi várról (1665) | 49 |
Török császári rendelet arról, hogy az átutazó tisztviselők a vendégfogadóban szálljanak meg, ne a lakosoknál (1672) | 50 |
Mankocs Csorbacsia értesíti a kecskemégi főbírót a szegedi országos vásár megtartásáról (1685) | 51 |
Véber Dániel szolnoki császári hadbiztos a szegedieket meghódolásra hívja fel (Szolnok, 1685. december 21.) | 52 |
A feudalizmus utolsó évszázada és a reformkor 1694-1848 | |
Szakmári Imre szegedi alkapitány szőlővesszőket kér a kecskeméti tanácstól (1694. október 21.) | 57 |
Részlet II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból: Miként foglalták el a kurucok Szegedet, Rákóczi megbetegedése, és a város ostromának abbahagyása (1704. július 20-augusztus 12.) | 58 |
A címer leírása a város statutumaiból (1723-1800.) | 61 |
Részletek Szeged város statutumaiból (1723-1800.) | 61 |
Szemelvények a városi törvényszék ítéleteiből (1721-1758.) | 64 |
Halálos ítélet a boszorkányok ügyében (1728. július 21.) | 67 |
Részletek a szegedi céhek szabályaiból (1730-1816.) | 68 |
Tanúvallomás a kunpuszták ügyében a Csongrád megyei nemesi közgyűlés, és a szegedi városi tanács küldöttei előtt (Algyő, 1731.) | 71 |
Panaszok a városi tanács ellen (1758-1773.) | 73 |
Egy gazdag polgár végrendelete (1766) | 76 |
A mesterek akadályozzák a legények felvételét a céhbe (1766) | 79 |
Kárász Miklós szerződése a szegedi zsellérekkel (1769-1770.) | 80 |
A városi tanács rendészeti intézkedései (1770) | 82 |
Úrbéri egyezség Szeged város és tápéi jobbágyai között (1773) | 83 |
A városi tanács filozófiai tanfolyam felállításának engedélyezését kéri a királytól (1792) | 85 |
Előkészületek a francia hadifogoly tisztek elhelyezésére és a lakossággal való érintkezésük eltiltására (1793) | 87 |
Kelemen László színigazgató és a városi tanács levélváltása a Magyar Játszó Társaság szereplésének feltételeiről (1800) | 88 |
A városi tanács támogatja Grünn Orbán nyomdász szegedi letelepedését (1801) | 91 |
A szegedi takácsok a fonal felvetése munkadíjának felemelését kérik (1802) | 92 |
A szegedi dohánykereskedők kompániája előadja sérelmét a városi tanács előtt (1802) | 93 |
Szeged jelentősége Vedres Istvánnak: A Tiszát a Dunával öszve kapcsoló újj hajókázható csatorna c. művében (1805) | 95 |
Jelentés a Szeged város által bérelt szőregi uradalom gyarapodásáról (1806) | 98 |
A városi tanács rendelete a szolgák, a szolgálók és a mesteremberek bérének tartozásairól (1810) | 100 |
Úriszéki tárgyalás jegyzőkönyve a kisteleki bíróválasztásról és a község úrbéres tartozásairól (1810) | 104 |
A városi tanács küldöttei egy bevándorolt iparost polgárosításra ajánlanak (1820) | 105 |
A városi tanács jelentése a szegedi kereskedelmi cikkekről: A szappan és szódafőzésről és a tápéi gyékényszövésről (1820) | 106 |
Az 1828. évi országos összeírás (Conscriptio Regnicolaris) szegedi eredményei (1828) | 109 |
Szabadelvű reformjavaslatok támogatása a szegedi követi utasításokban | 111 |
Vélemény Zsótér János szegedi polgárnak egy állandó Tisza-híd létesítésére vonatkozó tervéről (1842) | 113 |
Egy szegedi kékfestő mester sikere az első magyar iparmű kiállításon (1843) | 114 |
A városi kórház megvizsgálására kiküldött bizottmány jelentése (1842) | 115 |
Takarékpénztár alapítása Szegeden (1845) | 118 |
A forradalom és szabadságharc 1848-1849 | |
Szeged országgyűlési követének jelentése az 1848. március 15-17-i bécsi és pozsonyi eseményekről (Pozsony, 1848. március 17.) | 121 |
Az 1848. március 18-án tartott népgyűlés határozatai | 122 |
