1.062.160

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szakértők-tanácsadók módszertana 8.

A felügyelet fejlődésútja/A szaktanácsadó segítőtárs/A szakértő ellenőrzést végez

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: BME Műszaki Pedagógiai Tanszék-OKKER Oktatási Iroda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 331 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-7315-2-5
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a kötet elsősorban azoknak a részére készült, akik felvételt nyertek a szakértői névsorba és szakértői vizsgát kívánnak tenni. Mit is jelent a közoktatásban "szakértőnek" lenni? A válasz nem... Tovább

Előszó

Ez a kötet elsősorban azoknak a részére készült, akik felvételt nyertek a szakértői névsorba és szakértői vizsgát kívánnak tenni. Mit is jelent a közoktatásban "szakértőnek" lenni? A válasz nem kézenfekvő. Az oktatási-nevelési intézményekben jószerivel mindenki "szakértő", hiszen az adott szakterület műveléséhez szükséges diplomával, szakképesítéssel és ezzel együtt - legalábbis elvben - szakértelemmel rendelkezik. A mi területünkön a "szakértő" szerep tehát általában csak abban nyilvánulhat meg, hogy valaki az átlagosnál jobban és napra készebben ismeri és gyakorolja a szakmát, vagy annak valamelyik részterületét, s ezért segítséget tud nyújtani a nála (az adott területen) kevésbé felkészült és tájékozott szakembereknek (iskolaigazgatóknak, nevelőknek) és persze azoknak is, akik nem pedagógia szakemberek (pl. önkormányzatoknak).
A segítségnyújtás két síkon folyhat. Az egyik a tanácsadás. A szakértő ebben a szerepében "szaktanácsadó". A másik az ellenőrzés. A szakértő ebben a szerepben "felügyelő". Minthogy azonban a "felügyelő" szóhoz nálunk rossz emlékek fűződnek, az ellenőrzésre felkérhető szakértőt nem felügyelőnek, hanem "szakértőnek" nevezzük. Gyakori, hogy ugyanaz a személy egyszer tanácsadói, máskor ellenőri (szakértői) munkát végez. Ez nem kifogásolható, minthogy a két feladat hasonló szakértelmet kíván. Az viszont zavarokat okoz, és rontja a munka hatékonyságát, ha valaki a kétféle tevékenységet ugyanabban az intézményben, vagy ugyanabban a körzetben folytatja. A hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint a szaktanácsadói és szakfelügyeleti funkciókat célszerű különválasztani. A funkciók szétválasztásáról van azonban szó, nem a funkciókat végző (betöltő) emberek kötelező elkülönítéséről. Vissza

