kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 654 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-230-076-9 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal, színes fotókkal illusztrálva. |
A GAZDASÁGOS TEJ- ÉS MARHAHÚSTERMELÉS FELTÉTELRENDSZERE (Dr. Guba Sándor, Dr. Ember János) | |
A kereslet | 18 |
A hazai fogyasztás és a várható igények | 18 |
A várható exportlehetőségek | 24 |
A tej- és tejtermékexport perspektívái | 24 |
A marhahúsexport | 25 |
A tej- és marhahústermelés gazdaságossága | 28 |
A ráfordítások hatékonysága | 28 |
A tej- és marhahústermelés jövedelmezősége | 34 |
A különböző termelés irányok jövedelmezőségének feltételei | 36 |
Az iparszerű termelés | 40 |
Objektív feltételek | 40 |
Szubjektív feltételek | 42 |
Ajánlott irodalom | 44 |
A TENYÉSZTÉS (Nemesítés) - Dr. Dohy János, Dr. Guba Sándor | |
Az értékmérő tulajdonságok és "súlyozásuk" | 47 |
Tejtermelés és tejalkotórészek | 47 |
A tejtermelést befolyásoló egyéb értékmérő tulajdonságok | 52 |
A hústermelő képesség | 61 |
A küllemmel szemben támasztott igények | 73 |
A termelési tulajdonságok megfigyelése (ellenőrzése) és nyilvántartása | 81 |
Adatgyűjtés a tejtermelő üzemekben | 82 |
Adatgyűjtés a hústermelésre szakosított, iparszerű technológiával működő üzemekben | 85 |
A szaporodásbiológiai tulajdonságokra vonatkozó adatgyűjtés | 86 |
A törzskönyvezési rendszer (törzskönyvi osztályba sorolás) elvei és példái | 88 |
A tenyészértékbecslés és szelekció | 93 |
Az ősök és az oldalági rokonok értékelése | 96 |
Tenyészértékbecslés a fenotípus (saját teljesítmény) alapján | 98 |
Az ivadékvizsgálat | 100 |
A jelenleg tenyésztett és az ipari rendszerű telepeken használható fajták és értékelésük | 109 |
A kettős hasznosítású fajták | 109 |
Tejelő fajták | 118 |
Húsfajták | 126 |
A tenyésztési eljárások | 136 |
Fajtatiszta tenyésztés | 138 |
Keresztezési eljárások | 145 |
A tenyésztő- (nemesítő) munka tervezése és szervezése | 157 |
Új tudományos eredmények várható hatásai a tenyésztőmunkára (dr. Horváth Miklós közreműködésével) | 161 |
Ajánlott irodalom | 165 |
TAKARMÁNYOZÁS (dr. Guba Sándor, dr. Laki István, Vörös Ferenc) | |
A szarvasmarha takarmányfelvételét befolyásoló tényezők | 167 |
A kérődzők takarmányfogyasztását befolyásoló élettani tényezők | 168 |
A kérődzők takarmányfogyasztását befolyásoló fizikai tényezők | 170 |
A szarvasmarha emésztési sajátosságai | 174 |
A kérődzés és befolyásoló tényezői | 174 |
A bendő- és az emésztőfermentumok kialakulása | 176 |
A takarmányok táplálóanyagainak emésztése | 180 |
A megemésztett táplálóanyagok hatása az állati termékek előállítására | 186 |
Egyes vitaminok szintézise a bendőben | 190 |
A kérődzők ásványianyag-ellátása | 191 |
A kérődzők ivóvízellátása | 195 |
A tömegtakarmányok termesztése az ipari rendszerű termelési körülmények között | 196 |
A takarmánynövények összetételének változása a megváltozott körülmények között | 197 |
A takarmányozástechnológia változásának hatása a táplálóanyag-ellátásra | 200 |
A hasznosítás szerinti igény a takarmánytermesztéssel szemben | 202 |
A takarmányellátás szervezése | 203 |
A fontosabb takarmánynövények tárolása és felhasználása | 205 |
A takarmánynövények tartósítása | 205 |
A kukorica | 217 |
Cirokfélék | 222 |
A lucerna | 225 |
A legelő és a kaszáló | 229 |
Szántóföldi és ipari melléktermékek | 234 |