A Bács megyei Bizottmány segítséget kér a felkelt szerbek ellen (Zombor, 1848. június 17.) | 124 |
Előterjesztés a Lenkey-század büntetésének elengedése érdekében (1848. június 19.) | 125 |
Közgyűlési határozat arról, hogy kit illet a bormérés joga (1848. július 3.) | 126 |
Szegedi kézműves készíti a kiegyenesített kaszákat (1848. július 20.) | 126 |
Részletek Kossuth Lajosnak 1848. október 4-én Szegeden elmondott beszédéből | 128 |
Kossuth levele a nemzetőrség megindulásának ideiglenes elhalasztásáról (Kecskemét, 1848. október 6.) | 129 |
A városi tanács tolmácsolja Kossuthhoz a szegedi újoncok kérését, hogy csak magyar vezényszó alatt hajlandók szolgálni (1848. november 24.) | 130 |
Kossuth intézkedik Szeged védelméről (Budapest, 1848. november 29.) | 131 |
Perczel Mór jelentése a szegediek viselkedéséről a szenttamási csatában (1849. április 16.) | 134 |
Kossuth megindokolja a kormány Szegedre történt költözését, ismerteti a katonai helyzetet, és népfelkelést rendel el (Szeged, 1849. július 14.) | 135 |
Kossuth tudósítása a Közlöny számára a szőregi ütközetről, a rémhírterjesztésről (Arad, 1849. augusztus 8.) | 138 |
A kapitalizmus kora az első világháború végéig 1850-1918 | |
A szegedi színészek tüntetése a császár-király születésnapján (1851) | 143 |
A császári-királyi Pest-budai-hatvani kerületi parancsnokság utasítása a megyefőnökhoz a szabadságharcról, Kossuthról, az emigránsokról szóló hírek és sajtótermékek felderítéséről (1851) | 144 |
Vasútépítéshez földet ajánlanak fel Szegeden (1852) | 146 |
A rendszer szolgálatában álló szegedi tisztviselőket megróják, mert egy hivatalos ünnepélyen Kossuth-kalappal jelentek meg (1853) | 147 |
A községválasztmány határozata a tanyai iskolák építéséről (1853) | 149 |
A városi legelő egy részének bérletté alakítása (1854) | 150 |
A Jordán-féle gőzmalom építése (1857) | 152 |
Jegyzőkönyv Rózsa Sándor elfogatásáról (1857) | 153 |
A szegedi vár a város tulajdonába kerül (1858) | 155 |
A szegedi Széchenyi-emlékünnepség programja (1860. november 29.) | 157 |
Tüntetés a megyefőnök és más Bach-huszárok ellen (1860. november 29.) | 157 |
Tiltakozás az országgyűlés feloszlása miatt (1861. szeptember 2.) | 158 |
Gázgyár alapítása Szegeden (1863) | 160 |
A magánkézben levő szegedi gyufagyárak felülvizsgálatának eredménye (1867) | 162 |
A szegedi főkapitány jelentése az Asztalos-féle röpiratok terjesztőinek elfogatásáról (1868) | 165 |
A gazdasági válság és a kolerajárvány szegedi hatásának ismertetése a polgármester 1873. évi jelentésében | 166 |
A szegedi könyv és kőnyomdász segédek segélypénztárának alapszabályaiból (1874) | 168 |
A szegedi törvényhatósági bizottság Újszegedi egyesítését kéri Szegeddel (1876) | 170 |
A nagy szegedi árvíz előzményei (1875-1876) | 172 |
A törvényhatósági bizottság Csongrád megye székhelyül Szegedet kéri jelölni (1876) | 175 |
Bakay Nándor gőzerőre rendezi be kötélgyártó üzemét (1877) | 177 |
Részletek Kossuth Lajosnak Bakay Nándorhoz intézett leveléből (Collegno, 1879. március 22.) | 178 |
Somogyi Károly Szegednek adományozza könyvtárát (1880. április 26.) | 180 |
A Fogadalmi-templom helyének kijelölése (1883) | 183 |
Az újszegedi kendergyár létesítése (1887) | 184 |
Szőlőtelepítés a homokos területeken (1892) | 186 |
Szocialista építőmunkások harcra a pallérok és mesterek befolyása alatt álló kőműves- és ács iparossegédek egylete ellen (1905) | 187 |
A kormányzati válság szegedi jelenségei. Tiltakozás a Fejérváry-kormány kinevezése ellen (1905. június-július) | 189 |
