1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Századok 1992/3-4.

A Magyar Történelmi Társulat Folyóirata - 126. évfolyam 3-4. szám

Előszó

Részlet
Binder Pál
A "SIEBENBÜRGEN" FOGALOM JELENTÉSVÁLTOZATAI
a "Comitatus Cibiniensis"-től Erdély német nevéig
Azon tartománynak, országnak, melyet a magyarok Erdélynek, a románok Ardealnak,... Tovább

Előszó

Részlet
Binder Pál
A "SIEBENBÜRGEN" FOGALOM JELENTÉSVÁLTOZATAI
a "Comitatus Cibiniensis"-től Erdély német nevéig
Azon tartománynak, országnak, melyet a magyarok Erdélynek, a románok Ardealnak, a latin oklevelek pedig Transilvaniának neveznek, német neve Siebenbürgen, s ezt a névformát néhány szomszédos szláv nyelv is átvette (Siedmiograd). Erdély történelmi címerében a hét vár az erdélyi szászok jelképe, ami nyilvánvalóan a Siebenbürgen névnek a heraldika nyelvére való lefordítása. Ennek ellenére a magyarok sem egész Erdélyt, sem annak egy részét soha nem nevezték Hétvámak, s ezért a már a 13. századtól felbukkanó „Septem castra" név csak a német Siebenbürgen forma fordítása lehet, annál is inkább, mert ez a latin névforma kizárólag külföldi forrásokban fordult elő.
Kezdve Aeneas Silvius Piccolomini (1405-1464) olasz humanista költőtől napjainkig, több történész és nyelvész igyekezett azonosítani azt a hét várat, mely névadója lehetett volna a Siebenbürgen-nek. Az erdélyi szászok első németországi történésze, August Ludwig Schlözer vetette fel először azt a feltételezést, hogy a Siebenbürgen név egy Szeben várát jelentő Cibinburgból származhat. Ezt a nézetet később Rudolf Rösler, majd Hunfalvy Pál is osztotta. Véleményünk szerint ezt a történelmi és nyelvészeti kérdést csak akkor közelíthetjük meg tudományos alapon, ha felderítjük, hogy a Siebenbürgen név eredetileg mit jelentett. Ha ezen a történelmi-földrajzi úton közelítjük meg a kérdést, véleményünk szerint közelebb kerülünk a megfejtéséhez. Vissza

Tartalom

TANULMÁNYOK
Binder Pál: A „Siebenbürgen" fogalom jelentésváltozatai. A „comitatus Cibiniensis"-től Erdély német nevéig 355
Sebők László: A romániai magyarok száma a népszámlálások és az egyéb statisztikák szerint 382
KÖZLEMÉNYEK
V. Király István: Társadalmi harcok Csíkszékben a határőrezredek szervezésének korában 403
Tófalvi Zoltán: A sóvidéki népoktatás története 1848-ig 427
Szabó Dániel: Egy választás Erdélyben (1869) 449
TÖRTÉNETI IRODALOM
Heinrich Gábor: Köpeczi Béla, Makkai László, Mócsy András stb.: Erdély története I-III. 465
Vigh Zoltán: Lev Gumiljov: Drevnyaja Rusz i Velikaja Sztyep 470
Font Márta: Ex ipsis rerum documentis 474
Teke Zsuzsa: Rózsa Feuer-Tóth: Art and humanism in Hungary in the age of Mathias Corvinus 476
Niederhauser Emil: Die Kaiser der Neuzeit 1915-1918 478
Niederhauser Emil: Banské mestá na Slovensku 479
Hóvári János: Gerhard Seewann: Bestandkatalog der Bibliothek des Südost-Instituts München 482
Niederhauser Emil: Listy Mateja Bela: Na vydanie pripravil a preloil Juraj Pavelek 483
Egyed Ákos: Batthyány Lajos gróf főbenjáró pöre 486
H. Haraszti Éva: S. Shakravarty: The Raj Syndrome. A Study in Imperial Perceptions 488
Jemnitz János: Eric J. Hobsbawm: The Age of Empire 1875-1914 490
Kőhegyi Mihály: Deák Antal Ferenc: A Magyar Vízügyi Múzeumban őrzött Széchenyi-iratok katalógusa 492
Senga Toru: Bibliography of Central Asian Studies in Japán 493
Lukács János: Romsics Ignác: Bethlen Isvtán. Politikai életrajz 495
Pótó János: Bak M. János, Kozák Gyula, Litván György, Rainer M. János: Az 1956-os magyar forradalom. Reform - Felkelés - Szabadságharc - Megtorlás. Történelmi olvasókönyv középiskolásoknak 497
KRÓNIKA
Gerics József: Kumorovitz Lajos Bernát (1900-1992) 500
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem