Szeged mezőgazdasága

Tartalom

ÁLTALÁNOSSÁGOK: Cimlap. Ajánlás Előszó. A munka beosztása. Térképek. Fényképek. Használt forrásmunkák 1
A) A MEZŐGAZDASÁG TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE.
I. A MEZŐGAZDASÁG SZEGEDI ŐSKORA 1541-ig: Általánosságok. Történelem előtt való idők. Keltanépek Rómaiak. Hunnok. A mezőgazdaság kialakulása az Alföldön. Honfoglalók Ibn Dasta. A görög hatás. A Geoponika. Avarföldvárak 10
Szeged helye a honfoglalás előtt. A Kalán és Kolsó nemzetség települése. A kunok Szeged és Kecskemét között. Alsósziget és Felsősziget nemzetségi szállás. A városok önállósága. Szeged körül alakult főúri családok és középbirtokosok. A szegediek kupeckedő kereskedése. Szeged várnagyi uradalom. Alsó- és Felsősziget egyesülése. A nagy legelők. Tatárdulás. 20
Birtokok szerzése. A kunok letelepülése. A kunpuszták közös használata. A határban levő templomhelyek. Szeged birtokai Szerémi szőlők szerzése 26
Az állattenyésztés egyes ágai. Kalászosok termelése. A tengeri. Kertészet, gyümölcstermesztés. Gyümölcsfajták. Erdészet. Vadászat. Halászat 29
A közös földhasználat. Földbér. Legelők. Papi tized. Tizedlajstrom. Termelés köre mérve. Adózás. Mértékek. A szegedi polgárok nevei 1522-ből 32
II. MEZŐGAZDASÁGUNK A TÖRÖK URALOM ALATT 1686-ig: Gyér följegyzések. Okmányok elvesztek. A város behódolt. A mezőgazdaság fejlett volta. Harácsolás Fosztogatás. A szegedi szandzsák fejadó deftere 1553-ban. A vár biztositása. A város hanyatlása. A gazdanépek rögszeretete. A város központi fekvése. A gazdanépek kitartása. A szegedi szandzsák terjedelme. 37
A szabadalmi levelek megujjitására való törekvés. A török életmód hatása a mezőgazdaság kialakulására. A szerémi szőlők elvesztése. Tóth Mihály szomorú esete. A juhászat fellendülése. A lótenyésztés fejlődése. Szarvasmarha-tenyésztés. Kalászosok termelése. Tiszai malmok. Kertek. Hobiárt basa. A paprika meghonosulása. Szőlőültetés a város körül. Szőlőt feltüntető térkép. A szegedi gyümölcs- és bor dézsma bére. Vadászat. Halászat. A török adók. Uj birtokalakulások. Petényi Bálint. A kunpuszták használata. Eszterházy Miklós nádor és az egypár perzsa oszlopos szőnyeg. A mezőgazdaság jellemzése törökuralom alatt 42
A mezőgazdaság üzemének gátlása. Ínséges évek. Beszállásolás. Szeged és környéke a török hódoltság után Lambion mérnökkari tiszt jelentése. A törökuralom hatása a vizrajzi viszonyokra. A török léhasága, gondatlansága. Az Alföld elnéptelenedése, a földek elvadulása. A fölmentő sereg utja Pest és Szeged között. A török ki érője volt a rác 45
