Előszó
Még az ötvenes évek végén, amikor első nyelvművelő cikkeimet írtam, elveim a régi nyelvművelőt vagy inkább a nyelvvédőt jellemezték. Én is hittem; a nyelvművelésnek csupán az az egyetlen feladata,...
Tovább
Előszó
Még az ötvenes évek végén, amikor első nyelvművelő cikkeimet írtam, elveim a régi nyelvművelőt vagy inkább a nyelvvédőt jellemezték. Én is hittem; a nyelvművelésnek csupán az az egyetlen feladata, hogy féltékenyen őrködjék a nyelv tisztaságán, irtsa a helytelen kifejezéseket és a nyelvtől idegen szavakat. Bár már ekkor másoktól is megtanulhattam volna, saját írásaimon kellett rájönnöm, hogy az igazi nyelvművelésnek nem itt, hanem az anyanyelvi közműveltség növelésén, növekedésén át vezet. Ha "érdekes" cikkekkel sikerül felkeltenünk az olvasó figyelmét a nyelvről szóló írások iránt, akkor már ezekben az írásokban megbeszélhetjük a nyelvhasználattal összefüggő nehezett nyelvtani ismereteket, nyelvi kifogásokat is.
Az évek során a napilapokban, főleg a kolozsvári Igazságban megjelent mintegy háromszáz-hároszázötven hosszabb-rövidebb írásnak, cikknek több mint a fele a nyelv "titkai" iránt érdeklődő olvasók kívánságának és kíváncsiságának kielégítésére íródott. Kezdetben magamnak kellett kitalálnom e cikkek témáit, később az egyre sűrűbben érkező levelek, élőszóbeli megjegyzések maguk szabták meg írásaim tárgyát. A villamossági ellenőr azt akarta tudni, miért mondjuk: csőstül jön az áldás, egy üzem raktárosa, hogy milyen eredetű a nadrág szó, a földművelő pedig azt , hogy hányféle jelentése van a hodály szónak... És így tovább... Örömmel válaszoltam. Népszerűsítettem, közvetítettem - tehetségem szerinti könnyed hangvételű, közérthető stílusban - a nyelvészeti szakirodalomnak a kérdésekre vonatkozó eredményeit.
E cikkek egy részét kapja most kézhez az olvasó.
Ízelítőt abból, hogy egy szó, szólás mennyi történelmet sűríthet össze, mennyi emléket az elmúlt századok életéből. Egy-egy szó kapcsán világosság derül a nyelv és a valóság, a nyelv és a gondolkodás kapcsolataira. Hogyan alakítjuk nyelvünket a társadalmi valóság szükségleteihez. Miként bokrosodik egy szó népes családdá, hogyan növekedhet kifejező értéke újabb és újabb jelentésárnyalatokkal bővülve. Betekinthet az olvasó a szófejtés, a szótörténet világába: nyomon kísérheti bizonyos szavak jelentésbeli és alaki változásait. Szóba kerül a névadás; bizonyos személy- és helynevek eredeti értelméről, kialakulásáról olvashatunk...
Vissza