Szárazföldi járművek navigációs berendezései

Előszó

Részlet:
"A korszerű harc felveti a pontos helyzetmeghatározás szükségességét. A vezetés automatizálása az esetek nagy részében megköveteli, hogy a különféle adatok akár folyamatos, akár szakaszos közlésekor rendelkezésre álljanak a jelentést tevő földrajzi helyzetének koordinátái. Mivel a korszerű harc jellemzője a gyors, nagyütemű mozgás, amely feltételnek a modern szállító járművekkel ellátott egységek, alegységek és páncélos erők teljes mértékben eleget tesznek, szükségszerűen felmerült, hogy a harctevékenységet folytató, gyorsan mozgó egységek földrajzi koordinátáinak adatai a harc irányítása, vezetése számára biztosítva legyenek. Meg kellett tehát oldani a szárazföldi járművek automatikus navigációs eszközeit. E feladat kidolgozásában bizonyos mértékű segítséget adott a tengeri és a légierők sok tapasztalata.
Vizsgáljuk meg, hogy egy szárazföldi jármű, gépkocsi, páncélozott gépkocsi vagy harckocsi helyzetmeghatározó berendezése milyen fizikai elvek felhasználásával valósítható meg, és milyen adatokat tud szolgáltatni. A navigációs feladatokat a szárazföldi járműveken két alapvető módon: rádiótechnikai vagy pedig tehetetlenségi (inerciális) rendszerrel oldják meg.
A rádiótechnikai megoldás nagy hátránya, hogy pontossága a szárazföldi harchoz nem kielégítő, és a járművön csakúgy, mint azon kívül fix telepítésű eszközöket igényel. Az ilyenfajta rendszer tehát mint mondani szokás, nem önálló, nem autonóm. Alkalmazási szempontból éppen a gyors mozgás következtében a fix telepítésű adókat lépcsőzetesen át kell helyezni. További hátránya a zavarhatóság, valamint a felfedhetőség és a sebezhetőség. A kedvezőtlen vonások következtében nem valószínű, hogy a szárazföldi járművek navigációjában a rádiótechnikai módszer a jövőben tért hódítson, ezért a továbbiakban nem foglalkozunk vele.
A tehetetlenségi módszer előnye, hogy üzeméhez a járműben elhelyezett berendezésen kívül külső eszközöket nem igényel, s a pontossága kielégítő. A korszerű inerciális navigáció véletlen hibája 100 és 200 km között 1-4 km, derékszögű koordinátákra vonatkoztatva. Megoldható az is, hogy a rendszer automatikusan működjék és folyamatosan szolgáltassa a navigációhoz szükséges adatokat a megindulási helyzethez képest. Hátránya, hogy igen fejlett finommechanikai és elektromos műszaki színvonalat, igényes gyártást követel meg.
E rendszer perspektivikus, ugyanis a kidolgozott adatokat automatikus módon - folyamatosan vagy szakaszosan - rádiótechnikai eszközökkel továbbítani lehet, s ezek az adatok a vezetés számára megfelelően feldolgozhatók. Ezen túlmenően lehetőséget biztosít megfelelő programvezérlés segítségével a jármű félautomatikus vezetésére, irányítására is." Vissza