III. MEZŐGAZDASÁGUNK A TÖRÖKURALOM ÜTÁN AZ UJABB IDŐKIG.
A város határleirása. Birtokok elvesztése. Szegedi polgárok és lakosok névjegyzéke 1723-ból. Idegen elemek beözönlése és térfoglalása. Az ujszerzeményi bizottság (neo aquistica commissio). Kunpuszták sorsa. Védlevelek. Orczy Dorosmát telepiti. A kunokkal való kiegyezés. A város térképezése. Kaltschmiedt térképe. 1747-ben már 130 tanya van a határban. Birtoki igények kiegyenlítése. Adománylevelek megerősítése. Újszeged megszerzése Ötömösért. Zálogos birtokok szerzése. A város földesúri jogai Úrbéri kártalanítás. Csöndes évek. Szegedi veszedelmek 48-58
Az árviz ellen való védekezés. Szeged mezőgazdaságának szolgáltatási képessége. A termelés fokozódása. Földközösség. Háromnyomásban való gazdálkodás. Példa a debreceni földosztásra. A művelhető föld szaporítása. Egyéni birtok kialakulása. Az ünnepek megülése. Limitáció 58-63
Szeged termelése. Jószágszám. Rosz esztendők. A szállások, tanyák szaporodása. Szállás alapítási engedélyek. Földeladás. Homoksiványok hasznosítása. A homoki szőlők telepítésének kezdetei. Nevezetesebb telepítések. A szőlők területe. Gyümölcstermelés a szőlőkben. Dugonics dicsérete a „Magyar példabeszédek" előszavában. 63-67
Vedres tevékenysége Tisza-Duna csatorna terve. Tanusitó és karópénz. A vödrösházi telep. Vedres munkásságának méltatása. Vedres működése. Vedres irodalmi munkássága, müvei. A keszthelyi Georgikonban tanult szegediek. Vedres és Étska; a gazdasági akadémiák helyének kijelölése. A szegedi gazdasági egyesület 1830-ban. Rengei Az 500 holdas mintagazdaság terve. Törekvések tanügyi alkotások létesítésére 67-71
A vizszabályozás. Mercy Bega szabályozása. Directió Hidraulica Edilis. Széchenyi és Vásárhelyi. Telekkönyvek. Balla Antal. Giba részletes fölmérése. Az 1909 5. t -c. Az adózás. Porta. Dézsma. Hírszolgálat. Posta. Gyorsutázási vállalat. Az első gőzhajó. Rendes
hajójáratok. Vasút. Hatás. Krimi hadjárat. Nyugati marha térfoglalása. 71 - 73
A bérlőosztály kialakul. Vödrösháza. Dercsényi major. Gazdanépek kivándorlása a Délvidékre, Hatás, 10 éves és 30 éves bérletek. Újszeged mint bérlőföld. Templomföldek, Szeged mezőgazdasága a forradalom előtt. Dohány, Br, Sina és Wodiáner, Appaltó, Egy
15 holdas tanyaház a régi Szegeden. 73-80
MELLÉKLETEK: Kimutatás a terményárakról 1924-1845-ig 62
A Kaltschmiedt térkép mása 1747-ből 56
Vedres Tisza-Duna-csatorna madártávlati terve, a szerző munkájából
B) A MAI MEZŐGAZDASÁG,
I. Birtokstatisztika, a föld minősége, művelési ágak, birtokeloszlás: Szeged fekvése, lakossága. Birtokok saját közigazgatás alatt és idegen törvényhatósás; területén, Határok. Róna fekvés. Matyér. Tisza. Maros. Ármentesitett dtilők. Vasutvonalak, Utak, Posta. Telefon. Éghajlat. Védekezés a kártevők ellen. A város beosztása kapitányságok és dűlők szerint, A város és egyesek kezén levő területek. Talaj minőség, Birtoki parcellák száma. A kisbirtok túlsúlya, a városi birtokok használata. A legelők fontos szerepe, A kisbérlő osztály szerepe. A földbirtok művelési áganként. a művelési ágak aránya. Kataszteri tisztajövedelem és a művelési ágak változásai. Szeged földadója. Száz holdon felül való birtokosok. A földszerzés nehéz. Birtokvásárlás a szomszédban. Birtokmozgalmi adatok. Áralakulások. Jelzálogi terhek. A tanyák lakott volta. Ősi szegediek. A tanyák relatív nagysága. Tanyaelaprózás. Gazdasági tudósítói körzetek 66-122
