Szárazegyenirányító

Szerző

Lektor

Budapest

'Somos István: Szárazegyenirányító ' összes példány

Kiadó:	Nehézipari Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1953
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	296 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	200 fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szárazegyenirányítók negyed évszázados múltra tekintenek vissza. Ez idő alatt igen nagy fejlődésen mentek keresztül és alkalmazásuk olyan általánossá vált, hogy az elektrotechnika egyik fontos építőelemének tekinthetjük azokat. A legutóbbi időben alkalmazásuk még jobban terjed. Így pl. szárazegyenirányítót használnak az egyes rádióvevő készülékekhez az egyenirányító cső helyett és ugyancsak szárazegyenirányítót alkalmaznak többszáz, sőt többezer amper áramerősségű berendezésekhez a galvanizálás területén. Mégis a szárazegyenirányító elmélete és alkalmazása olyan terület, amelynél a tervező szakemberek nem mindig rendelkeznek kellő ismeretekkel. Ezt a hiányt szeretném eme összefoglaló szakkönyv megírásával pótolni.
A könyv olyan tagoltságú, hogy különválasztva tárgyalja a szárazegyenirányítólap és az egyenirányító áramkörök, illetőleg a teljes egyenirányító berendezések kérdéseit. A szárazegyenirányítólap tárgyalásánál ismertetem a sztatikus és üzemszerű - úgynevezett dinamikus - tulajdonságokat és azokat a jelenségeket, amelyek az egyenirányítólap sztatikus és dinamikus vizsgálatánál eltérő eredményekhez vezetnek. A különböző kapcsolású és terhelésű egyenirányító áramkörök, illetőleg teljes berendezések tárgyalásánál különös figyelmet szentelek az akkumulátortöltők és az akkumulátorral működő áramellátó-berendezések ismertetésének, mert ez a szárazegyenirányító egyik legfontosabb alkalmazási területe. A szárazegyenirányító működésének megismerése az utóbbi években a szovjet Davidov s a Schottky és Mott által felépített elméletek alapján jelentősen előrehaladt. Ezeknek az elméleteknek tanulmányozásához a fémek és felvezetők szerkezetének ismerete szükséges, Ezeknek összefoglalását és a szárazegyenirányító működésének elméletét, ezek során az alagút-effektus, a fizikai és kémiai záróréteg elméletét a „Függelék'' tartalmazza. Ennek megírására dr. Hoffmann Tibort, e kérdés egyik legkiválóbb ismerőjét kértem fel. Elsősorban a szelénegyenirányító ismertetését tűztem ki célul, mert az ipari alkalmazásnál ez a típus terjedt el a legnagyobb mértékben. Ezenkívül a rézszulfid- és a rézoxidul-egyenirányítóra is kitértem. Az utóbbi a híradástechnika egyes ágaiban és a mérőműszerekhez egyes tulajdonságainál fogva a legalkalmasabb. Felhasználom ezt az alkalmat arra, hogy megemlékezzek dr. Selényi Pál Kossuth-díjas professzorról, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjáról, aki az 1930-as évek végén először valósította meg a hazai szelénegyenirányító gyártását, noha az akkori mostoha körülmények között a legszerényebb eszközök állottak rendelkezésére. Vissza

