Szatmárcseke - Műemlékek

Szerkesztő

Éri István

Fotózta

Tahin Gyula

Fábián Béla

Budapest

'Éri István: Szatmárcseke - Műemlékek ' összes példány

Kiadó:	TKM Egyesület
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	16 oldal
Sorozatcím:	Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára
Kötetszám:	377
Nyelv:	Magyar
Méret:	16 cm x 12 cm
ISBN:	963-554-210-0
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér fotóval illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Hazánk keleti szegletében, Fehérgyarmattól 18 km-re fekszik a szatmári Tiszahát egyik leghangulatosabb települése, Szatmárcseke. Ősi nemesi község. Első írásos adat 1181-ben említi. Lakosai mindig magyarok voltak. A XVIII. század végén betelepedett szlovák és rutén telepesek lassan elmagyarosodtak s ma már csupán vallásuk különbözteti meg őket a törzsökös református népességtől. A község neve egy Cseke nevű erdőőr nevéből származik. A Szatmár előtag megkülönböztető szerepű, a vármegyei hovatartozásra utal. Településrendje soros beépítésű, néhol keresztcsűrös, szalagtelkes formájú.
A századok során több nemesi család birtokolta: a XIV. század elején a Szente-Mágócs nemzetség, majd a Darahy, Császlóczy, Báthori, Kende, Werbőczy, Perényi és más családok. A XVII. század derekától tartósan a Kölcsey és a velük rokon Kende család lakó- és birtokhelye, uradalmi központja. Korábban is találkozhatunk Csekével kapcsolatban a Kölcsey névvel. Ezt Nagy Lajos 1344-ben kiadott oklevele... Tovább