KIMUTATÁSOK: Meteorológiai viszonyok 10 évről 86-87
Szeged szab. kir. város birtokai a város és egyes gazdák kezén 92- 95
Birtokkategóriák 99
A művelési ágak 102-109
A kataszteri tisztajövedelem. Művelési ági változások 110 - 111
A 100 holdon felüli birtokosok 113
Birtokmozgalmi adatok 115
A tanyán a lakóházak eloszlása, terület és lélekszám viszonya 121
TÉRKÉPEK: Szeged általános térképe 82
Kapitányságok és dűlők 90
Talajtérkép 96
A város és magánosok birtoka 100
Művelési ágak térképe 112
Gazdasági tudósítói körzetek 122
KÉPEK: Felsőközpont 117
II. AZ EGYES NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE és a mezőgazdasági ÜZLETRENDSZER: A termelés lehetősége. Hiányzó növények. A termelés súlypontja. Takarmányfélék fokozódása. a Kisgazda elem. Buza. Rozs. Tavaszi kalászosok. Tengeri. Paprikatermesztés. Burgonya. Egyéb kereskedelmi növények Őszi káposzta Dinnye. Hagymafélék, Kertiek a szántón. Takarmányfélék termesztése 122-137
Mezőgazdasági üzletrendszer. A szegedi piac hatása a termelésre. A gazdák másfelé is árusítanak. a régi Szeged állattenyésztő volt. Mai helyzet. Kialakulási tényezők. A tanyák vonzó kedves képe. Eszközlések. A gazdasági üzlet alapjai. Üzleti viszonyok. Ezt kijelölő tényezők. Homoki szőlők szerepe az üzletben. Bérlők a tanyarészeken. A nagyobb gazdák. Aprójószág tenyésztés, a tanyák berendezése. Építkezés. Trágyatelep hiánya. Pincék. Vermek. A kisbérlők sora. Szabad gazdaság. A földbirtok és állattartás aránya. Jelentékeny az igás erő. Termelési arányok. Terméseredmények. A gazda bevételi forrásai. Feketeföldön való gazdaság. Homoki gazdaság Királyhalmon. Egy felsőtanyai gazdaság. Gazdaság a Kettőshatárnál. Gazdaság Székhalom mellett. Paprikát termelő gazdaság Röszkén. Tanya a Krallerben. A legnagyobb bérgazdaság Csöngőlén. A külterületi kisbérlők. 137-166
KIMUTATÁSOK: Az állattartás mértéke 140
Kimutatás az igáserő viszonyáról 144
Az igáserő elosztása határrészenkint 144
A szántóföld használata területileg és százalék szerint 145
Részletezés 147
Terméseredmények kimutatása 148
KÉPEK: Alsóközpont 131
Várostanya 141
A szikes Fehértó 149
Tanyai iskola a király szoborral 157
Alsóvárosi gazda háza 163
III. A MEZŐGAZDASÁG EGYÉB ÁGAI. Szőlőm Ívelés. Szőlőszerzés az őskorban messze vidéken. Szerémség. Baranya. Az őskori szőlőtelepítések. A vámtarifák igazoló tanúsága. A Szerémségben 77 szegedi polgárnak volt szőlőbirtoka, Borkereskedés. Szőlőbirtok ára 1686-ban. Szőlők pusztulása Szegeden 1749-ben. Szőlők szaporodása. A homoki szőlők 1750 körül letelepítettek. A szőlőterületek változása. A homoki szőlők fontos volta. Kataszteri adatok. A szőlők területi elosztása. Milyenek a szegedi homoki szőlők. Szőlőfajták. Művelési mód. A szőlőkultúra haladása. A szőlők gyümölcsfákkal beültettek. A gyümölcstermesztés előmozdítása. Gyümölcspiac. A gyümölcs értékesités széttagolt. Szegeden van egy millióra menő gyümöcsfa. Bortermelés. Bortermelési adatok. Borértékesítés. Homoki szőlősgazdák országos egyesülete 166-185
Kertészet a régi időkben. Vedres a kertészetről, Kertiekből behozatal van. Kertterületek. Szegediek konyhakertészete. Újszeged. Bolgárkertészet. A bodomi 30 holdas bolgárrendszerü kertészet. Újszeged virág-, disz- és gyümöcsfakertészet . A város diszkertészete Ez évi kertészeti kiállítás 185-192
