Szavalókönyv

Tartalom

A költemények sorrendje felvilágosító jegyzetekkel.
ELSŐ RÉSZ

1. Családi kör.. ... 13
Idyll. A leíró elbeszélés egyszerű, megkapó, részletei egy teljes,
harmonikus egészbe olvadnak össze, melyből mélyebb jelentőségű helyek emelkednek ki, mint az öreg pór, az eladó leány s a béna harczfi képei. Verselése alexandrin, nyolczsoros, páros rímű strófákban.
2. A falusi kis lány Pesten ... ... 17
A naivitás legbájosabb színeivel ékesített leíró elbeszélés. Két
fő episódja, a "könyves úrfiak" s az "ezüstös ruhájú úr", képezik két
szakaszát, melyek végül a legnaivabb befejezéssel vannak koronázva.
Verselése háromütemű tizenegyes, páros rímekkel.
3. Bánkódó férj - ... ... ... ... 19
Lyrai epigramm. Egy rövid adoma a tatár futásból, mesteri
rövidséggel, lyrai éllel és csattanó befejezéssel, mely az utolsó szóban lel megoldást. Különösen szépek a nagy virtuozitással odavetett egy-egy szavas, de találóan festő jelzők. Verselése kétütemű nyolczas, kétszer rövidebb sor által megtörve. («Jön a tatár.» «Szegény tatár.» Rímelésé páros.
A fülemile - ... - - - - - - 20
Víg költői elbeszélés, mesterműve a comicus külső cselekmény
alá rejtett satyricus tendentiának, mely a magyar nép lobbanékony,
pörkereső s semmiért veszekedő természetét ostorozza. Három fő
része az esemény elbeszélése, a panasz s a bíró Ítélete, melyet gunyoros bevezetés előz meg s ugyanolyan, a sarcasmusig éles befejezés zár be. Verselése mint az előbbié.
Három a daru 25
Gúnyoros elbeszélő költemény, melynek satyricus éle csak az
utolsó szakban lép előtérbe s a végsorban úgyszólván közmondássá
lett "Három a daru holtig" mondatban eulminál. Az egyszerű bevezetés a nő kötekedése, a hirtelen baj, a felfordult ház zavara fokozatosan készítenek elő a csattanós befejezésre. Verselése mint az előbbié.
6. Petike ... .. 30
Egyike Vörösmarty nem nagyszámú kísérleteinek a népies
terén. Durczás parasztfiú kedélyes rajza, a kiben az időelőtti affektált
szerelmi bánat van karrikirozva, könnyen folyó, párbeszédes menete
éles megkülönböztetést kíván. Verselése kétféle. Háromütemü tizenegyessel kezdődik és zárúl, melyet egyidőre («Ármányadta Petikéje») kétütemű nyolczas tör meg. Eímelése páros.
7. Csokonai- - - - -- - - 33
Derült episod a borkedvelő költő életéből, melynek komikumát
a visszatérő név-refrain s az utolsó szak belső ríme a sorban neveli.
Verselése hatsoros jambus lejtelmű strófa páros és félrímekkel, melyek nemcsak hogy egyhangúakká nem válnak, sőt a «Csokonai Vitéz Mihály» refrain által a komikumot növelik.
8. Csokonai diák korában - - - ... 31
Ugyanolyan, de szélesebb kidolgozású episod. A komikum az
előadás ünnepélyes lassú menete s a közbe toldott komoly részletek
által érdekfeszítőleg neveltetik.
9. A legszebb ének ... 37
Költői vonás Mátyás király jellemzéséhez, egy kisebb elbeszélő
költemény keretében. Az igazságos fejedelem nem azt a dalnokot jutalmazza, ki a legfellengősebb szavakban dicsőítette, hanem azt, ki dicsőségének osztályosait vele együtt említi föl. Az agg, biboros Szécsi fönséges köszöntője emelkedetten zárja a költeményt, mely nyolcz soros félrímű strófákban van írva.
10. Mátyás király Gömörben ... 40
Oktató irányú kisebb elbeszélő költemény a nagy fejedelem egy
másik erényét, meleg szeretetét a nép iránt, tüntetvén föl. Az emelkedett előadás, a széles Niebelungen-strófa (középmetszetes tizenháromtagú sorok, páros rímeléssel) epikai fönséget kölcsönöznek a költeménynek.
