Széchenyi és a magyar költészet

Szerző

Kornis Gyula

Róla szól

Széchenyi István

Budapest

'Kornis Gyula: Széchenyi és a magyar költészet ' összes példány

Kiadó:	Franklin-Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1941
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	282 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	16 cm x 10 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Franklin-Társulat Nyomdája nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

AZ ÖRÖK SZÉCHÉNYI.

Széchenyiben nem egy kor lelke, hanem a nemzet örök szelleme szólal meg: korának és a mának magyar problémái. Nemzet-megváltó történeti hivatása. Faj szeretete. A magyar... Tovább

Tartalom

Bevezetés. Az örök Széchenyi	5
Széchenyiben nem egy kor lelke, hanem a nemzet örök szelleme szólal meg: korának és a mának magyar problémái
Nemzet-megváltó történeti hivatása
Fajszeretete
A magyar jellem legnagyobb lélekbúvára
Önismeret és nemzetismeret
A nemzet tipikus hibái: az érzelmek uralma, széthúzás, gyűlölködés, szalmaláng, önhittség és hiúság, örökké opponáló szellem
"Tényhazafiak" és "szájhazafiak"
Széchenyi alkotó nagysága: emberfeletti ember
Reformpolitikája nagy nemzetnevelő rendszer
Nemzet és művelődés
Saját művelődési szomja
Nemzeti nyelv
Gazdaságpolitikája és alkotásai
Népi irányú társadalmi politikája: jobbágyság, kisnemesség és polgárság sorsa
Fejlődés és forradalom: Széchenyi és Kossuth
Széchenyi és a magyar költészet
Széchenyi, a költő	43
Lelki alkata és a költészet
Világirodalmi műveltsége
Pesszimizmusa és filozofáló hajlama Byronhoz vonzza
Szerelmi bánata és lírája
Költői becsvágya
Regény- és drámatervezetei
Fantáziájának kivételes ereje
Fantázia és politika: költő és államférfi
Széchenyi és a klasszicizmus	64
Felismerni a költők nemzeti és társadalmi szerepét
Nemzeti pesszimizmusa és Berzsenyi
"Rokonok vagyunk" - írja Berzsenyinek
A hazaszeretet metafizikai háttere
Gazdaságpolitika és költészet
A neohumaniuzmus bírálata
A haladás történetfilozófiája
Modern nyugati költészet és Kelet népe
Széchenyi és a romantika	84
Kazinczy Széchenyiben még csak a nyugati kultúra átültetőjét látja
Romantika és nemzeti fájdalom
A Hitel a mult alkonyati hangulata ellen: hagyjuk abba a dicső multba való "visszaszomorkodást", nézzünk és feszüljünk a jövőbe
Hisztorizmus és nacionalizmus
A jövőbe vetett hit húrjait Széchenyi rezdíti meg költőink lantján
Széchenyi és Kölcsey
Széchenyi és Vörösmarty	101
A nemzeti nyelv kultusza
A Hitel és Az úri hölgyhöz
Széchenyi eszméi sugallják az Elhagyott anyát
A "nemzethalál"
A hontalanban és Az élő szoborban
Széchenyi a romantika ellen a dráma terén is
Nemzeti bánat és remény hullámzása a Szózatban: Széchenyi optimizmusa
Széchenyi fél a "nagyszerű halálnak" a nemzetet a forradalom kockázatára ingerlő pátosztól: a "Temetkezési ceremónia" nem lehet gyakorlati politikus eszméje
A szabadságharc bukása és a "nagyszerű halál"
Vörösmarty a Kelet Népével szemben Kossuthot védi
Széchenyi elhidegül tőle: benne is radikális lázítót lát
A döblingi "Romisten": ő a Hontalan és az Élő szobor is
A Vén cigány és a Nagy Magyar Szatira
Fáy András, Széchenyi "szövetségese"
Széchenyi és Petőfi
A két lélek rokonsága	127
Széchenyi és Petőfi lelkének egynemű vonásai: őszinteség, természetesség, szókimondás, rohamozó modor, a társadalmi konvenciók megvetése, a képzelet fergeteges ereje, a retorikai dagállyal s a költői cikornyával szemben ellenszenv, heves vérmérséklet
Mindkettő tűzhányó lélek
Széchenyi észbeli önuralma
Petőfi korlát nélkül kitörő szenvedélye
Széchenyi és Petőfi érzékenysége, szenvedésre való fogékonysága és pesszimizmusa
Karolina és Etelka