KIMUTATÁSOK A szőlőterületek elosztása 175
A szőlőterületek százalékszerü viszonyáról a szegedi határban 176
KÉPEK. Tanya a feketéken 177
Tanya a Ketteshatárnál 181
Tanya a Székhalomnál 187
IV. ERDÉSZET. ERDŐŐRI SZAKISKOLA. Az őskori erdők. Szeged környéke fátlan sik volt. Folyam parti erdők. Az erdők használata. Ártéri erdők Szeged körül. Főere erdő. Az épületfát Szegedre a Tiszán úsztatták. Erdőirtás a törökuralom alatt. Etelka erdő. Erdősítések 1771- 1801-ben. Ültettek 5600 hold erdőt. Erdőszaporitás 1872-ben. 192-203
Az erdők állami kezelésbe vétele 1886 ban. Átadási módozatok. 25 év eredményei. Erdőtalaj. Fanemek. Értékes fanemekkel való felújítás. Sarj3rdőüzem berendezése. Vágás forgások. Évi fatermés előirányzata. Faértékesités. Mellékhasználatok. Az erdők felujjitása. Csemete nevelés. Erdőápolás. Erdőellenségek. Szegedi erdők területe. Állami kezelésben való erdősités. Homoki erdőkezelési jutalmak, Bilisichi erdő. Pillicli erdő. Mészáros erdő. Felsőásotthalmi erdő. Kísérleti telepek. Az Osztrák birodalmi erdészeti egyesület tanulmány útja a szegedi erdőkben. 203-215
Erdőőri szakiskola Királyhalmon. Területe- Célja. Megnyílt 1883 okt. 6-án Ő Felsége Ferenc József királyunk ottlétével. Építkezések. 665.5 hold erdőterület. 13.7 hold növénytani kert. 24-32 tanulót helyez el. Bent lakás és egyéb viszonyok. Fölvételi föltételek. Tanfolyam. Tanítás. Elmélet. Gyakorlat Intézeti park. Csemete termelés. A szakiskola vezetősége. Intézeti felszerelések. Vadtenyésztés. Az erdészeti külső kísérleti állomás. Meteorlogiai állomás Madárvonulási megfigyelő. Madárvédelmi telep. Az erdőőri szakiskola kezelésében levő erdő üzemterve 217-228
KÉPEK. Tanyaház a felsőtanyai részen 199
Tanyaház Alsótanyán 205
Tanyaház kettős fogattal 213
Tanyaház a Krallerben 219
Cserény és szárnyék a legelőn 223
V. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS. Az állattenyésztés az ősi időben. Lótenyésztése. Szarvasmarhája. Juha. Sertése. Legelők szerzésére irányuló törekvés. A jelenlegi jószág létszám. Statisztikai adatok. A jószág létszám a földbirtokhoz viszonyítva. Jószág minőség. Törekvések. A kisbérlő osztály és a kisbirtokosság. Támogatás. Takarmányzás. Apaaállatok fontos volta- Állattenyésztés és földmivelés. A legelőterületek gondozása. Öntözés. 228-236
Lótenyésztés. A szegedi lóanyag. Alapanyaga. Törökuralom hatása. Későbbi fejlemények. A lótenyésztés korszakai vonatkoztatva Szegedre. Honfoglalók lóanyaga. A török világ. Tóth lova. Spanyolvér Szegeden nem volt. Az angol ló. Lótenyésztésünk 1881-ben.
A méntelepek hatása. Magán mének használata. Tájfajta a Noniussal. A tudatos tenyésztés megalapozása. Lóállomány elosztása. Kevés a csikó. A gazdák közömbössége. Csikóeladás. Futólovak tartása. Az urlovas pályákon futottak. A szegedi lóversenyek. A régi és a mai versenypálya kialakulása 236 - 244
Sikföldre települtek előszeretettel őseink. Bölcs Leó véleménye a magyarokról. Az ősmagyar szarvasmarha. A szarvasmarha fontos szerepe. Legelők szerzésére irányuló törekvés. A Pest és Szeged közt való sik. Kereskedés a XV. században. A törökuralom és a
XVII. század. A „kunperek" mind a legelőre vonatkoztak. A szarvasmarha fogyatkozása. Átalakulás. Magyar fajta. Pirostarka fajta Számbeli eredmények. A város állit be apaállatokat. Bikák vásárlása. Nyugati eredeti anyag hozatal. A szegedi gazdasági egyesület. A gazdasági felügyelőség működése. A szarvasmarhatenyésztés átalakulásának szükséges volta. A tenyészetjárás hibái számszerűen. Meddőség. Borjupusztitás. Borjunevelés ott ahol erre tér van. Legeltetés istállózás 244-253