11. Ágotha kisasszony ... ... 42
Költői megható vonásokkal festett életkép, mely egy szerencsétlen nőnek szívét tárja elénk, kit a remény el nem húnyó tüze táplál. Megkapó igazság és a mellett gyöngédség szól hozzánk e műben.
12. Az obsitos ... ... ... ... ... ... ... ... 45
Víg költői elbeszélés, a közmondásossá lett Háry János viselt
dolgai vizén és szárazon, az obsitos-henezegés, nagyító hazugság s
naiv népies felfogás találó feltüntetése által nagy mértékben comicussá téve, mit a széles, méltóságteljes Niebelungen-strófa nagyban emel.
13. Pató Pál ... ... ... ... ... 54
Satyra. A maradiság, a léha tétlenség gúnyos ostorozása; a
gondatlan Pató Pálban a letűnt évtizedek magyarja áll előttünk, kit
a költő szólítgat a munkásságra, tevékenységre. A maró refrain «Ejh,
ráérünk arra még!» a költő keserű érzelmeivel is vegyítve van.
Árokháti Lörincz ... ... ... ... ... ... ... 56
Humoros elbeszélő költemény. Vidám epizód a török világból,
Tompának azon utolérhetlen kedves derűjében tüntetve fel, melyet
a költőnek oly kevés művében találhatunk. A pasa tehetetlen dühe a
vázkatonák ellen s a Lőrincz levele magasra fokozzák a költemény
komikus hatását. Verselése is sajátos, öt sorból áll s a két első s két
végső sor párrímes. Az utolsó előtti, gúnyorosan rövid sor fokozza a
hatást.
15. Szép asszony ... ... ... 58
Verseny darab a 3. sz. alatti Kisfaludy-féle «Bánkódó férj» ellenében. Szélesebb, lyrai, terjengő kezelés, az epigrammi él hiánya a mögé sorozzák. Nyelvezete is lényegesen elüt amazétól s így hatása is lassúbb.
16. Mák Bandi... ... ... ... ... ... ... - 00
Népies elbeszélő költemény, nagy vonásokkal a lélek világából
tár elénk képeket, melyek lélektani mélységgel és költői erővel vannak rajzolva. Versalakja párrímes alexandrin sorok.
17. Elfrida - - ... ... - 63
Balladaszerű, költői elbeszélés, mely egy közmondást illustrál
találó, a ködös Britannia éghajlata alatt lefolyó eseménnyel. Pompás verselése, s a játszi könnyed rímelés nagyon emelik a hatást.
18. A csárda romjai -- -- 73
Irodalmunk egyik legszebb leíró költeménye, melyet a költő
phantasiájából születő alakok népesítenek meg, mindegyik jellemző
önmagában s a környezetre nézve. Verselése páros rímű kétütemű
tizenkettös.
19. Éji látogatás 76
Románcz, a szó teljes értelmében. Megragadó szépségű jelenet
a mély érzelem és igaz költöi kedély színeivel festve, mely fölött az
árvák bánata s a sírba visszatérő anya búja borong. Előadása a népies, annak legnemesebb megjelenésében. Verselése mintaszerű, négysoros, kétütemű nyolczasokból álló párrímes strófa.
20. A méh románcza - - - - - - 78
Mint czíme mutatja: románcz, a műfaj mintaszerű remekei
közé tartozó. Finom, lehelletszerű szövése, átlátszó, megillető egyszerűsége, a váltakozó érzelmek mesterileg rövid és igaz festése, a
szavalás legnehezebb feladatai közé sorozzák. Csengő, egy- vagy kéttagú ütemei, Arany mesterkezére valló rímei fokozzák a románcz hatását, mely egy harmatcseppben tükröztet egy kis világot.
21. Heten vagyunk - - - - - 79
A gyermeki kedély égi naivságának költői rajza, Szász Károly
mesteri fordításában. A gyermekszív, mely angyali egyszerűségében
a halált nem tartja elválasztó határnak, s nem borzad a sír sötét
halmától, mely alatt testvér szív porlad, megható igazsággal van rajzolva, a párbeszéd formájában. Verselése négysoros, jambus lejtelmű, félrímes strófa.
Allegóriája egy forrón szeretett környezetéből kiragadott s
idegen, emésztő világba száműzött költői léleknek. A panasz fájdalma, az epedés kínja, a szomj és hervadás gyötrelme erőteljes költői
színekkel; ez s az vannak festve s elegicus s a szavalóra nagy feladatot rónak. Verselése négyes, félrímű, tizenkéttagú sorokból szerkesztett strófa.
