Fülszöveg
Sok mű született már Budapestről, de kevés olyan, amelyik a város lelkéig hatol, amelyik megpróbálja áthidalni és uralni az időt. Száraz György dekameronja tulajdonképpen egy nagy ívű esszé, szubjektív budapesti útikalauz, mely a Vízivárosból, a szerző szűkebb hazájából indul, s a Keleti Pályaudvar környékén ér véget, ahol a szerő az aranyat csencselő nemzetközi zsibvásár gyanús figuráit idézi fel.
De amíg idáig eljut, látogatást tesz a középkori Budavárában, a kerítésen átmászva megpróbálja megtalálni Táncsics börtöncelláját, megfordul az épülő világváros milleneumi díszletei között, füstös tabáni kiskocsmákba toppan be, felmászik a boszorkányok hegyére, csavarog a Margitszigeten, Petőfi lábnyomát keresi a pesti belvárosban.
Aki a szerző mellé szegődik, attól kezdve másként fog a városra tekintetni. Olyan gondolatébresztő kiránduláson vesz részt, ahol megszűnik az idő, s ugyanúgy találkozhat a fürdőt építő törökökkel, mint a régi Pest-Budán megfordult porköpenyeges utazókkal,...
Tovább
Fülszöveg
Sok mű született már Budapestről, de kevés olyan, amelyik a város lelkéig hatol, amelyik megpróbálja áthidalni és uralni az időt. Száraz György dekameronja tulajdonképpen egy nagy ívű esszé, szubjektív budapesti útikalauz, mely a Vízivárosból, a szerző szűkebb hazájából indul, s a Keleti Pályaudvar környékén ér véget, ahol a szerő az aranyat csencselő nemzetközi zsibvásár gyanús figuráit idézi fel.
De amíg idáig eljut, látogatást tesz a középkori Budavárában, a kerítésen átmászva megpróbálja megtalálni Táncsics börtöncelláját, megfordul az épülő világváros milleneumi díszletei között, füstös tabáni kiskocsmákba toppan be, felmászik a boszorkányok hegyére, csavarog a Margitszigeten, Petőfi lábnyomát keresi a pesti belvárosban.
Aki a szerző mellé szegődik, attól kezdve másként fog a városra tekintetni. Olyan gondolatébresztő kiránduláson vesz részt, ahol megszűnik az idő, s ugyanúgy találkozhat a fürdőt építő törökökkel, mint a régi Pest-Budán megfordult porköpenyeges utazókkal, vagy akár a Várnegyedet védő utolsó német katonával.
A kötet második része Száraz György 1956-os budapesti naplójegyzeteit tartalmazza. Ahogy ő mondta:"szenvtelen írásos fényképek ezek a forradalom napjainak budai, pesti utcáiról". Szántszándékkal törekedett arra, hogy az október 23. és november 4. közt látottakat ne kommentálja, ne értelmezze, hanem a valósághoz lehető leghívebben rögzítse. A börtönből egy hónapja szabadult, huszonhat éves fiatalember járja az utcákat, szalvétákra jegyzi fel a látottakat. Azt tervezte, egyszer megírja '56 történetét. Száraz György azokon az éjszakákon egy gyűrött kis könyvet olvasgatott, Rejtő jenő klasszikusát, a Piszkos Fred, a kapitányt: máshoz nem volt türelme.
Haláláig őrizte a tépett kis könyvet, sohasem olvasta újra a kapitány Fülig Jimmy történetét. Azt mondta, akkor veszi majd elő, ha elkezdheti írni a maga ötvenhatos könyvét: "Hogy Rejtő sorai is segítsenek megőrzini az illanó, felszívódó szagokat, hangulatfoszlányokat".
Száraz György 1987-ben, valamivel a renszerváltás előtt meghalt. Az '56-os nagy könyvbe nem kezdhetett bele.
Vissza