Százszorszép Somogy

Előszó

Kedves Olvasó!
Ön egy egész országrészt tart most a kezében. Somogyországot. Földet, mely áld és űz, épít és rombol. Vizet, mely ezernyi arcával is oly édesen simogat, még ha életveszélyt hordoz is olykor. Levegőt, amely magas, tágas, tiszta és egészséges. Növényeket, állatokat, melyek e táj őslakói, vagy betelepülő vándorai. És persze sorsokat, emberi küszködést, bánatot, örömöt. Hagyományt és újítást. Az élniakarás folyamatos bizonyosságát. Könyvet, amelyet a fényképezőgép lencséjének mindenkori kormányosai irányítanak a somogyi föld mindennapjaira azt igyekezvén megmutatni, vajon mivel találkozhatna Ön, kedves Olvasó, ezen a földdarabon, ha rászánva magát egyszer csak fölkerekednék Somogyországba. E kötet azt igyekszik fölvillantani a kamera mögötti kényelmetlen felelősség padkájáról, vajon mennyire maradhatott érintetlen a somogyi természet, a somogyi táj? Bepillantást enged abba a felhőtlenül féltő kapcsolatrendbe, amely a somogyi embert a természethez, múltjának cserépdarabkáihoz, hagyományihoz és pazar természeti örökségéhez főzi. Ám ez a kötet arról is szól, ami nem fért el benne. Képeivel igyekszik megindítani az Ön kíváncsiságát, előhalászni tulajdon emlékeit, újak megszerzésére sarkallni Önt. E néhány lap, e néhány felvétel aligha egyéb törékeny, határozott, ám Önben végződő üzenetnél. A somogyi ember földje a legkiterjedtebb dunántúli megye (ma 6.036 km2), mely a többszöri megyerendezések előtt Szigetvárt és környékét is magáénak vallotta. Vissza