Századvégi üzenet (dedikált példány)

Fülszöveg

Dersi Tamás 1929-ben született. Középiskoláit a budapesti Református gimnáziumban és a Madách Gimnáziumban végezte, majd - 1948 és 1956 között - a Szabad Nép, az Új Világ és a Film, Színház, Muzsika szerkesztőségében dolgozott, közben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanári diplomát szerzett. 1956 óta az Esti Hírlap munkatársa, a kulturális rovat vezetője. 1967-ben megvédett kandidátusi disszertációja, Mikes Lajosról és a húszas évek sajtójáról írt monográfiája, 4965-ben jelent meg (A rejtélyes doktor), 1968 óta felelős szerkesztője A magyar sajtó története című, négy kötetre tervezett tudományos kézikönyvnek, amelyet válogatott sajtóbibliográfia és több dokumentumgyűjtemény készít elő, illetve egészít ki. Az Újságíró Iskolán a sajtótörténet tanára. A sajtó múltjának és aktuális problémáinak kutatása mellett elsősorban a magyar dráma klasszikus hagyományai és legújabb eredményei foglalkoztatják. Ebben a témakörben keres tájékozódást Thália magyarul tanul című, 1972-ben megjelent tanulmánykötete.
A századvég Budapestjének legfontosabb irodalmi lapjáról. A Hét-ről jóval kevesebbet tudunk, mint indokolt és szükséges lenne. Ez a kitűnő orgánum - amelyet Kiss József szerkesztett, s amelynek Ambrus Zoltán, Kozma Andor és mások a főmunkatársai - olvasmányosságával, színességével és irodalomtörténeti jelentőségével rászolgál az utókor érdeklődésére. A könyv ezt az érdeklődést kívánja felkelteni és kielégíteni. A tanulmányok a századvég sajtójáról, a Hét vetélytársairól, Kiss József híres kerekasztaláról, szerkesztői módszereiről, a hetilap íróiról, kritikai gyakorlatáról, önszemléletéről és az irodalomtörténetben kialakult hamis portréjáról nyújtanak áttekintést. Alig ismert forrásanyag elemzi: mennyiben volt A Hét sajátosan egyedi alkotás, s mennyiben készítette elő a következő évtized szellemi-irodalmi mozgalmait, a Nyugat indulását. A Hét története az Atlantiszként múltba süllyedt magyar századvég és Budapest történetének egyik vonzó fejezete.
Dersi Tamás kutatási területe évek óta a magyar újságírás századvégi története. Ennek az irodalomtörténeti, társadalom- és eszmetörténeti szempontból egyaránt sok értékes forrást kínáló szellemi tartománynak talán legelhanyagoltabb szeglete a katolikus sajtó. Ismeretlen forrásanyag feltárásával teszi érthetővé az egyház és a katolikus sajtó szerepét a dualista Magyarország társadalmi-politikai válságának elmélyítésében. Az egykorú sajtóanyag tükrében világossá válik, hogy a forradalmas indulatok elfojtásához, az első világháborúhoz és az ellenforradalomhoz vezető folyamatok ideológiai forrásvidéke a századvég: az egyházpolitikai reform körüli harc és polémia. Vissza