A megőrülés kínzó félelme Széchenyiben, az őrültség költői átélése Petőfiben
Széchenyi a Felhők átkozódó őrültjében Döblingben magára ismer: Petfői az ő "fia" ki arcképét híven megfestette
Széchenyi és Petőfi anyja
Cresencia és Júlia: a házasélet költészete
Az Alföld szépsége	150
Széchenyi és Petőfi fedezi fel az Alföld szépségeit: a magyar róna szeretete
Széchenyi naplójegyzete az Alföldről és Petőfi Az Alföld c. költeménye
Az Alföld mint a lelki nyiltság és egyenesség szimboluma
A róna sík, mint a tenger; látványa a földi határokon túlragadja az elmét; az arab érezhet ilyet a sivatagban
A Tisza, Széchenyi és Petőfi lelki tükrében
Népi politika és népi költészet	157
A magyar népiség kultusza: a magyar főurban s a népi gyökerű költőben egyformán ízzik a magyar paraszt szeretete
Széchenyi, a népdalgyüjtő
Széchenyi a népet "a szabad ég alól" az alkotmány fedele alá akarja hozni, a jobbágyságot a nemzet testébe betagolni: Petőfi a népnek ki akarja nyitni az irodalom "szentegyházának" kapuit
Széchenyi nemcsak a nemességnek, hanem az egész nemzetnek politkusa: Petőfi nemcsak a művelt rétegnek, hanem az egész nemzetnek költője
Széchenyi a politikai-társadalmi korlátokat, Petőfi az irodalmi korlátokat akarja lerombolni
Petőfinél a politika az irodalomban az irodalom politikája is
Petőfi a magyar költészetnek legnagyobb realistája: az életszerűség mindkettőjük alkotásainak fő vonása
Szabadság és forradalom	164
Széchenyi és Petőfi szabadságkultusza
A fiatal Széchenyi szerint az igazi szabadság "csak tiszta piros vérrel" vásárolható meg
Később fokozatosan óhajtja kivívni: a szabadság önkorlátozás nélküli anarchia
Széchenyi Istenhez fohászkodik, hogy "ne hagyja veszni puha ágyban vagy meleg kályha mögött": Petőfit egy gondolat bántja: "ágyban, párnák közt halni meg"
Az öregedő Széchenyi a munka, az ifjú Petőfi a csata mezején akarja életét befejezni a nemzetért
Széchenyi: fékező önuralom, Petőfi: lobogó láng
Petőfi, a politikai lirikus a Kossuth, a lirai politikus
Petőfi egyetlen versében sem említi Széchenyit, pedig az ő szellemében korholja a nemzetet, s főként a nemességet, követeli a közéletben a független és bátor embereket, támadja a meddő történeti romantikát, a mult helyett a jövő képét vágyik megrajzolni
1847 elejétől végkép elszakad Széchenyi szellemétől: a forradalom pátosza lobog benne: a költő már nem énekelni, de cselekedni akar
Széchenyi és Petőfi tettvágya
Hogyan tükröződik Széchenyi és Petőfi szemében a francia forradalom?
1848 márciusában Széchenyi: Finis Hugariae, Petőfi: "Szabad vagy magyar nép, szabad valahára"
Mind a ketten "tiszta erkölcs" rajongói, de ellentétes politikai eszmények szolgálatában
Széchenyi érzülete monarchikus, Petőfié republikánus
A haladás eszméje Széchenyi és Petőfi történetfilozófiájában
Széchenyi Istenre, Petőfi a "világszellemre" épít
Széchenyi gyakorlati valóságérzékű, Petőfi utópista-doktrinért gondolkodó, a politika terén
Petőfi is a lassú társadalmi fejlődés teorétikusa (a világ oly lassan érik, mint a szőllőszem), de a forradalomnak praktikusa, Széchenyi "eszköz", Petőfi ugyancsak "szerszám" akar lenni a fejlődésben
Széchenyi az ész logikájából s a történeti tapasztalásból, Petőfi indulatiból és vágyaiból meríti politikai elveit és jóslatait
Mindketten egy időben olvassák a Historiae des Girondinst, de más szemmel: Széchenyi megveti, Petőfi bálványozza és a gyakorlatban utánozza
Széchenyi "Petőfi és kompániája" ellen 1848 áprilisában
Széchenyi és Petőfi szemtől-szemben: Széchenyi szelíden békíti a néptribúnt
Petőfi igazságtalan Széchenyivel szemben: támadja, hogy angolmanikus és semmi érzéke az új technikai találmányok iránt, pedig Széchenyi valóban a nemzet "nagy gépésze", minden nagyszabású magyar műszaki alkotás kezdeményezője
