A KGST általános szállítási feltételek

Egységes törvény a nemzetközi kereskedelemre

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Szász Iván: A KGST általános szállítási feltételek ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1974
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	421 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-220-070-5

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A jogegyesítés - korunk követelménye	29
A külkereskedelem jelentőségének növekedése	29
Erőfeszítések a közjogi akadályok elhárítására	31
A magánjogi-polgári jogi szabályozás különbözőségéből adódó bizonytalanság	31
A különbözőség okai	33
Erőfeszítések a nemzetközi kereskedelem jogának egységesítésére	35
Az adásvétel	36
A nemzetközi fizetések	40
A választott bíráskodás	42
A hajózás, a fuvarozás, az ipari tulajdon és a szerzői jogok védelme terén	44
Az UNCITRAL feladata és tevékenysége	48
A jogegyesítési tevékenység területei és módszerei
Szervezetek	52
A jog és az általános feltételek egységesítésének összefüggése	53
Direkt és indirekt jogegyesítés	62
A regionális és univerzális törekvések kapcsolata	70
A jogegyesítés igénye a KGST-ben	73
Az Általános Szállítási Feltételek kialakulása, fejlődése	77
Az általános feltételek a KGST megalakulása előtti időkben	77
Az 1951. évi KGST Általános Egységes Kereskedelmi Feltételek	79
Bilaterális általános feltételek a KGST-n kívüli szocialista országokkal	80
Az 1958. évi ÁSZF	81
Bilaterális kiegészítések, tartalmuk korlátai	83
Az elszámolási rendszer továbbfejlesztése	87
Az 1968. évi ÁSZF	87
Típusfeltételek	89
Bilaterális ÁSZF-ek a távolkeleti szocialista országokkal	89
Kubai ÁSZF	90
ÁSZF-ek Jugoszláviában	90
A KGST Általános Szállítási Feltételek - Eredmények és feladatok	93
Az ÁSZF, a nemzetközi vételre széles körben alkalmazott direkt, egységes normarendszer	93
Az ÁSZF az eddigi legfeljettebb megoldás
Direkt és indirekt módszer komplex alkalmazása	94
Vertikális egység	94
Anyagi és eljárásjogi szabályozás összekapcsolása	95
Külső egység	96
Az általános jogi rendszer része	96
A fejlesztés rövidtávú feladatai	96
Vannak-e távolati feladatok?	98
Általános feltétel vagy jogszabály?	99
A jog és az általános feltétel viszonya	99
Jog, amely a szállítási feltétel struktúráját követi	101
A továbbfejlesztés feladatai	102
Szállítási feltételek mint az ÁSZF kiegészítői	103
Az Általános Szállítási Feltételek és a jogegyesítés	105
Része-e az ÁSZF a jogegyesítési folyamatnak?	105
Az ÁSZF sajátos vonásai - a szocialista gazdasági együttműködés	107
A külkereskedelmi forgalom determináltsága (gazdaságpolitika, tervkonzultáció, termelési együttműködés, árucsereforgalmi államközi megállapodások)	108
A polgári jogi szerződés determináltsága (alanyok, tárgy, határidő, ár), Determináltság és automatizmus, A Polgári jog sajátos szerepe	114
Az ÁSZF-et jogegységesítésként való felfogás tagadása	117
A megvalósítás szintjének különbözősége, a belső megoldások szerepe	119
A jogegységesítés, mint kifejezés jogosultsága	122
Az ÁSZF mint a világszerte folyó jogegységesítés része	123
Az ÁSZF kapcsolata a belföldi jogokkal	125
A belső joghoz való viszony jelentősége a továbbfejlesztésben	125
A lex mercatoria nem államok feletti jog	125
A nemzetközi elemek kohéziója	126
A koherens szabályozás nem elkülönült normarendszer	127
A belső joggal való kapcsolat (a nemzeti normarendszer része, visszautalás a nemzeti normarendszerre, az életviszonyok kapcsolata, kiindulási alap, együttes érvényesülés)	131
Az ÁSZF értelmezése	133
Speciális problémák felvetése	133
Az értelmezés módszerei	133
A jogtudomány szerepe	136
A bírói gyakorlat	137
Egységes fórumrendszer	137
Az ÁSZF kidolgozói	138
Ha az értelmezésnél más normarendszer szükséges...	138
Direkt szabályozás és utaló normák az ÁSZF-ben	141
Kombinált szabályozás	141
A 110. paragrafus	141
