Előszó
Nagy gondossággal és szakértelemmel megírt, adatokban gazdag könyvecskét vett kezébe a tisztelt olvasó. A MÁV Rt. területi igazgatóságai az elmúlt évtizedben egyre több figyelmet fordítanak a jubiláló vasútvonalak emlékeinek összegyűjtésére, a róluk való méltó megemlékezésre. Az 1996-os év, a magyar vasút 150 éves nagy jubileuma megerősítette igyekezeteink helyességét, s azt is bebizonyította, hogy az emlékek megőrzése nemcsak a vasutasok, a szakmabeliek feladata, hanem az érintett települések lakosai, önkormányzatai is őszinte érdeklődéssel fordulnak felénk és szívesen társulnak a vasúti évfordulók megünnepléséhez.
Így történt ez a most első százéves szolgálatát letöltő Félegyháza-Majsa Helyiérdekű Vasút megnyitásának jubileumán is.
A századfordulós vasútépítések a Duna-Tisza közötti területet egyre sűrűbben hálózták be. 1895-ben a Szolnok-Kiskunfélegyházi HÉV nyitotta meg vonalait a nagyérdemű utazóközönség előtt.
A lakosság egyre inkább érezte, hogy megszűnt a bezártsága, nem lett tovább a kerékmarasztaló utak foglya. Az egésznapos kocsizást fölváltotta az 1-2 órás vonatozás lehetősége. Lüktetőbbé, gyorsabbá vált az élet, elérhetőbb lett a város, a távoli táj. Száz éven át az a vasút a fejlődés, a dinamika, a boldogulás vonala volt. Reményeink szerint e feladatának a jövőben is töretlenül megfelel, hűen szolgálja utasait, fuvaroztatóit.
Könyvünk mérnöki alapossággal szól a vasútvonal minden műszaki létesítményéről, üzemeléséről, pénzügyi-gazdálkodási helyzetéről. Név szerint a vasút tervezőit, igazgatósági, felügyelő-bizottsági tagjait, a különböző beosztású vasúti vezetőket említi meg. A jubileum legyen alkalom arra is, hogy emlékezzünk a száz év alatt is szoláglatot teljesítőkre, akik életük egy részét - vagy egészét - e vasút ügyének szentelték.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal