Iskolakultúra 2007. március

Fülszöveg

Jacques Derrida: Mit jelent a szó "tanítani"
Mintha a munka vége és célja [fin] a világ kezdeténél lett volna. Igen "mintha", azt mondom "mintha..." Ugyanakkor javaslatom szerint a munka történelmén való gondolkodás kétségtelenül a "mint"-en, a "mint olyan"-on, a "minthá"-n és talán a virtuális politikáján való elmélkedés. Nem virtuális politika, hanem a virtuális politikája, a mondializáció kibernetikus terében vagy kibernetikus világában. Az egyetemi munka helyét és természetét érintő mutációk egyike a kommunikáció, a vita, a publikáció, az archiválás terének bizonyos delokalizáló virtualizálása.

Boros János: Mi az etika?
A huszadik század utolsó évtizedeiben különös élénkséggel vitatkoztak etikai kérdésekről, és úgy tűnik, a viták nem csak hogy nem jutottak nyugvópontra, de napjainkban is újabb és újabb témák kerülnek terítékre. Ráadásul az etikai viták áttörték a nagy nyugati egyetemek szemináriumainak elefántcsont-falait, és a filozófusok mellett természettudósok, közgazdászok, orvosok, biológusok, politikusok is késztetést éreznek, hogy szélesebb körben megvitassák, mely cselekvés helyes, mely helytelen, meddig szabad elmenni bizonyos cselekvésfajtákkal, és hol kell kijelölni.

Richard Rorty: Csapdában Kant és Dewey között
A filozófia tanárainak mostanában egyre nehezebb elmagyarázni egyetemi kollégáiknak és a társadalomnak, mit is tesznek azért, hogy megkeressék betevő falatjukat. Minél specializáltabbá és professzionalizáltabbá válik a diszciplína, az egyetemi élet többi része vagy a nagyközönség annál kevésbé vesz róla tudomást. Ma már az a veszély fenyeget, hogy egyáltalán nem is veszik észre, hogy a klasszika filológiához hasonlóan egyszerűen bájos túlélőnek tartják.

Heller Ágnes: A rosszak, a rossz, a gyökeres rossz és a démoni
Mivel magunk mögött hagytuk a metafizikai gondolkodást, a jót vagy rosszat nem kívánjuk szubsztanciaként vagy annak hiányaként felfogni. Ehelyett inkább megpróbáljuk annak a vasútvonalnak a legfőbb állomásait végigjárni, amely az abszolút jótól a gyökeres rosszig halad.

Maróth Miklós: Erkölcsfilozófia az iszlámban
Az iszlám a Földközi-tenger medencéjében született három világvallás egyike. E világvallások alapvető jellemzője minden más vallással szemben az, hogy saját tanításukat isteni kinyilatkoztatásból vezetik le, így minden egyes tételüket hívőik szemében a teremtő Isten tekintélye szentesíti. Ez a körülmény a háromból két vallás, a judaizmus és az iszlám esetében többé-kevésbé el is dönti mindjárt az erkölcstannak mint filozófiai diszciplínának a helyét. Vissza