Századokat átívelő évtizedek

Előszó

Köszöntő

Mintha ma történt volna, úgy él emlékezetemben első találkozásunk Zombori Pistával. Akkor már egy-másfél hete a történeti osztályon dolgoztam, azaz ismerkedtem a múzeumi nyilvántartásokkal. A dinamikusan ajtót nyitónak, az akkor megbízott osztályvezető, Nagy Ádám mutatott be. Rögvest egy halom 6x9-es kis képet kaptam tőle beleltározásra. Pusztaszert kutatta, akkor éppen aspirantúrán. Biacsinétól Sándorfalváról gyűjtött mintegy félszáz fényképpel borított el.
Már akkor szükségem volt a gyors memorizálásra, hiszen viharos, mások szerint géppisztoly gyorsaságával öntötte az adatokat. Ezt a tempót tekinthetjük tőle a megszokottnak. A közel három évtizedes történeti osztályon való együttes munkálkodás során számos alkalommal éltünk meg nehéz pillanatokat, de sikeresen megoldottuk. Voltak laza pillanatok: szüretkor Kiss Gyurival kosagolás, foci, farsangi mulatságok a Somogyi Könyvtárral. Ezekben ugyanolyan elánnal részt vett, mint az osztály irányításában.
Megkövetelte a tiszta cipőben történő munkahelyi megjelenést. Ha valaki mégis hibázott, rögvest elővette a könyvespolc aljáról a tisztítós dobozt, amiben minden kellék rendelkezésre állt a lábbelik rendbe hozásához. Nem mondom, hogy sűrűn fordult volna elő, de egy-egy kollégával azért megesett. Szinte lehetetlen felsorolni azt a sok élményt amiben közösen részt vettünk. Tanulmányutak, konferenciák, továbbképzések nappali komoly szakmai programjai után az esti, tronómiának és Bacchusnak való hódolás éppúgy része volt életünknek, mint az anekdotázás. A sok-sok sztori és az abban való részvétel igazi, sajátosan történeti osztályi légkört hozott létre. Vezetésével a történeti osztályt országosan jegyezték és mai napig is jegyzik a „szegedi fiúkat", bár a nemre való utalás ma már nem teljesen helytálló. Egy ilyen kerek évforduló kapcsán illenék részletesebben munkásságát felidézni. Úgy gondolom, az emlékkönyvben soron következő biográfia és bibliográfia ékesebben szól egy szűkre szabott, limitált köszöntő terjedelménél. Az a hat évtized, amelyre most emlékezünk, Szeged-Alsóvárostól átívelte egész Európát, sőt olykor átcsapott a tengeren túlra is, hogy azután ismét Szegeden állapodjon meg. Ugyanígy munkássága századokat ívelt át, kötött össze, melynek méltó eredményei a biográfiában olvasható kitüntetések. A képeket nézegetve a küllemünk változásai a legszembetűnőbbek, de az események forgataga még mindig ugyanolyan tempós körülöttünk, mint korábban. Legyen így még hosszú évekig, együtt Zombori Pistával. Vissza