Keveréktakarmányok, koncentrátumok, takarmánykiegészítők | 243 |
Abrakkeverékek nyers- és alapanyagai | 244 |
Koncentrátumok | 245 |
Takarmánykiegészítők | 247 |
A keveréktakarmányok gyártása | 250 |
A takarmányozás higiéniája (dr. Horváth Miklós) | 252 |
A tömegtakarmányok felhasználásának higiéniája | 252 |
Az abraktakarmányok felhasználásának higiéniája | 254 |
A takarmányvizsgálatok, takarmányminősítés | 256 |
Ajánlott irodalom | 258 |
ELHELYEZÉS, ISTÁLLÓGÉPESÍTÉS (dr. Guba Sándor, Harsányi Lehel, Vörös Ferenc, dr. Horváth Miklós) | |
A szarvasmarha igényei az elhelyezéssel szemben | 261 |
Az iparszerű szarvasmarhatartó telepek létesítésének üzemi és közgazdaságai szempontjai | 268 |
Tejtermelő tehenészeti ágazat | 269 |
Húshasznú tehéntartási ágazat | 272 |
Tenyészüsző-nevelő ágazat | 273 |
Hizlalóágazat | 274 |
Állategészségügyi igények az iparszerű szarvasmarhatartásban | 275 |
Járványvédelem (dr. Horváth Miklós) | 276 |
A külső és belső élősködők elleni védekezés | 280 |
A szarvasmarhatelepek létesítése (Mártha Sándor közreműködésével) | 282 |
Tervezés, előkészítés | 282 |
Épülettípus, teleprendszer | 284 |
Szarvasmarhatelepek elrendezése | 292 |
Az istállók belső elrendezése | 294 |
Járulékos létesítmények | 295 |
A felújítás (teleprekonstrukció) | 296 |
Az iparszerű szarvasmarhatartásban alkalmazott technológiai folyamatok és gépesítésük | 300 |
A gépesítés igényei és lehetőségei | 300 |
A takarmányozás gépesítése | 300 |
A trágyaeltávolítás gépesítése | 307 |
Az ivóvízellátás berendezései | 317 |
A fejés és tejkezelés gépei és berendezései | 318 |
Tejhűtő és tejtároló berendezések | 331 |
Ajánlott irodalom | 334 |
A TEHÉNTARTÁS TECHNOLÓGIÁJA (Wolf Gyula, dr. Horváth Miklós) | |
A tejtermelésre szakosodott tehéntartás technológiája | 338 |
A tenyésztéssel kapcsolatos feladatok | 338 |
A tehenek táplálóanyag-szükséglete és takarmányozása | 342 |
Tartási módok | 361 |
Szaporítás | 381 |
Fejés | 393 |
A tehenek ápolása | 413 |
A hústermelésre szakosodott tehéntartás technológiája | 417 |
A tenyésztésel kapcsolatos feladatok | 418 |
Táplálóanyag-szükséglet | 419 |
A húshasznú szarvasmarhatartás takarmányozásának hazai adottságai | 422 |
Tartási módok | 430 |
Szaporítás | 434 |
A tehenek ápolása | 437 |
Járványvédelem | 437 |
Ajánlott irodalom | 438 |
A BORJÚNEVELÉS TECHNOLÓGIÁJA (dr. Stefler József) | |
Általános szempontok a borjúnevelésben | 441 |
Kapcsolat a tehenészettel | 441 |
A borjak ivar szerinti eltérő növekedése és fejlődése | 442 |
A borjú igénye a környezeti tényezőkkel szemben | 443 |
A borjak takarmányozása | 446 |
A borjak táplálóanyag-szükséglete | 446 |
A borjak fontosabb takarmányai | 446 |
Az itatások száma | 456 |
Az itatóedények megválasztása | 456 |
A tejitatás higiéniai szabályai | 457 |
Tartási rendszerek a borjúnevelésben | 458 |
Profilaktórium | 459 |
Borjúistálló | 460 |
Utónevelő | 468 |
A borjak ápolása | 470 |
Az újszülött borjú ápolása | 470 |
Ápolási munkák a borjúistállóban (dr. Horváth Miklós) | 471 |
Állategészségügyi feladatok a borjúnevelésben (dr. Horváth Miklós) | 472 |
Járványvédelem | 473 |
Coli-hasmenés elleni védekezés | 475 |
Vírusok okozta emésztő- és légzőszervi megbetegedések elleni védekezés | 476 |
Paraziták elleni védekezés | 477 |
Ajánlott irodalom | 477 |
