Előszó
Miről beszél hát a kötetünk? Debrecen és a magyar irodalom szerves kapcsolatáról, városunk szerepéről irodalmunk fejlődésében, a magyar irodalom belső mozgásának "debreceni tényezőjéről", a város...
Tovább
Előszó
Miről beszél hát a kötetünk? Debrecen és a magyar irodalom szerves kapcsolatáról, városunk szerepéről irodalmunk fejlődésében, a magyar irodalom belső mozgásának "debreceni tényezőjéről", a város történelmileg kialakult markáns szellemének írói sorsokba, alkotásokba és életművekbe foglalt különböző jeleiről. A többszörös szűkítés eredménye az lehet, hogy ez a tanulmány-gyűjtemény végül is egységes tematikájú, szoros szerkezetű könyvvé áll össze, amelynek Debrecen "irodalomtörténetéről", vagy ha úgy tetszik, a debreceni "géniuszról" van - reméljük érdemi - mondanivalója. Az írások Debrecen irodalmi életének fontosabb szakaszairól, sűrűsödési pontjairól, jellegzetes tüneteiről, beszédes jelenségeiről és főképpen meghatározó alkotó egyéniségeiről szólnak. Századok szellemének debreceni lenyomatairól, ahogyan az az alkotói törekvésekben, életművekben, sorsalakulásokban tükröződik. Ugyanakkor, természetszerűleg, alkalmilag készült tanulmányok gyűlnek össze kötetünkben, nem teljesedhetnek monográfiává. De akár ösztönözhetnek is egy elkészítendő monográfiára.
Kötetünk debreceni kiadványok, antológiák sorába is illeszkedik, jellegének meghatározásakor figyelembe veendő előzményekkel is számolnunk kell. E sorozat rövid szemléje konzekvenciát ígér, utal az aktuális feladatra, a hiányt pótló vállalkozás lehetőségére. Az Alföld költőit már 1967-ben bemutatta egy gondosan szerkesztett antológia, a Magvető kiadásában. A hetvenes évek elején Bényei József tematikusan válogatott verses antológiák sorozatát szerkesztette, összegyűjtve a Csokonairól, a Debrecenről szóló és a hajdú-bihari tájakhoz kapcsolódó lírai alkotásokat (Csokonai koszorúja, Egyet lép az ősi város, Hortobágy melléke), helyi, azaz városi és megyei kiadásban. Két további antológia - ugyancsak a hetvenes évek első felében - az Alföld fiatal költőit és kritikusait szerepeltette (Együtt, Közelítések). Legutóbb pedig, 1979-ben, Társadalom, világnézet, ízlés címmel az Alföldben közölt valóságfeltáró, szociográfiai, ízlésszociológiai tanulmányokból, cikkekből, helyzetértékelő elemzésekből szerkesztett, tematikusan válogatott gyűjteményes kötet jelen meg. Utóbbiak mind helyi kiadásban. Feltűnik, hogy e sorozat egyetlen darabja sem merít az Alföldben megjelent irodalmi tanulmányokból, noha a folyóiratnak egyik jellegadó erőssége a debreceni műhely tanulmány termése. Ez a feladat, az irodalmi tanulmányokból összeállított kötet látszik tehát most a leginkább aktuálisnak. Egybehangzóan a számba vett egyéb szempontok sugalmazásával.
Vissza