Jelentés a szakegylet és a földmukás szövetség megalakulásáról és az orosz forradalom évfordulójáról (1906) | 191 |
Hatósági intézkedés az elbocsátott faipari munkások ellen (1907) | 192 |
Jelentés a vasutas munások gyűléséről (1907) | 193 |
Engedélyokirat a szegedi villamosvasút építéséről (1907) | 195 |
Népgyűlés a Klauzál téren (1912. március 4.) | 197 |
Fiatalkorú munkások és a délvidéki nemzetiségek mozgalmainak elnyomására Szegedre lovascsendőrség állandó telepítését kéri a belügyminisztertől (1913) | 198 |
A polgármester a munkásság és a délvidéki nemzetiségek mozgalmainak elnyomására Szegedre lovascsendőrség állandó telepítését kéri a belügyminisztertől (1913) | 199 |
A Szegedi Szakszervezet Bizottság javaslata a munkanélküliség leküzdésére és a törvényhatósági bizottság határozata (1914. április-május) | 201 |
A szegedi üzemeket a haditermelés szolgálatában állítják (1916) | 203 |
A Törvényhatósági Bizottság határozata Tömörkény István emlékének megörökítéséről (1917) | 205 |
A szegedi polgármester jelentései a háború miatt nyomorba jutott lakosság helyzetéről (1917. szeptember 1 - 1918. január 3.) | 207 |
Javaslat a földgázkutatás megindítására (1918. január 8.) | 209 |
A szegedi ügyész jelentése az 1918. június végi sztrájkokról (1918. június 28.) | 211 |
A polgári demokratikus forradalom és a tanácsköztársaság 1918-1919 | |
A Szegedi Nemzeti Tanács bejelenti megalakulását és ismerteti munkáját (1918. november 4.) | 217 |
Földet követelnek a Szeged-röszkei parasztok (1919. január 5.) | 218 |
A kendergyáriak elkergették az igazgatót (1919. január 5.) | 218 |
Az 1919. március 9-i kommunista nagygyűlésen elfogadott határozat | 220 |
A Pallavicini-uradalom felosztását követeli a felsőtanyai földmunkások (1919. március 11.) | 222 |
A Szegedi Direktórium kiáltványa (1919. március 23.) | 223 |
A Szegedi Direktórium körlevele a tisztviselőkhöz (1919. március 24.) | 226 |
A Szegedi Direktórium a tanügyi munkásokhoz (1919. március 25.) | 227 |
A szegedi Forradalmi Végrehajtó Bizottság 1919. március 30-án Kiskunfélegyházán tartott üléséről felvett jegyzőkönyv | 229 |
Színházi előadások, hangversenyek és könyvismertetés tartása a munkások részére (Juhász Gyula által ismertetett "népbiztosi" rendeletek) (1919. március 30.) | 231 |
A Szegedi Direktórium levele a Szegeden állomásozó francia csapatok parancsnokához a Direktórium eltávozásának okáról és a franciák további magatartásáról (Kiskunfélegyháza, 1919. április 2.) | 233 |
A Délmagyarország c. lap tulajdonosai az újság szocializálását kérik (1919. április 9.) | 235 |
A Munkás-, Katona- és Földmíves Tanács tagjainak megválasztása Szegeden (1919. április 15.) | 236 |
Munkanélküliség a franciák által megszállt Szegeden (1919. április 26.) | 238 |
A francia megszállók támogatják az ellenforradalmi kormányt (1919. június 1.) | 239 |
A júniusi általános sztrájk egy esete (1919. június 14-23) | 240 |
Naplórészletek a szegedi Ferences Rendház Historia Domusából (1918-1919.) | 241 |
Az ellenforradalom kora 1920-1944 | |
A francia városkormányzó rendelete a munkaadók és alkalmazottak közötti viszony szabályozásáról (1919. szeptember 5.) | 247 |
Jelentés a Szeged-szentmihályteleki paprikatermelők zendüléséről (1919. november 28.) | 248 |
A francia városkormányzó parancsa a megszállás megszűnése alkalmából (1920. február 29.) | 249 |
Május elseje megünneplésének betiltása (1920. április 23.) | 231 |
Vádindítvány Csókási Etel tanítónő ellen (1920) | 252 |