Sertéstenyésztés. Kelták. Dákok. Rómaiak. A honfoglalók sertést nem hoztak magukkal. Az Alföld sikján kevés lehetett a sertés. A felső Tiszamdlék. Bakonyi sertés. Göndörszőrü sertés. Szegeden a göndörszőrü mangolica lett honos. Siska disznó. Hegedűs- és Kordásféle. Tömeges tenyésztés nem volt Szegeden. Különösen nem fejlődött a török uralom alatt. Adatok a csürhékre. Sertéstenyésztés, szappanfőzés. Hizlalás terjedelme. A hizlalás összezsugorodása. Az angol hússertés terjedése a kisgazdanépek között. Mezőhegyesi anyag. Lengyel sertés. Statisztikai adatok. Szaporaság. 253-257
Juhászat. Szeged területe a juhászainak kedvezett. A magyarok előtt már fejlett juhászat volt. A honfoglalók juhot nem hoztak. Az alföldi nomád élettel elszaporodott a juh 1522-ben 123 juhos gazda van Szegeden. A juhos gazdák nevei. Keleti népek szokása. Tiszamenti juhászat. Juhhus kedvelt eledel lett. Török harácsolások. Későbbi fejlődés. Fényes-féle statisztikai adatok tanúsága. Juhász családok letelepülése. Genuai urak. Esetleges kialakulás. Számbeli adatok. A kisbérlő osztály nem tenyészthet juhot. Mai adatok. A juhállomány ma. A juhászat hanyatlása. Nem soká tarthat már 257-260
Aprójószág tenyésztés hasznos volta. Tyúk, pulyka, lud, kacsa nagy száma. Plymuth. Orpington. Emdeni lud. Pekingi kacsa. Bronz pulyka. Az aprójószág tenyésztése pótolja a juhászatot. A selyemtenyésztésnek nincs tere Szegeden A méhészet 260-264
A legeltetés. Őszi idők. Kun László. Iskolás fiu. Szeged nagy legelő területei. A legelők lassú fogyatkozása. Tanyák keletkezése Kunper eldőlte. Jeruzsálemi német lovagrend. Telekkönyvek. Kistelek telepítése. Díjtalan legeltetés. Díjfizetés. 10 éves és 30 éves bérletek
a legelők kibérlésével. Úrbéri viszonyok rendezésének hatása. Jelenlegi legelőterületek. Belső- és külső legelők. A tanyaházak körül való legelők. Legelők beosztása. Az öreggazdák pásztor fogadó gyűlései. Gondoskodás apaállatokról. Üzetési dijak. Legeltetési dijak. A legeltetés viszonyai. Legeltetés ellenőrzése. Belsőlegelők. Külsőlegelők. Lovak legeltetése. Az öreggazdák A legeltetési idő. Pásztorbérek. Legelő hasznosítás. A fűbér szedés. A fűbér
hullámzása. 264 - 282
Állategészségügy Körzetek. Az állategészségügyi körzetek beosztása. Eljárás a fertőzés eseteiben. Zárlatok foganatosítása. Központi állatvásár. Állategészségügyi hatóság 282-280
KIMUTATÁSOK : Az állatállomány eloszlása 232
Lóállámány 242
A szarvasmarha fajták eloszlása. Magyarfajta. Pirostarka hegyi fajta 246
A szarvasmarha szaporulat fölhasználása 251
Legeltetés és istállózás viszonya 253
Sertés létszám 256
Juhállomány 259
A szegedi legeltetési dijak 273
Legeltetési haszon számítás 280
A fűbérjövedelem hullámzása 1875-1910-ig 282
KÉPEK: Juhnyáj Csöngőién 233
Delelő gulya 239
A város magyar bikái 249
Tájfajta Nónius 261
Röszkei paprika-termesztők 269
Paprika küld 277
Paprika-malom 283
VI. ÁLLATTARTÁS ÉS TAKARMÁNYTERMELÉS ARÁNYA: Az állattartás jelentősége. A takarmánytermelés elhanyagolása. Takarmány termelés. Takarmány számítás. Hiány. Normál ta karmány. Tápalkotórészek. Táparány számítás. Mérlegelés. Következtetés 289- 298
