Száz félév - Fél százév/Veszprémi MéTa

Előszó

Száz félév - Fél százév

Félszázéves lettem, de nem vagyok vén! Sőt most érzem csak igazán magam erőm teljében. Fejlődök, terebélyesedek, szaporodom!
Hitted volna valaha?
Hitted volna egykoron, hogy eljön majd ez az ESZTENDŐ?
Hitted volna akkor, mikor még csak egyetlen épület állt, úgy ahogy, félkészen, de az előadások már elkezdődtek a T-előadóban. Már a dörzsöltebbek sem emlékeznek arra, hogy akkor és ott ki is volt az első előadó: Straub a Piusz, vagy Nemecz Ernő! Ezt ők sem tudták eldönteni, pedig mennyi évük volt rá.
Hogyan is emlékeznék ÉN, ilyen öregen?
Ti tán emlékeztek?
Hogy emlékezhessetek, összegyüjöttem e fél évszázad diákhagyományait, diák humorát, hogy a múltunkat megfényesítsem, a elméteket újra élesítsem, az emlékeket maivá tegyem. Hiszem, hogy a régi emlékek kopnak, megszépülnek, a sztorik már-már csak foszlányokban léteznek fejeitekben. Ilyenkor jó lenne nagyon pontosan emlékezni arra, hogyan is volt annak idején, mikor a könnyeitek potyogtak a röhögéstől.
Most talán azért párásodik a szemüvegetek, mert nem jut eszetekbe, hogy hol, mikor és miért is kellett potyogniuk?

Veszprémi Méta

A Veszprémi MéTa első (és várhatólag utolsó) kötetét tartod a kezedben ha erről az oldaláról nyitod ki a Jubileumi Humorgyüjteményt, kedves olvasó. De ne tévesszen meg a cím: nem az Egyetem ötven évének sporttörténetét írjuk! A MéTa nem arra a labdajátékra utal, melyről oly sokat olvashatunk Jókai vagy Mikszáth műveiben; azért választottuk ezt a címet, mert
- játékos, és
- egyúttal az Egyetem jelenlegi két karának (Mérnöki Kar, Tanárképző Kar) kezdő szótagjait is tartalmazza.
Hogy miért első? Hát, mert ilyent még nem csináltak!
Hogy miért utolsó? Hát azért, mert a legközelebbi jubileum alkalmából, 2024-ben, az Alapítás 75. évfordulójának ünnepén, remélhetőleg már nem ilyen címen, hanem mondjuk Veszprémi MéTaTeJoKöBö néven indíthatják a jubileumi kötetet azok a kései utódaink, aki most még az egyetem padjait (jó esetben a tanseggi széket) koptatják. Hiszen akkor szeretett egyetemünknek legalább annyi karja lesz mint Visnu istennek: a Mérnökin, a Tanárin kívül talán Természet-, Jog-, Közgazdaság- és Bölcsészet-tudományi Kar is. Nem irígylem az akkori rektort: nem két, hanem hat dékán közt kell majd igazságot tennie! Vissza