Széchenyi is, Petőfi is népszerűtlenné válik, de továbbra is szeretik a népet, mert "gyermek"
Széchenyi és a forradalmi ifjúság: Petőfit "dühöngő őrültnek" bélyegzi
Széchenyi a magyarságot ifjú népnek tartja: Petőfi a megifjodott nemzet költője
Nemzet és emberiség	225
Széchenyi és Petőfi a nemzeti eszme tüzes harcosa, de egyben az egyetemes emberiség gondolatának buzgó képviselője: mindkettő izzó nacionalista, de egyúttal lángoló humanista
Széchenyi hajlama a filozófiára
Vallásos érzése és a keresztény universalis humanismus
A keresztényi "tökéletesedés" s a Herder-féle profán "humanitás-eszme"
A nemzet és az emberiség erkölcsi kapcsolata Széchenyi történetfilozófiájában: a magyarság hivatása az emberiség egyetemes keretében
A romantika történetfilozófiai eszméinek hatása
Petőfi hajlama a filozófiára
Hogyan viaskodik benne a racionalizmus és az ösztönszerű intoucionizmus?
A francia radikális politikai irodalomból szívja magába a l'humanité kultuszát
A "Világszabadságért" azért rajong, mert nemzetének szabadsága is
Ezért akar érte meghalni
Az "emberiség" mélyen átérzett, szemléletes, perzselő élmény
"Piros zászlók" alatt akar elesni, de nem világpolgár
Széchenyi és a kozmopolitizmus
A nemzet és az emberiség haladása: Petőfi és Condorcet
Petőfi lelkében a haladás szenvedély, vallásos hit tárgya
Célja a szabadság és boldogság, eszköze a forradalom
Csalódása: a "Szörnyű idő" hattyúdala
Petőfi csak a forradalmat jósolta meg: Széchenyi pontosan előre azt is megmondta, ami ezután következett
Mikor a szabadságharc elbukik s a véres megtorlás dühöng, a döblingi remetében nagyobb a fajszeretet, mint a dinasztikus hűség: megvédelmezi a szabadságharc vértanúit
Erősebb és maróbb hang szakad föl lelkéből a Nagy Magyar Szatirában, mint Petőfi rekedten lázító költeményeiben
Költészet és politika
Idealizmus és realizmus	260
A költők szerepe a nemzet életében
Széchenyi seregszemléje a "feldicsőült" magyar költök felett: Petőfi is már sorukban áll
Az idealista "költőnek" és a realista "okosoknak" lelki alkata
A nemzet nem állhat fenn s nem fejlődhetik költői lelkület nélkül, különben az anyagiasság és függő lelkűség mocsarába süllyed
A csupa "okos" minden költészet híjjával: "pökedelem"
A csupa-költők egymagukban nem tudnak államot szervezni és fenntartani, de a csupa-okosok sem, mert csak pénz, haszon, nyereség a szentháromságuk
Költői és okos lélek egyaránt szükséges: az ember sem nem angyal, sem nem állat
Széchenyi szemében idealizmus és költészet, realizmus és politikai egyet jelent
Széchenyi és Petőfi felfogása a költő hivatásáról
A költészet és politikai viszonya a nemzeti jellem tükrében
A költői hajlam s a nemzetek életkora
Az ifjú népekhez legnagyobb a költői hajlam, azaz idealizmus
Így a magyarban is
Az öreg Széchenyi nosztalgiát érez a magyar történeti romantika iránt
A politikai jóslat lélektana	270
A költői ihlet lelki tényezői
A költészet illúziói, képzelet, álmodás
Viszonya a szerelemhez, amely szintén illúzió s képzeleti eszményesítés
Szerelem és költészet egy
Széchenyi a képzelet jogos szerepét a tudományos gondolkodásban tagadja, mert szemében a képzelet csak a költőnek eszményítő, a valóságot deformáló lelki tevékenysége
Ezt a gyakorlati politikában kárhoztatja
Innen tagadó álláspontját átviszi a tudományban, főkép a státustudományba is
A magyar politikai élet nagy vatese tüzetesen vizsgálja a jósok, clair-voyant-ok lelki működését
Csakis az lát komolyan a jövőbe, aki a jelennek bonyolult szövedékét jól ismeri
Ez a látnok
Néha költő és látnok egy személyben is egyesül: Berzsenyiben, Vörösmartyban, Petőfiben