23. Túlvilági kép - - - - - - 84
Rhapszodikus hatalmas költői fantáziával rajzolt képe egy lázálomnak, mely hatalmas erővel buzog a költemény gyors és kifejező versalakján át, míg végül enyhítő, megnyugtató befejezéssel zárul. Versneme a «Szózat»-é, félrímekkel, hyperromanticuma a
költő ifjúságára vall.
24. Pázmán lovag ... ... 91
Víg ballada, mely ragyogó színekben festi a Mátyás vidám
lovagkorát. Pázmán féltése- és komikus bünhödésének mesterirajza, bámulatos technikával kezelt versalakja e nemben mintaszerűvé teszi.
25. Tetemre hivás 98
Ballada, a műfaj kellékeinek teljes érvényre juttatásával.
Arany J. következő megjegyzéssel kíséri e művét:«A középkori istenitéletek egy neme, midőn a gyilkosság gyanújában levőket a meggyilkolt holtteste fölé állították, hogy az újra megeredő vér bűnös voltukat bizonyítsa. Istenitéleteknél hazánkban egyházi részről a káptalanok ügyeltek föl; világi részről a pristaldus nevű tisztviselő járt el.
Ezért van a jelen költeményben egy kanonok s az itt (minden további igény nélkül név helyes voltára) pörosztónak mondott pristáld. Nagyszabású tragikai cselekmény, drámai hévvel és gyors lefolyással, zengő anapaestikus versalakban megteremtve. Greguss elméletének a balladáról gyönyörű érvényesülése «Tragoedia dalban elbeszélve».
26. Toldi két első éneke --- - - - - 101
A trilógia első részének azon töredékei, melyek a vaskezű és
aranyszívű Toldit oly gyönyörűen jellemzik. Az első ének festői
tájrajza a költői részletezés mintaképe. Toldi festése erős, hatalmas,
plastikus. Mint ilyen a plastikai irálynak is mintája.
MÁSODIK RÉSZ.
1. Búcsú - - - - -- 110
Elégikus, honfibánatot s magasztos költői emelkedettséget lehelő költemény, a hazaszeretet megható, fölemelő nyilvánulása költői képekben. Hatsoros kereszt- és párrímű, jambikus strófákban.
2. Szép Ilonka 112
Kisebb költői elbeszélés, a Vértes vadonának szép virágáról,
Ilonkáról, kinek tiszta, ábrándos szerelme, bánata s liliomhulláshoz
hasonló hervadása van előadva Vörösmarty gyönyörű nyelvezetével.
Három szak, mind a három egy-egy szakasza a megtörő szív szomorú
játékának. Verselése hatsoros, kereszt- és páros rímű, trochaeus lejtelmű strófa.
3. A gólyához 117
A honfibánat, az ötvenes évek keservének kitörése, a gólyához,
e népies vándormadárhoz intézve, kinek két hazája van, míg nekünk
csak egy volt, az is elveszett. A költői keserv megnyugvást nem talál
8 fájó disharmoniában végződik. Verselése páros rimű négysoros,
jambus lejtelmü strófa.
4. Levél egy Icibwjdosott barátom után ... ... 119
Költői levél, elegiai komor színezettel Kerényi Frigyeshez, kit
az ötvenes évek szomorú viszonyai hónát elhagyni, a távol Amerikába költözni kényszerítőnek, hol elővette a honvágy, s sírba vitte.
A levél alapeszméje, mely a 11-ik versszakban van költőileg kifejezve
az, hogy a hazát, melynek kebelén egykor boldogan éltünk, bánatában
elhagyni nem szabad. Verselése négy, párrímü tizenkéttagú sorból
szerkesztett strófa, melynek széles, méltóságteljes folyama az elegikus bánat méltó hordozója.
5. Angyal és ördög ... ... ... ... ... ... ... 122
A költemény végső soraiban kifejezett alapgondolatot gyönyörűen illustrálja egy költői mesével, melyben a két kép mesterileg fokozott festése e nemben legkitűnőbb műveink közé sorozzák. Verselése Szász Károly mintaszerű technikájára valló nyolczsoros,
keresztrímű, jambus lejtelmű strófa.
6. A hontalan ... ... 126
Románcz. A párbeszédes alak, melyben a költő a kétségbeesett menekülő lengyel hősnek szívfájdalmát festi, bő anyagot nyújt
a szavalónak úgy a színezésre, mint a gradatio kifejtésére. Versalakja négyes és hármas, páros és ölelkező rímű hatsoros strófa.
