A csongrádi Kossuth-levelek

Előszó

A reformkor két meghatározó alakja gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos.
Az előbbi a Dunántúl szülötte, származása szerint és gondolkodásában arisztokrata. Kossuth Lajos felvidéki köznemesként az alakuló polgárság igényét, kívánságait fogalmazza meg.
Mindketten jártak Csongrádon. Széchenyi 1846-ban a Pannónián, a Tiszán elsőként végighaladó gőzösön utazva megállt Csongrádon is. Erről Kovács Lajos, a Tisza szabályozására alakult társulat választmányának, egyben Széchenyi legszűkebb környezetének tagja írja: „ ...A mint a csongrádi, szentesi, hódmezővásárhelyi nép közt megfordult, s a gőzhajóról kiszállva velök beszédve elegyedett, a mély tisztelettel és ragaszkodásnak oly őszinte szinlés nélküli megnyilvánulásait látta, hogy felette meg volt hatva." (Füzesi Péter: Csongrád város krónikája. Kézirat. 235.)
Kossuth is megfordult Csongrádon. Toborzó körútjának egyik állomásaként járt itt 1848 szeptember végén. Majd 1849 július utolsó napjaiban Szentesről Haynau serege elleni népfelkelésre buzdító levelet írt a csongrádiakhoz. (Kérdés, hogy ennek hatására-e, de kiverték az ellenséges előőrsöt. Haynau ezért bosszúból felgyújtatta a várost.) De mindezeket megelőzően, 1845-1846-ban a település örökváltsága ügyében ügyvédként működött közre. Erről kilenc, Csongrád korabeli vezetőihez intézett levele tanúskodik. Erdélyi Péternek, csongrádi középiskolai tanárnak, a Tari László Múzeum helytörténészének évekig visszatérő kutatási témája, és a levelek hasonmás kiadása régi álma volt. Most megvalósult. Ebben partnerei lettek szerzőtársként Szathmári István nyelvészprofesszor, szerkesztőként a múzeum igazgatója, az ICON Stúdió, a Juhász Nyomda munkatársai, a fordítók, nem utolsósorban az anyagi feltételeket biztosító intézmények, a kiadó.
Reméljük, hogy az érdekes, izgalmas csapatmunka eredményeként a kiadvány a szakma és a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat.
Csongrád, 2001. július 19. Vissza