Ladvánszky József és társainak elítélése (1922) | 254 |
Móra Ferenc vád alá helyezése (1923) | 256 |
Az Alsótanyai Gazdasági Vasút építése (1925) | 258 |
Egyetem építése Szegeden (1926) | 259 |
Szeged város kishaszonbérlőinek kérelme a haszonbér leszállítása iránt (1929) | 262 |
A szegedi letartóztatásokkal kapcsolatban a "Kommunista" c. lap a konspirációs szabályok megtartására figyelmeztet (1930. június) | 264 |
Kommunista agitáció a szegedi ifjúmunkások között (1932) | 266 |
A szegedi építőipari munkásság munkanélkülisége és nyomora (1933) | 269 |
Jelentés a munkanélküliségről (1933) | 272 |
A város a fizetni nem tudó kisbérlő tanyáját is lebontatja (1933) | 273 |
Lintner Sándor szegedi középiskolai tanárjelölt segélykérelme (1934) | 277 |
A szegedi polgármester levele Pietro Mascagnihoz (1935) | 279 |
Paprikaérdekeltségek küzdelme (1937) | 280 |
A Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesületének tagjai Gutenberg-ünnepüket összekötik a Szegedi Szabadtéri Játékok megtekintésével és egy ismertető kiadásával (1937) | 282 |
A rendőrség szegedi kapitányságának jelentése a szociáldemokrata párt szegedi szervezetén belül folyó kommunista szervezkedés eredményeiről (1941. február 24.) | 283 |
A Szegedi Jutafonalgyár munkásai béremelést kérnek (1941) | 284 |
Részletek a polgármester jelentéséből a közfogyasztási cikkek csökkenéséről, a munkavállalókról és a villany fogyasztói árának felemeléséről (1942) | 285 |
Utcanév változtatás a fajvédelem jegyében a szegedi törvényhatósági bizottságban (1942) | 287 |
Jelentés a szegedi tanyavilág szülészeti helyzetéről (1942) | 289 |
Antifasiszta összefogás jegyében szervezett József Attila ünnepség Szegeden (1943) | 290 |
Utcára került a kilakoltatott sokgyermekes család (1943) | 292 |
A szegedi gettó rendje (1944. június 7.) | 293 |
Szeged az új élet útján 1944-1945 | |
Szeged átadása a szovjet harcoló egység parancsnokának 1944. október 11-én | 299 |
A szegedi polgármester a lakossághoz (1944. október 18.) | 301 |
Beszámoló a kommunista párt ifjúsági szervezetének üléséről (1944. október 20.) | 303 |
A felszabadulás üzemi eseményei a szegedi villanytelep üzemi naplójában (1944. október) | 305 |
Üzemi tanácsot alakítanak a Lippai Imre és Fia Gőzfűrész RT-nél (1944. november 16.) | 307 |
Részletek a Magyar Kommunista Párt szegedi szervezete taggyűlésének jegyzőkönyvéből; Révai József ismerteti a párt akcióprogramját (1944. november 19.) | 308 |
A Vörös Hadseregnek dolgozik a Szegedi Kenderfonógyár (1944. november) | 311 |
Búzakölcsön a pénzügyi egyensúly helyreállítására (1944. december 3.) | 312 |
A szegedi polgármester irányította a környék községeit a felszabulás után (1944. december 15.) | 314 |
A polgármester jelentése a szegedi egészségügyi, közellátási és kulturális helyzetről (1944. december - 1945. február) | 315 |
A Szegedi Nemzeti Bizottság kezdeményezi a népbíróságok felállítását (1945. február 2.) | 318 |
Az Egyetemi Gyógyszerüzem a tífuszjárvány leküzdésére oltóanyagot gyártott és adott át ingyen a városnak (1945. március 9.) | 322 |
A szegedi egyetemi ifjúság képviselőinek kiáltványa (1945. május 7.) | 323 |
A földosztás Szegeden: a Csongrád megyei Földbirtokrendező Tanács Szegedi Tárgyaló Tanácsának jelentése az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz (1945. augusztus 9.) | 324 |
Tájékoztató a felhasznált forrásművekről | 327 |
Névmutató | 335 |
Helynévmutató | 345 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.