Szeged - Fekete-ház

Előszó

A szegedi múzeumi hálózat néhány éve értékes épülettel gyarapodott. A belváros közepén, a Zrínyi, a Kelemen és a Somogyi utca sarkán álló sajátos jellegű műemlékház elválaszthatatlan része a hangulatos városképnek. A környező egyemeletes házak nyugalmát a Fekete-ház tagolt homlokzata, sarokerkélyével, kis tornyaival hangsúlyos oromzataival megtöri. Az összhatás mégis egységes, esztétikus. A hazai építészet 1840-es évektől a kiegyezésig terjedő időszakában egy sajátos, új stílusirányzat jelenik meg, amely leginkább azzal jellemezhető, hogy a korábbi, főként a középkor épületeinek stílusához nyúl vissza. Ezt a stílus korszakot romantikának nevezik, megférnek benne azonban a keleti építészeti elemek is, sőt Feszi Frigyes pesti Vigadóján népies elemek is feltűnnek. Az adott időszak országosan ismert, egyik legjelentősebb képviselője Gerster Károly (1819-1867). Az általa készített házak legnagyobb része kifejezetten középkori épületeket utánzó stílusban épült. Ezt a jeles építészt kérte fel Mayer Ferdinánd tervezett belvárosi házának megtervezésére és ő készítette el a Fekete-ház tervrajzát. Az 1850-es években Szegeden létrehozták a Szépítő Bizottmányt, amelynek feladata volt a Szeged belvárosában építendő új házak tervének elbírálása. Mivel a múlt század közepén Szeged gyorsan fejlődő, de erősen mezőgazdasági jellegű, több mint ötvenezer lakosú város volt, a Bizottmány elrendelte, hogy a Belvárosban csak emeletes épületeket lehet építeni. A rendeletet figyelembe véve elsők között épült a már említett Fekete-ház 185á-1857-ben. Mayer Ferdinánd (1818-1903) vaskereskedő kecskeméti származású, fiatalemberként került Szegedre. Itt 1848-ban nemzetőrnek állt, majd honvéd tiszt lett belőle. Mayer Ferdinánd első felesége Punech Borbála, 1854-ben meghalt, e házasságból gyermek nem született. Második felesége Ivánkovics Franciska, aki Horváth Mihály püspök és történetíró nővérének lánya volt. Mayer Ferdinánd házában, ahogy egy jómódú szegedi nagypolgárhoz illik, gyakran látták vendégül a város, a vármegye és a környék előkelő urait, de legalább ilyen szeretettel invitálták a kortárs művészeket, írókat és színészeket is. Gyakran megfordult a házban Lonovics csanádi főispán felesége, Hollósy Kornélia is. A nagy társadalmi életnek 1871- ben, Franciska asszony 40 éves korában bekövetkezett halála vetett véget, amikor az apának 9 árva gyermekről kellett gondoskodnia. Vissza