Az alkalmazás problémái	143
A 68. paragrafus (3) bekezdése	144
Más utaló szabályok az ÁSZF-ben	145
A 110. paragrafustól való eltérés lehetősége	146
Törekvés a direkt szabályozásra	146
Az utaló norma sem ad mindig megoldást...	149
Az ÁSZF mint nemzetközi szerződés	151
Multilaterális nemzetközi kötelezettség-e az ÁSZF érvényben tartása?	151
Az ajánlás meghozatalának jogkövetelményei	152
A tagországok elfogadó nyilatkozatának hatálya	154
A kötelezettség tartalma (fenntartások, interreláció az elfogadó nyilatkozatok között, módosítás, megszűnés)	156
A bizonytalanság feloldásának lehetőségei	160
Nem fontosság szerint	161
Az ÁSZF normáinak jellege	163
A megítélés bizonytalansága	163
Az ÁSZF normáian jellege, a preambulum értelmezése	163
Az ÁSZF normái jellegének további fejlődése. A diszpozitív normák fejlődésének tendenciái	169
Az ÁSZF által szabályozott ügyletek köre	173
Az alanyok köre, a külkereskedelmi monopólium korszerű értelmezése, államigazgatási szervezet mint alany	173
Az áruk köre	185
Az ügylettípusok köre. Az "áruszállítás" fogalma	186
Az állami aktusok a polgári jogi szerződésekre	191
Az állami és vállalati kötelezettségvállalás különbözősége	191
A kötelezettségvállalások tartalmi kapcsolata. Az állami kötelezettségvállalás módosulásai, a módosulás hatálya	192
Egyoldalú állami intézkedések	196
A szerződés megkötése	201
A szerződéskötés szerepe az adásvétel létrehozásában	201
A szabályok jellege	203
Az akaratmegegyezés szükségessége	204
A szerződés létrehozása	205
Írásbeliség	205
Miben kell megállapodni?	207
Ajánlati kötöttség	211
Elkésett, eltérő ajánlatfelfogás	215
Szerződéskötés előtti tárgyalások	215
A szerződés tartalma	217
Az eladó kötelezettségei	217
Az áru minősége	217
Az áru mennyisége	224
Az áru átadása, tulajdonjog, paritás	229
A vevő kötelezettségei (átvétel, fizetés, egyéb kötelezettségek)	234
Felelősség a szerződésszegésért	237
A szabályozás jellemzése	237
Az eladó késedelmének jogkövetkezményei	239
Kötbér	239
Elállás	242
Kártérítés	244
A szabályozás rendszere	245
A mennyiségi hiány. A minőségi hiba és jogkövetkezménye	246
Javítás, csere	246
Elállás	247
Kötbér	251
Kártérítés	253
A jótállás	257
A nemteljesítés	261
A vevő szerződésszegésének jogkövetkezményei	264
Az áru átvételének elmulasztása	264
A fizetés elmulasztása	265
Az egyéb követelmények megszegése esetén	266
A felelősség alól mentesítő okok	267
A továbbfejlesztés napirenden levő kérdései	268
Kötbérfizetésre vonatkozó szabályok továbbfejlesztése	270
A kártérítésre vonatkozó egységes normák létrehozása	278
Az elállás egységes szabályozásának megteremtése	291
A további fejlesztés	296
A szerződésszegés szabályozásának rendszere	296
A felelősség alól mentesítő okok hatóköre	297
A jótállás és szavatosság egységben történő szabályozása	298
Nem egységesített normák további egységesítése	298
Szövegpontosítás	298
Az ÁSZF hatása más nem egységes normák felelősségi rendszerére	298
Az ÁSZF felelősségi rendszere és az 1964. évi hágai törvény, valamint az UNCITRAL-tervezet	299
Az igények érvényesítése	305
Az igények bejelentése	305
A jogviták elbírálása	308
Az elévülés	313
Az Általános Szállítási Feltételek távlati továbbfejlesztése	317
Az általános jogi rendszer fejlesztése mint az ÁSZF fejlesztése	317
A kötelem növekvő részének direkt normákkal való szabályozása
A törvényre jellemző struktúra és szabályozástechnika összekapcsolasa általános feltételek kidolgozásával, elnevezés
A normák jellege, a diszpozivitás jövője
Eszközök és megoldások korszerűsítése
Az anyagi jog és eljárási jog további összekapcsolása
A nemzetközi kötelezettségvállalás formájának fejlesztése
Egységes joggyakorlat	317
Külső hatások a fejlesztésben
A szabályozott életviszony sajátosságai
Nemzeti jogok
Más régiók jogegységesítési megoldásai
Univerzális jogegyesítési megoldások	322
Függelék	325