Tartalom

Bevezetés7
Szakfelügyelet és szaktanácsadás külföldön9
A kontinentális típusú felügyeleti rendszerek10
A német almodell11
A német rendsze egyik változata: Ausztria15
A francia modell19
Az angolszász típusú felügyelet27
Az észak-amerikai almodell28
Az angol almodell38
A szovjet típusú felügyelet54
A jellegzetes háromszor hármas modell54
Az új irányítási rendszer következményei55
Néhány következtetés57
Kérdések-feladatok60
A szakfelügyelet és szaktanácsadás hazai fejlődéstörténete61
A szakfelügyelet az általános felügyelet része61
Az állami felügyelet kezdetei61
A felügyelet kiszélesedése és polgárosodása64
A tanügyigazgatás és a szakfelügyelet különválása70
A tantárgyi szakfelügyelet elkülönülése73
Az egységes szakfelügyeleti rendszer törvénybe iktatása73
Az általános és szakfelügyelet elkülönülése77
A felügyelet 1945 után79
A felügyelet centralizálásának tetőfoka79
Centralizált szakfelügyeleti hierarchia81
A szakmai szempontok erősödése84
A decentralizált centralizmus buktatói87
Kísérletek a szakfelügyelet korszerűsítésére93
A budapesti kísérlet93
Kísérlet a komplexitás jegyében Zalában94
Kulcsszó: a "fejlesztő felügyelet"96
1979-ben indult a Somogy megyei kísérlet97
A szakfelügyelők szerepe az 1978-as tantervek bevezetésében99
A szakfelügyeleti rendszer szétesése101
Az 1985. évi oktatási törvény101
Áttérés a szaktanácsadói rendszerre103
Néhány következtetés107
Kérdések-feladatok115
A szakértő szaktanácsadói tevékenysége117
A szakértői szerep120
Szakértői típusok120
Mit szolgál a szakértői tevékenység?125
Az iskolai hatékonyság129
A szereplők ismerete131
Önismeret - szakértői magatartásformák137
Szakértői eljárások és eszközök150
A nevelők és a szakértő közötti kommunikáció150
Általános szakértői eszközök és technikák156
Speciális oktatási szakértői eszközök és technikák169
Elemzés és értékelés193
Kérdések-feladatok195
A szaktanácsadói munka tartalma197
A szakértő: felügyelő-tanácsadó197
Eltérő típusú feladatok197
Napjaink legfontosabb szaktanácsadói feladatai199
A tantervfejlesztés201
Tantervtípusok201
Tantervi dokumentumok205
A helyi tantervkészítés folyamata208
A helyi tanterv jellemzői208
A helyi tanterv a pedagógiai program szerves része210
Mi mindent kell a helyi tantervnek tartalmaznia?212
A helyi tantervkészítés nehézségei218
A helyi tantervkészítők mozgástere221
A tantárgyi programok223
Vizsgálat-mérés228
Az első követelmény: a vizsgálat céljának megfelelő módszerek és eszközök alkalmazása229
A második követelmény: érvényes és megbízható eszközök használata238
A harmadik követelmény: a vizsgálat megfelelő köre, a reprezentatív mintaválasztás243
A negyedik követelmény: a kapott adatok pontos, objektív feldolgozása245
A továbbképzés260
A továbbképzés hazai fejlődésútja260
Az első miniszteri rendelet261
Új szervezeti keretek a továbbképzésre262
1945 után: átnevelés, átképzés263
Továbbképzési kabinetek létrehozása265
A különböző jellegű továbbképzések268
A továbbképzés nemzetközi tendenciái271
Belső ellentmondások, problémák275
A szaktanácsadó továbbképzési feladatai279
Nehezen meghonosodó pedagógiai szemlélet280
A továbbképzés három meghatározó területe281
Kérdések-feladatok285
A szakértő ellenőrző munkája287
Egy újabb bevezetés287
A szakértői munka előzményei288
Irányítási és felügyeleti kísérlet289
A szakfelügyelet és pedagógiai felügyelet291
Az önértékelés körüli viták292
A felügyeleti módszerekről293
Újabb változások295
A szakértői munka szűkebb értelmezéséhez296
Szakértelem - szakértő296
A szakértői munka tartalma297
A szakértő helye a közoktatás szervezetében298
A szakértő személyisége299
A felügyeleti tapasztalatok előnyei, hátrányai300
Az Országos szakértői névjegyzékről300
A pályázatok elbírálása300
Szakértői és szaktanácsadói névjegyzék301
A pályázati feltételek magyarázata302
A névjegyzék és a szakképzés303
Ellenőrzési, irányítási szintek a közoktatás szervezetében303
A közoktatás ágazati ellenőrzése303
A pedagógiai szolgáltató intézmények feladatai304
A fenntartói-irányítói ellenőrzések305
Az iskolaszék szerepe az ellenőrzésben308
A pedagógiai-szakmai ellenőrzések308
Megbízást kaphat szakértő ellenőrzésre308
A szakértő felkérése309
A felkérés teljesítése, a szakértő felelőssége310
Mi tekinthető összeférhetetlenségnek?312
Milyen feladatokat adhat a megbízó?312
Az ellenőrzés követelménye: a tervszerűség313
Az ellenőrzéshez kapcsolódó jogosultság314
A szakértő kötelességei az ellenőrzés során315
A szakértő megállapításai és azok felülvizsgálata315
Az ellenőrzés gyakorlati végrehajtása317
Első szakasz: felkészülés a vizsgálatra318
Második szakasz: az együttműködés kialakítása320
Harmadik szakasz: a vizsgálat elvégzése322
Negyedik szakasz: a vizsgálat összegezése327
Kérdések-feladatok330
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem