Száritók és kemencék a durvakerámia-iparban

Szilikát szakos nappali, esti és levelező tagozat részére/Pollack Mihály Műszaki Főiskola/Kézirat

Szerző

Kakasy Gyula

Csizi Béla

Szerkesztő

Timár Józsefné

Budapest

'Kakasy Gyula: Száritók és kemencék a durvakerámia-iparban ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1972
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	150 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Megjelent 40 példányban. Tankönyvi száma: J15-138. Fekete-fehér illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"1. A SZÁRÍTÁS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, A SZÁRÍTOK OSZTÁLYOZÁSA
A száritás a kerámia iparban igen fontos részét képezi a technológiának. Különösen jelentős a tégla- és cserépiparban, ahol ráfordítási arány, a többi müveletekhez viszonyítva igen nagy és ebben a tekintetben csupán az égetési költségekkel állíthatók párhuzamba. Mindkét műveletben a legnagyobb kiadást a hőenergia igényli. Átlagos értékben közel azonos mennyiségű fajlagos kalorikus ráfordítással lehet számolni a mesterséges száritók és alagutkemencék üzeménél. A gyakorlatban azonban nemcsak kerámikus vonatkozásban, hanem a legkülönfélébb anyagokkal kapcsolatban merül fel száritási igény. A száritandó anyag, valamint annak kezdeti nedvességtartalma, továbbá megkívánt "végállapot" jelentős mértékben befolyásolja az egyes technológiák kialakulását, valamint az alkalmazható berendezések fajtáját. Egy-egy anyag, vagy termékre leszűkítve is igen sokféle megoldás ismeretes. A száritás elmélete a gyakorlati tapasztalatok alapján fejlődik tovább. Ezzel lépést tartva, a berendezéseket is mindinkább tökéletesitik és egyre ujabb megoldások válnak ismertté. A kerámiai technológiában is egyes folyamatoknál mechanikai müvelettel is eltávolítható a nedvesség (folyadék) jelentős része.
Pl. szűrés, centrifugálás, sajtolás révén. Ez azonban csak az előkészítés során a még ömlesztett nyersanyagokkal, vagy azok keverékével valósitható meg. A már formázott idomok száritását azonban elpárologtatás utján kell elvégezni, de gyakran igy kell eljárnia a mechanikus müvelettel megkezdett száritás (nedvesség csökkentés) befejezésénél is. A folyadék elpárologtatása, tehát légnemüvé alakitása hőközlés utján történik. Különféle szempontok szerint lehetséges osztályozni a szárítókat. Már az eddigiekből is kitűnik, hogy a hőközlés a száritás alapvető kérdése, ezért elsődlegesen ennek módja szerint célszerű a csoportosítás. A fizikából ismeretes, hogy a hő terjedése történhet áramlással (konvekcióval), hővezetéssel (kontakt uton) és sugárzás révén. A szántás folyamán ezen módok valamelyikével esetleg kombinációjával közlik az e[párologtatáshoz szükséges hőt. A felsorolta!; mellett lehetséges az a megoldás, hogy magában a nedves testben fejlesztenek hőt. Ekkor elektromos árammal érik el a kívánt hatást. A száritók az emiitett alapszempont szerint tehát konvekciós, kontakt, sugárzásos és hőelektromos csoportba oszthatók." Vissza

Tartalom

I. Szárítóberendezések
1. A száritás gyakorlati kérdései, a szárítók osztályozása 3
2. Konvektlv, vagy légszáritás 5
2.11. Lépcsős szárítás elve 7
2. 12. Recirkulációs szárítás elve 9
2.2. Levegő mozgatás és áramlás 11
2.21. Ventillátorok 11
2.22. Áramlástechnikai kérdések 14
2.3 Szakaszos üzemü száritók 16
2.31. Szabadtéri szárítók 17
2.32. Kemence feletti, vagy nagytér száritók 18
2.33. Kamrás szárítók 19
2.34. Terem száritók 31
2.4. Folyamatos üzemü száritók 31
2.41. Csatornaszáritók 33
2.42. Gyors-száritók 38
2.43. Szalag- és himbás száritók 40
2.44. Dob- és aknás száritók 42
2.45. Lebegtetéses száritók 44
3. Hővezetéses (kontakt) száritás 49
3.1. Hornyolt hengeres száritó 50
3.2. Tányéros száritó 51
3.3. Csigás száritó 52
4. Sugárzásos száritás 52
5. Hőelektromos száritás 53
6. Száritók anyag és energia mérlege 53
7. Száritók hatásfoka 58
8. Példák 68
II. Durvakerámiai kemencék
1. Durvakerámiai kemencék fontosabb fajtái 81
1. 1. A szakaszos üzemű kemencék 81
1. 11. Tábori kemencék 81
1.12 Ó-német kemencék 81
1.13. Kamrás kemencék 82
1.2. A folyamatos üzemü kemencék 86
1.21. A körkemencék 86
1.21.1. A körkemencék anyag-forgalma 92
1.21.2. A körkemencék gépesitése 92
1.21.3. A körkemencék teljesítményének számítása 97
1.22. A cikk-cakk kemencék 100
1. 23. Az alagutkemencék 101
1.23.1. Az alagutkemencék általános leirása 101
1.23.2. Az alagutkemencék szakaszai 105
1.23.3. Az alagutkemence-kocsik 110
1.23.4. Az alagutkemencék áruforgalma 115
1.23.5. Különleges alagutkemence rendszerek 118
1.23.6. Alagutkemence hőmérlege 119
2. A durvakerámiai kemencék egyéb berendezései 128
2.1. Kemencék tüzelőberendezései 128
2.11. A széntüzelés 128
2. 12. Az olajtüzelés 133
2.13. A gáztüzelés 141
2.2. A kemencék műszerezése 147