Fülszöveg
A XX. században mind a magyar irodalomban - költőként -, mind a világirodalomban - műfordítóként - kiemelkedően nagyot alkotott Szedő Mihály Dénes, ferences szerzetespap, ¦ kötetünkben megszólaló, enciklopédikus tudású és műveltségű
^^^ kivételes egyéniség.
Egry József Breviáriumában talált rá arra a mondatra, / < \| melyet művészi hitvallásának tekinthetünk: „Nem tudom, az
/ m értékes emberre melyik kitüntetőbb, a mellőzése, vagy a kitüntetése?" Élete második felében, amikor „törvényen kívüli barát" lett (1950), ő az előbbit választotta.
Halála után negyedszázad elmúltával - a fölfedezés reményében - adjuk közre műfordításainak kötetét. Ez munkásságának legjelentősebb és legterjedelmesebb része: a világirodalom költőinek és íróinak az ő hangján megszólaló lírai és prózai művei. Szedő Dénes életműve oly sokrétű, hogy nehéz megszokott keretek közé szorítani. Ez lényegesen befolyásolta választásunkat, amikor először a műfordítások közreadása mellett döntöttünk. Műfordító,...
Tovább
Fülszöveg
A XX. században mind a magyar irodalomban - költőként -, mind a világirodalomban - műfordítóként - kiemelkedően nagyot alkotott Szedő Mihály Dénes, ferences szerzetespap, ¦ kötetünkben megszólaló, enciklopédikus tudású és műveltségű
^^^ kivételes egyéniség.
Egry József Breviáriumában talált rá arra a mondatra, / < \| melyet művészi hitvallásának tekinthetünk: „Nem tudom, az
/ m értékes emberre melyik kitüntetőbb, a mellőzése, vagy a kitüntetése?" Élete második felében, amikor „törvényen kívüli barát" lett (1950), ő az előbbit választotta.
Halála után negyedszázad elmúltával - a fölfedezés reményében - adjuk közre műfordításainak kötetét. Ez munkásságának legjelentősebb és legterjedelmesebb része: a világirodalom költőinek és íróinak az ő hangján megszólaló lírai és prózai művei. Szedő Dénes életműve oly sokrétű, hogy nehéz megszokott keretek közé szorítani. Ez lényegesen befolyásolta választásunkat, amikor először a műfordítások közreadása mellett döntöttünk. Műfordító, zsoltár- és himnuszfordító; ferences költő, író, az írások magyarázója, grafikus, zenész, templomi gyermekdalok szerzője - és még folytathatnánk a sort
Súlyos betegsége végnapjaiban szerzetestestvérei felváltva virrasztottak betegágyánál. A szeptember végi lemenő nap sugarai parányi ablakán át a falon függő félkarú Krisztusra estek. Zihálása félbeszakadt, szemei kinyíltak, tekintete rátapadt a feszületre; szenvedéstől elgyötört arcára szépséges mosoly ült. A Naphimnusz - melyet egész életében csiszolt javított - éneklése közben búcsúztak tőle testvérei. Az utolsó versszak - „Áldjon a halál, kapukat táró Nővérünk " - elhangzása után csöndesen elköltözött Urához.
Vasadi Péter, a jó barát, Szedő Dénes temetésén elhangzott búcsúbeszédének megállapítása ma is érvényes: „Életműve nem csupán a hazai spiritualitásnak, hanem a teljes magyar kultúrának is szerves része".
P. Hidász Ferenc OFM
Vissza