A TENYÉSZÜSZŐ- ÉS TENYÉSZBIKA-NEVELÉS TECHNOLÓGIÁJA (dr. Stefler József, Wolf Gyula) | |
A tenyészüsző-nevelés technológiája | 479 |
Tenyésztői elvek a tenyészüsző-nevelésben | 479 |
A tenyészüszők takarmányozása | 496 |
Tartási rendszerek a tenyészüsző-nevelésben | 499 |
A tenyészüszők ápolása | 507 |
Állategészségügyi feladatok a tenyészüsző-nevelésben | 509 |
A tenyészbika-nevelés technológiája | 509 |
Tenyésztői elvek a tenyészbika-nevelésben | 509 |
A takarmányozás | 512 |
A tenyészbikajelöltek elhelyezése a vizsgálóállomáson | 516 |
A tenyészbikajelöltek minősítése | 519 |
A növendék tenyészbikák ápolása | 522 |
A sajátteljesítmény-vizsgálat állategészségügyi előírásai | 523 |
Ajánlott irodalom | 523 |
A SZARVASMARHA-HIZLALÁS TECHNOLÓGIÁJA (Boda Imre) | |
A szarvasmarha növekedési sajtásságainak jelentősége a hústermelésben | 526 |
A hízó marhák takarmányozása | 532 |
A hízó marhák táplálóanyag-szükséglete | 532 |
Etetési módok a szarvasmarha hizlalásban | 536 |
Borjúhizlalás | 537 |
Növendék bikák hizlalása | 540 |
Üszőhizlalás, a hízó üszők egyszeri leelletése (üszők előhasznosítása) | 550 |
Kifejlett szarvasmarhák feljavítása | 552 |
Tartási rendszerek a szarvasmarha-hizlalásban (Mártha Sándor közreműködésével) | 554 |
Lekötéses tartás, zárt istállóban | 559 |
Lekötés nélküli tartás, zárt istállóban | 559 |
Kötetlen tartás, nyitott istállóban és karámban | 567 |
A növendékmarha-hizlalás munkaerő-szükséglete | 570 |
A vágómarhák átadása | 571 |
A vágómarhák élősúlyának megállapítása | 571 |
A vágómarhák szállítása | 572 |
A vágómarhák minősítése | 573 |
A szarvasmarha húsának minősítése és darabolása | 580 |
Ajánlott irodalom | 584 |
TERMELÉSI RENDSZEREK, TÁRSULÁSOK A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉSBEN (dr. Guba Sándor, dr. Tamás Károly) | 585 |
A mezőgazdaság integrálásának szükségessége | 585 |
Integráció a mezőgazdaságban | 586 |
Integráció a tőkés viszonyok között | 590 |
Integráció a szocialista viszonyok között | 591 |
Az integráció szervezeti formái hazánk mezőgazdaságában | 593 |
A termelési rendszer fogalma | 601 |
A termelési rendszerek kialakításának társadalmi-gazdasági tényezői | 601 |
A termelési rendszerek kooperációs feladatai | 605 |
A termelési rendszerek (kooperációs) feladatai a tenyésztőmunkában | 605 |
Az üszőnevelés és a marhahízlalás koncentárciója | 606 |
Takarmánybetakarító géptársulások | 608 |
Termékfeldolgozás és -értékesítés | 610 |
A szarvasmarha-tenyésztési rendszerek legfontosabb szolgáltatásai | 611 |
A takarmányozási szolgáltatás | 611 |
A fejlesztés anyag- és eszközigénye, beszerzés, gépszervíz | 612 |
A termelési rendszerek érdekeltségi viszonyai | 613 |
A termelésfejlesztés szellemi bázisa | 614 |
Ajánlott irodalom | 615 |
A NAGYÜZEM ÁLTAL INTEGRÁLT TEJ- ÉS HÚSTERMELÉS A HÁZTÁJI ÉS KISEGÍTŐ GAZDASÁGOKBAN (dr. Guba Sándor, dr. Babinszky Mihály) | |
A háztáji és kisegítő gazdaságok fogalma, a kistermelők rétegei | 617 |
A háztáji és kisegítő gazdaságok helye és szerepe a népgazdaságban, fejlődésének tendenciái | 618 |
Az integráció lehetőségei és feltételei | 624 |
Az integráció szervezete és működése | 625 |
A technológia korszerűsítése a kisüzemi szarvasmarhatartásban | 637 |
A kisüzemi szarvasmarhatartás támogatási, hitel- és adórendszere | 642 |
Ajánlott irodalom | 643 |
Tárgymutató | 645 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.