KIMUTATÁSOK: Takarmánytermelés 231
Takarmány hiány 293
Tápalkatrészek kimutatása a termelt takarmányban 297
KÉPEK: A város tarka bikái 295
VII. TRÁGYAKIHASZNÁLÁS ÉS A FÖLD TERMŐF.REJÉNEK FÖNTARTÁSA.
A szegedi gazda és a földszeretet. Ezeréves életünk. A föld nemzet fentartó feladata. A földmüvelés fejlődésének korszakai. A föld és a lélekszám. A termőerő mérlegelése. A növények táplálkozása. Kimerülés. Egyensúly. Trágyatelepak hiánya. A termelés arányai Trágyaszükséglet és fedezet. Hiány. A hiányok pótlási módjai 299-312
KIMUTATÁSOK: Trágyaszükséglet 306
Hiány 306
Kimutatás az átlagos termésekben a talajból kivont ásványi anyagokról 307
KÉPEK: Rókusi aklolt egy részlete 303
Közvágóhíd 311
VIII. KÉZI ÉS GÉPMUNKA A GAZDASÁGBAN. GAZDASÁGI IPAROK.
Népszámlálási adatok. A műveleti föld viszonya a lélekszámhoz. A díjazás formái. Munkásmozgalom. A bérletek hatása. Átlagos munkabérek. Aratási kereset. Cselédbérek 312-325
Gépek használata. Kevés a munkát kímélő gép. Törekvések a gépek terjesztésére. Részes cséplés. Gazdasági munkáslakások a központokban létesítendők 325-331
Paprika-ipar. A paprika használat első följegyzése. A paprika Szegedre kerülése A termelés köre. Fajtája. A paprika vegyi összetétele. Hamisítása. A törvény hiányos volta. Ellenőrzés. Szeged szabályrendelete. A csörmőpaprika. Külüzés. Pálfyék szerepe a paprikagyártás terén. Sávayné. A paprika őrlés. Paprika jelzés a kereskedelemben. A paprika közgazdasági fontossága Áralakulások. 331 - 347
Mezőgazdasági Ipar. Malomipar Mümalmok. Az első gőzmalom. Back Bernát. Fodor malom. Szalámi gyártás. Olajipar. Közvágóhíd. Szegedi hus- és vásárpénztár. Kendergyárak 347-356
KIMUTATÁSOK: Kimutatás a népességről 316
Kimutatások a napszámbérekről 321-322-323
Cséplőgép tulajdonosok 329
Paprikaelemzések 332-333
Paprikaárak 342-345
Közvágóhidi forgalom 353
KÉPEK: Huspénztár feldolgozó telepe 319
Régi nyárjas erdő juhokkal 327
Uj akácerdő telepítés 335
Erdőőri szakiskola 343
Részlet az erdőőri szakiskola parkjából 350
Kisbérlő tanyaház szőlővel 356
IX. TERMÉNY- ÉS ÁLLATKERESKEDELEM. ÁLLATVÁSÁROK. ŐSI FOGLALKOZÁSOK MARADVÁNYAI: Az ősi gabonakereskedelem kis köre. Szeged általános kereskedelmi forgalma. Kiváltságlevelek. A kereskedelem a törökhódoltság után szerb kézbe került. A kereskedelem tárgyai. A XVIII. századi hajózás. Vedres csatorna tervei. Az ujabb gabonakereskedelem. Uj irányok. Ügynökségek. Szegedi közraktárházak. Első szegedi mezőgazdák paprika és egyéb termények ellátó és kiviteli szövetkezete. Gyapjú. Toll Bőr. Aprólékos kereskedés. Közgazdasági viszonyaink képe 1900-1910-ig. A gabonaárak hullámzása 1900 - 1910-ig. Zsir és szalonnaárak 1906-1910-ig Paprikaárak. Állatvásárok. Napi fogyasztási cikkek. 356-385
Ősi foglalkozások maradványai: Halászat. Hajózás. A Fuvarozó vásározás 385-390
KIMUTATÁSOK: A gabonaárak hullámzása 1906-1910 években 370-371
Zsir és szalonnaárak 1906-1910-ben 371-373
Paprikaárak 1906-1910 években 373
Állatvásári forgalom 1905-1910-ig 375
Állatvásári árak 1905-1910-ig 376-379
Napi élelmi cikkek árai 1906-1912 380-385
KÉPEK: Tanyaház Alsótanyán 367
X. FÖLDBIRTOK! TŐKEÉRTÉKEK : A nagy határterületü községek kialakulása. Szeged kialakulása. Értékalapok. Mezőgazdasági tőkék. Épitkezés. Művelési ágak értékviszonya. Szántóföld becslése. Szántóföld részletes használata. Termés becslés. Nyersjövedelem, üzleti kiadás, tisztajövedelem. Bérösszegek. Ingóságok, földérték a tisztajövedelem és a bérletárak alapján. Kertek értéke. Bérletek értéke. Szólok becsértéke. Legelők értéke. Erdők értéke. Nádasok. A gazdasági tőkék értéke meghatározva. A gazdasági tőkék végértéke. 391-400