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK
A szerző előszava 3
1. A száraz egyenirányító története, főbb típusai, előállítása, alkalmazási területe 5
a) Fejlődéstörténete 5
b) Alkalmazási terület 5
c) A száraz egyenirányító főbb típusai 6
d) Egyenirányítók gyártása 8
d] 1. Szelénegyenirányítók gyártása 8
d/2. Rézoxidul egyenirányítók gyártása 11
d/3. Szulfid egyenirányítók gyártása 12
d/4. Germánium egyenirányítók gyártása 13
2. Az egyenirányítás villamos folyamata 14
a) Átmenő és visszáram, jósági tényező 14
3. Kapcsolások 27
4. Ohmos terhelés 36
a) Egyfázisú egyutas kapcsolás. Formatényező 37
b) Egyfázisú híd- és középpontkapcsolás 40
c) Háromfázisú egyutas kapcsolás 44
d) Háromfázisú hídkapcsolás 45
e) Hatfázisú egyutas kapcsolás 48
5. A fedés jelensége 50
6. Akkumulátortöltés simító fojtótekercs nélkül 54
a) Töltőfeszültség az egyfázisú kétütemű egyenirányítónál 54
b) Változási tényezők az egyfázisú kétütemű kapcsolásnál 59
c) Számpéldák a töltőfeszültség és változási tényezők számítására 61
d) Az ellenállás befolyása 63
e) Egyfázisú egyutas kapcsolás 64
f) Háromfázisú kapcsolások 65
7. Hullámosság 67
8. Induktív jellegű terhelés 72
a) Egyfázisú egyutas egyenirányítás ohmos és induktív terhelésnél 74
b) Egyfázisú kétutas és háromfázisú egyenirányítás ohmos-induktív terhelésnél 78
c) Egyfázisú egyutas egyenirányítás fojtótekerccsel, ellenfeszültség jelenléte mellett 82
d) Egyfázisú kétütemű egyenirányítás fojtótekerccsel, ellenfeszültség jelenléte mellett 85
9. Simítóeszközök 87
a/1. Fojtótekercs. Előremágnesezett fojtótekercs méretezése köpenymaggal 88
a/2. A számítás módosítása két tekercselt oszlopú fojtótekercs esetén 98
a/3. A melegedés ellenőrzése 101
b) Légréses előmágnesezett szűrőfojtótekercsek típusnagyságának megállapítása 102
c) Simítókondenzátor 103
d) Szűrőkondenzátor alkalmazása egyfázisú egyutas kapcsolásnál 105
e) Szűrőkondenzátor alkalmazása kétütemű kapcsolásnál 114
f) Hullámosság kondenzátorral történő szűrésnél 119
g) Szűrőkondenzátor alkalmazása háromfázisú kapcsolásnál 122
h) Szűrőláncok 122
i) Szűrőláncok gazdaságos méretezése 123
j) Elrendezés, hálózati aszimmetria 131
10. Az egyenirányító transzformátora 134
a) Hatásos, meddő és felhullámteljesítmény, típusteljesítmény 136
b) Egyfázisú egyutas kapcsolás 138
c) Egyfázisú hídkapcsolás 142
d) Középpontkapcsolás (Ellenütemű kapcsolás) 144
e) Háromfázisú egyutas kapcsolás (Csillagkapcsolás) 145
f) Háromfázisú hídkapcsolás 149
g) Hatfázisú egyutas kapcsolás (Kettőscsillagkapcsolás) 150
11. Veszteség, melegedés, hatásfok 150
a) Átmenő és zárási veszteség 150
b) Melegedés 155
c) Időszakos üzem 159
d) Meleg környezet 160
e) Hatásfok 160
12. Hűtés 164
13. Élettartam 168
14. Mérési kapcsolások 170
a) Jelleggörbék felvétele sztatikus és dinamikus kapcsolásnál 170
b) A pályaellenállás mérése 179
e) Hatásfok mérése 180
d) Az egyenirányító kapacitásának mérése 181
e) A szennyezési gócok sűrűségének eloszlása 190
f) A szelénegyenirányító kördiagrammja 192
g) A fojtótekercs öninduktivitásának mérése 198
h) Hullámosság mérése 201
i) Pszofometrikus zajfeszültség 202
15. Egyenirányítókészülékek és áramellátó berendezések 204
a) Általános irányelvek készülékek szerkesztésénél 204
b) Felhasználási területek 208
c) Akkumulátortöltés 212
d) Akkumulátortöltő készülékek 217
e) Áramellátási rendszerek 221
e/1. Tiszta telepes üzemvitel két akkumulátorral 221
e/2. Egyszerű pufferüzem .. 226
e/3. Önműködő feszültségszabályozással ellátott csepptöltéses pufferüzem 226
e/4. Közvetlen táplálású tartaléktelepes üzemvitel 230
f) A szárazegyenirányító különleges alkalmazási területei 232
16. A szárazegyenirányító felépítése 238
17. Szabályozás 242
a) Szabályozás ohmos ellenállással és a transzformátoráttétel változtatásával 242
b) A váltakozófeszültség önműködő szabályozása 245
c) Az egyenfeszültség önműködő szabályozása pufferüzemnél 249
d) Az egyenfeszültség önműködő szabályozása ohmos terhelésnél 255
e) A transzduktor 256
FÜGGELÉK : Az egyenirányítók elmélete 264
a) A fémek és szigetelők szerkezete 264
b) Tiszta és szennyeződéses félvezetők. Elektron- és lyukvezetés 270
c) Fémek és félvezetők elektronemissziója 277
d) Fémek és félvezetők érintkezése 280
e) Kémiai záróréteg 281
f) Fizikai záróréteg 287
Felhasznált irodalom jegyzéke 293