7. Salamon... ... ... 128
Elbeszélő költemény, melynek első része, az átkozódó király
ádáz haragja, a másodikkal, a hónáért imádkozó, haldokló királyi
remete rajzával mesterileg szép ellentétben áll. Versalakja hatsoros, jambus lejtelmű, kereszt- és páros rímű strófa.
8. Coriolán... ... ... ... ... ... ... ... ... 130
Konthoz hasonlólag kisebb hősi elbeszélő költemény, melynek
drámaias részei, különösen az átkozódva futó - s az anyja előtt megtörő hős rajza pathetikus, emelkedett. Verselése mint az előbbié.
9. Kont... ... ... ... ... ... ... ... 133
A régibb fogalmak szerint balladának tartották, Arany János
balladái mellett azonban csak a kisebb hősi elbeszélő költemény neve
illeti meg. Pathetikus hang az elbeszélő úgy, mint a beszéltető részekben, jellemzik. Versalakja négyes és hármas jambus, félrimekkel.
10. A magyarokhoz ... ... ... 138
Oda. Toldy szerint «Mint a vészharang zúgását verte fel az
álmodó nemzetet. E hatalmas dorgáló alaphang a fogyó viszontság
járma alatt való meghajolás kényszerfiségének zord beismerésével
törik meg, úgyszólván. Minden elmúlik, ez az örök igaz, leverő
igazság, melyben meg kell nyugodni. Versalakja nagyobb alkatú.
11. Elhagyott anya 140
A leányaitól elhagyott haza allegóriája. A hon, az édes, árva
anya kesereg, mert lányai égnek az idegenért, holott mindent neki
köszönhetnek. Az allegória a végső két sorban nyer megoldást és
magyarázatot. Versneme csonkítékos dcotylus, párrímekkel.
12. Sirrvon Judith 142
Ballada. A vétkes anya vezeklése, mely a végső szakban tragikai bűnhődéssel zárul, nagy erővel, megrázó hatással van festve. Alakja kétütemű tizenkettős páros rímekkel.
13. Szomor Dani 145
Ballada. A puszták fiának dalban irt tragoediája, ki el nem
árulja szeretettjét, ha a mély börtön nyeli is el, erőteljes, drámai
vonásokkal festett, a népies alak bája által is megragadó.
14. Egy szegény asszony 148
Románcz. Sötét képe a nagyvilági változandó sorsnak, mely
az egykor büszke és ünnepelt művésznőt az utcza porába veri le,
melyben a költő látja meg őt s az örök mulandóság, a változékony
emberi sors említésével kér számára alamizsnát.
15. A meghalt gyermek anyjához 150
Helyzetdal. Megragadó erővel rajzolja a gyermek elért mennyei boldogságával szemben az egyedül maradt anya veszteségét. A mennynek fönséges, a gyermeki szív kristályán áttükrözött képe e nemben a legszebb festések közé tartozik.
16. Midőn a gyermek jő ... ... 152
Idyll, az élet viharainak csendre szálltát festi az ártatlanság,
a béke angyalának, a gyermeknek közeledtekor. Mesterileg kezelt
néhány vonás egész világképet ad benne, mint Hugó Viktor művei általában.
17. Isten veled... ... ...154
Románcz. A búcsúzó, haldokló honfi végső sóhaja, Beranger
érzelmességével, melynek hatását mindenkor refrainnel fokozza.
18. Stuart Mária búcsúja - ... -. - --- ... 155
Románcz; hévteljes, néhol csaknem ódai emelkedésű profetiái
s a refrainszerüleg visszatérő első versszak e nem jobbjai közé sorozzák. Alaphangja elegikus, mindegyre emelkedő, befejezésében a
csöndes megadás bánatával.
19. Ha volnék kis madár ... ... 156
Lyrai költemény, alaphangja hévteljes szabadságvágy, mely
a refrain gyanánt szereplő czímsor által nyer minden versszaknál
emelkedett befejezést.
20. Madárfészek a templomban ... ... 158
Idylli alaphangú lyrai mű, mely a templom fönséges csendjét s a csevegő kis madarat állítja remek parallelben egymás
mellé. Fönséges a gyöngéddel, magasztos az egyszerűen kedvessel
váltakoznak, s olvadnak eggyé a záró versszakban. Ez utóbbi 7 költemény mind Szász Károly műfordítása s e nemben irodalmunk legszebbjei közé tartozik.

Témakörök