KIMUTATÁSOK: A szántóföld részletes használata 397
Termés becslés 398-399
Földértékek részletezése 404
A művelési ágak szerint való végértékek 405
A gazdasági berendezés értékei 407
A birtokok végértéke 409
XI. A VÁROS MINT ERKÖLCSI TERÜLET BIRTOKAINAK ÉRTÉKESÍTÉSE. BIRTOKPOLITIKA: A birtokok kialakulása. Szállás. Közös használat. Alsó- és Felsősziget. Egyéni birtok nem volt. A hites tanács osztotta a földeket. Szabad legeltetés. A szőlő mint kivitel. Visszavételi jog. Földosztogatás. Földeladás. Tulajdonjog állandósulása. Törekvések ujabb földbirtok szerzésére. Zálogos birtokok szerzése. Újszeged megszerzése Bérletek. Ujabbkori alakulatok. Földéhség. Agrárszocializmus. Amerikába való vándorlás. Bérletek szaporítása. Bérleti eredmények. Bérlők száma. Bérleti idő. A bérleti eredmények fokozódása. Legeltetés. Csökkenés. A legelők föntartása. Jószágszaporitás. A városi földek eladásának kérdése. Következtetések. A hatósági árszabvány 409-430
KIMUTATÁSOK: A városi bérletek mai állapota 422-423
A földbérletek alakulata 50 éven át 425
XII. A MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK ESZKÖZEI: Létesítő faktorok. Szeged mint a Délvidék empóriuma. Szeged hatása a magyarosodás terjesztése tekintetében. Egyes alkotások megvalósításának szükséges volta 400-433
Gazdasági akadémia. A mai gazdasági akadémiák elhelyezése. Szeded mint a Magyarságot erősítő központ. A munkás kisgazda elem céljait szolgáló földmivesiskola, kapcsolatban a paprikatermesztéssel e's a bolgárkertészettel. A központokon létesítendő gazdasági téli tanfolyamok. Vincellér iskola 433-441.
Gazdasági felügyelőség szervezése. A legelőteriiletek öntözés alá vétele. Állattenyésztő gazdaság berendezése Az öntözött legelők átformálása a havasi legelők mintájára, A Fehértó hasznosítása. A Holttisza meder mint halastó. Állami intézet a kender- és lentermelés előmozdítására. A „Szegedi Gazdasági Egyesület". Az „Alföldi Gazdasági Egyesület." Egy kis pénzforrás 441-455

Illusztrációk.
I. Térképek.
1. Kaltschmiedt Ádám külterületi térkép mása 1747-ből.
2. A mai külterületi térkép.
3. Talajtérkép.
4. Birtokelosztási térkép.
5. Művelési ágak térképe.
6. Kapitányságok, dűlők térképe.
7. Legelők, állategészségügy és gazdasági tudósítói körzetek térképe.
II. Fényképek.
1. Vedres gabona tárházai.
2. Felsőközpont.
3. Alsóközpont.
4. Várostanya.
5. A Fehértó.
6. Tanyai iskola.
7. Alsóvárosi gazda háza.
8. Tanya a Feketén.
9. Tanya a Ketteshatáron.
10. Tanya Székhalomnál.
11. Tanyaház a felsőtanyai részen.
12. Tanyaház az alsótanyai részen.
13. Tanyaház kettesfogattal.
14. Tanya a Krallerben.
15. Cserény és szárnyék a legelőn.
16. Juhásztanya Csöngölén.
17. Delelő gulya.
18. A város magyar bikái.
19. Tájfajta Nonius mén.
20. Röszkei paprika-termesztők.
21. Paprika külü.
22. Paprika malom.
23. A város tarka bikái.
24. Rókusi aklok egy részlete.
25. Közvágóhid.
26. Huspénztár telepe.
27. Régi nyárjas erdő juhokkal.
28. Uj akácerdő telepítés.
29. Királyhalmi erdőőri szakiskola.
30. Részlet az erdőőri szakiskola parkjából.
31. Kisbérlő tanyaháza szőlővel.
32. Tanyaház Királyhalmon.

Témakörök